Budapesti Közlöny, 1886. december (20. évfolyam, 275-299. szám)

1886-12-01 / 275. szám

2 együtt, okadatolt véleményük kíséretében, az illető tankerületi kir. főigazgatósághoz 1887. február hó 15-ig bemutatni, vagy a mennyiben önálló állami tanintézetek, ugyanazon időpontig közvetlen eljut­tatni fogják. A tankerületi kir. főigazgatók a hozzájok bekül­dött és az egyes alapítványokra vonatkozó folya­modványokat külön jelentés mellett, 1887. évi márczius hó 10-ig fogják a vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. ministeriumhoz előterjeszteni. A fent kitűzött határnap eltelte után vagy az illető tanintézeti igazgatóságok mellőzésével köz­vetlen a fent nevezett pártfogókhoz benyújtott kérvények egyszerűen vissza fognak utasittatni. Kelt Budapesten, 1886. évi november hó 17-én. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumtól. Hirdetmény. 1887. évi január hó 1-ével Kolosmegye Mécs községében kir. adóhivatal állittatik föl, melyhez a következő községek osztatnak be, és pedig: a) akolozsvári kir. adóhivatal kerületéből; Mócs, Botháza, Tótháza, Alsó-Szovát, Száva, Bo­gács, Gyeke, Gyulatelke, Ombucz, Marokháza, Magyar-Palatka, Magyar-Légen, Katona, Pata, Felső-Szovát, Magyar-Kalján, Keszü, Oláh-Gyéres, Vajda-Kamarás, Magyar-Fráta, Aranykut, Berke- nyes, Csételke, Mezö-Szopor, Nóvoly, Báld, Mező- Szombattelke, Kis-Sármás, Nagy-Sármás, Puszta- Kamarás, Felső-Zsuk, Alsó-Zsuk, Nemes-Zsuk, Visa, Kötelend, Bávé; b) a t e k e i kir. adóhivatal kerületéből: Uzdi- Szent-Péter, Meződomb, Mező - Szent - György, Tuson. Kelt Budapesten, 1886. évi november hó 23-án. A m. kir. pénzügyministeriumtól. A horvát-nádaljai önkéntes tűzoltó egylet alap­szabályai, a m. kir. belügyministerium által, f. évi 65,613. szám alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. Az egri ügyvédi kamara részéről ezennel köz­hírré tétetik, hogy Szabó Sándor egri ügyvéd a kir. Curia 1529/B. 1886. számú Ítéletével sikkasztás vétsége miatt az ügyvédségnek •— a fogság bünte­tés kiállásától számítandó egy évi tartamú elvesz­tésére is Ítéltetvén, — a kamara lajstromából kitörültetett. NEMHÍVATAI0S RÉSZ. 0 császári és Apostoli királyi Felsége, a rnar- nxaros-szigeti ev. reform, collegium leégett épüle­tének helyreállítási költségeire magánpénztárából háromezer (3000) forintot méltóztatott legk- adományozni. Ö császári és Apostoli királyi Felsége, az ublyai gör. szert. kath. templom belső felszerelésére száz frtnyi segélyt méltóztatott magánpénztárából legk. adományozni. 6 császári és Apostoli királyi Felsége, az adándi evangélikus református egyházközségnek, templom- épitkezési czélra száz frtnyi segélyt méltóztatott magánpénztárából legk. adományozni. Esztergommegye párkányi járás Kicsina köz­ség szüleiben a phylloxera jelenléte konstatál- tatván, a földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi m. kir. minister, f. évi 62,905. szám alatt kelt rendeletével nevezett község összes szőlőterületeit, valamint az olyan kerteket, melyekben egyes sző­lőtök állanak, az 1884. évi 56,944. sz. a. 1885. évi márczius hó 27-dikén kelt rendelettel zár alá helye­zett köbölkuti csoport községeihez csatolta, úgy hogy ezen zárlati csoport most már Bátorkeszi, Béla, Bucs, Csuz, Fűz, Gyiva, Kis-Ujfalu, Kö­bölkút, Kürth, Libád, Madar, Magyar-Szol gyén, Muzsla, Nagy-Ölved, Nána, Sárkány, Kéty, Ké- ménd, Párkány és Kicsina községekre terjed ki. A zárlat értelmében az említett csoport határai­ban levő zár alá helyezett összes szőlőterületről gyökeres vagy gyökértelen szőlővessző, szőlőnö­vény és átalában a szőlőtő minden egyéb alkat­része (a szőlőfürt kivételével), továbbá bármilyen fa-, vagy cserjenemü ültetvény, használt duczok és szőlőkarók, s szőlőlevélbe csomagolt bárminemű tárgyaknak Kicsina község határával nagyobbo­dott köbölkuti zárlati csoporton kívül eső közsé­gekbe való kivitele tiltatik. Nógrádmegye sziráki járás Becske község szőleiben a phylloxera jelenléte konstatáltatván, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, folyó évi 62,906. szám alatt kelt ren­deletével nevezett község összes szőlőterü­leteit, valamint az olyan kerteket, melyekben egyes szőlőtők állanak, az 1884. évi 56,944. sz. alatt 1885. évi márczius hó 27-én kelt rendelettel zár alá helyezett budai csoport községeihez csatolta, úgy hogy ezen zárlati csoport most már Ácsa1 Agárd, Alsó-Bodony, Alsó-Petény, Bérezel, (Nóg- rád), Berkenye, Békás-Me gyér, Bogdány, Budaörs, Budakesz, Budapest főváros, Buják, Csővár, Diósd, Dömös, Duka, Felső-Bodony, Felső-Sáp, Gödöllő, Guta, Hártyán, Jenő, Kaláz, Keszeg, Kis-Marosi Kis-Némedi, Kis-Oroszi, Kis-Szent-Miklós, Kis- Tétény, Kis-Ujfalu, Kösd, Leányfalu (Pócsmegyer), Legénd, Mácsa, N.-Maros, Nagy-Tétény, Nőténcs, Páty, Pencz, Perbál, Pilis-Szántó, Pomáz, Promon- tor, Puszta-Szántó, Püspök-Hatvan, Rád, Rátót, Romhány, Szendehely, Szt.-Endre, Szécsenke, Szi­lágy, Szokolya, Sződ, Tahitótfalu, Telki, Terecske, Tinye, Tolmács, Tót-Györök, Üröm, Yácz, Veres­egyház, Verőcze, Visegrád, Vörösvár, Zsidó, Cso- bánka, Torbágy, Tök, Kerepes, Mohora, Nádor, Nagy-Haláp, Debercsény, Szanda-Váralj a, Pilis- Csaba, Kis-Tarcsa, Mogyoród, Rétság, Nógrád, Isaszeg, Zsámbék, Albertfalva, Török-Bálint, Bia és Becske községekre terjed ki. A zárlat értelmében az említett csoport határai­ban levő zár alá helyezett összes szőlőterületről gyökeres vagy gyökértelen szölövessző, szőlönö- vény és átalában a szölőtő minden egyéb alkatré­sze (a szőlőfürt kivételével), továbbá bármilyen fa- vagy cseijemü ültetvény, használt duczok és szőlőkarók, s szőlőlevélbe csomagolt bárminemű tárgyaknak, a Becske község határával nagyobbo­dott budai zárlati csoporton kívül eső községekbe való kivitele tiltatik. A in. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság döntvénye. SO. szám. Ha a polgári biró a beadványi felzeteknek a tör­vénykezési rendtartás vagy más különleges tör­vény szerint elrendelt számának hiányát megálla­pítja s ennek következtében az illetéki szabályok 92. §-a értelmében szabályszerű bélyeglelet véte­tik fel: hivatva van-e a pénzügyi közigazgatási bí­róság a feleknek a lelet alapján kiszabott illeték elleni felebbezésének azon az alapon való felül­vizsgálására, hogy a polgári bird által hiányzónak mondott felzetek száma a törvénykezési rendtar­tás vagy más különleges törvény rendelkezéseinek nem felel meg? (az 1885. évi 9210. és 9491. szá­mokhoz.) Határozat: Ha a polgári biró a beadványi felzeteknek a törvénykezési rendtartás vagy más különleges tör­vény szerint elrendelt számának hiányát megálla­pítja s ennek következtében az illetéki szabályok 92. §-a értelmében szabályszerű bélyeglelet véte­tik fel: a feleknek a lelet alapján kiszabott ^illeték elleni felebbezésének azon az alapon való felül­vizsgálására hogy a polgári biró által hiányzónak mondott felzetek száma a törvénykezési rendtar­tás vagy más különleges törvény rendelkezéseinek nem felel meg, — a pénzügyi közigazgatási bíró­ság hivatva nincsen. Indokok: A helyes közigazgatási s igazságügyi jogszolgál­tatásnak egyik követelménye s alapelve: hogy a különféle hatáskörrel felruházott hatóságok és bí­róságok között, valamint maguk a különféle igaz- ságügyi teendőkre hivatott bíróságok között is, az illetékességi kör szigorúan elhatároltassék, és ezek a különböző hatáskörök össze ne zavartassanak. Ha a polgári biró az ő törvényes hatáskörébe vágó ténykedés közben valamit cselekszik vagy el­mulaszt, a mely cselekményből vagy mulasztásból a bíráskodása alatt álló fél magára nézve sérelmes következményeket von le: ennek a sérelemnek or­voslását csak annál a fórumnál keresheti, a mely törvény szerint az általa állítólag okozott sérelem­nek elbírálására s helyrehozására hivatva van. Ha tehát a polgári biró törvényes hatáskörének gyakorlása közben azt találja, hogy valamely be­advány akár a polgári perrendtartás, akár valamely külön törvény rendelkezései szerint nem elegendő számú felzettel van felszerelve s ennek alapján az illetéki díjjegyzék 37. tételéhez tartozó «Jegyzet* szerint az illetéki szabályok 92. §-a értelmében szabályszerű hivatalos bélyeglelet vétetik fel: ö a felzetek hiányának pótlását abban a hatáskörben rendeli el, melyet számára a törvény kijelel, midőn őt akár a polgári perrendtartás, akár más különle­ges igazságügyi törvény alkalmazásával bízta meg, Ebbéli eljárásának helyességét, ha ellene valaki felszólal, a törvény szabta utón csak a polgári biró határozatainak felülvizsgálására törvényesen kirendelt felsőbb forum van jogosítva megbírálni­A polgári biró tehát, amidőn azt megállapítja’ hogy a felzetek hiányos mennyiségben adattak be, és midőn a hiányzó mennyiség utánpótlása végett a szabályszerű intézkedések (lásd Bírói ügyviteli szabályok 166. §-át és a Telekkönyvi rendtartás 126., 138. és 168. a) §§-ait) siker nélkül megtétet­tek, nem pénzügyi törvény alapján mondja ki.' zetek számának hiányosságát, hanem oly t nek vagy törvényeknek alapján, a melynek \ melyeknek alkalmazására ő van hivatva. A ügyi közigazgatás köteles tehát a bírónak ezt állítását elfogadni, további ténykedése alapjául venni, s a biró megállapítása szerint hiányosan fel­szerelt felzet-másolatoknál előforduló bélyeg-hiány miatt a fél ellen törvényes módon eljárni; de an­nak bírálatába, vájjon a polgári biró, az ennek hatáskörébe tartozó ténykedés közben helyesen járt-e el vagy sem, nem bocsátkozhatik. Ez azonban magától érthetőleg nem zárja ki azt, hogy a pénzügyi hatóságok illetve pénzügyi közigazgatási bíróság, a bélyeglelet tárgyát képező felzetek bélyeg-kötelezettsége felett, az ügyfél által nem a pótolandó felzetek száma ellen, hanem csupán csak az illetéki törvényekből és szabályok­ból folyó jog alapon érvényesített kifogás folytán ne határozhassanak. Ezekből az indokokból ki kellett mondani, hogy ha a polgári biró a beadványi felzeteknek a tör­vénykezési rendtartás vagy más különleges törvény szerint elrendelt számának hiányát megállapitja,.

Next

/
Thumbnails
Contents