Budapesti Közlöny, 1887. május (21. évfolyam, 99-122. szám)

1887-05-01 / 99. szám

Budapest, 1887. 99. szám. Vasárnap, május 1 BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, hatvani­ utcza 7. szám I. emelet, 8. ajtó. Kiadó-hivatal : Perencziek tere, Athenaeum-épület Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre . . . . . . 20 írt Félévre....................... . 10 ̇ Negyedévre........................5­0 Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“ *be iktatandó hivatalos hir­detések díjjal előlegesen beküldendők , még pedig 100­ szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábon petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS KÉSZ. 1887. évi XX. TÖRVÉNYCZIKK a hadsereg, hadtengerészet, honvédség és népfölke­lés tiszti és legénységi özvegyeinek és árváinak ellátásáról. (Szentesítést nyert 1887. évi április hó 27-én. — Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1887. évi április hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű Főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: I. FEJEZET. A tisztek özvegyeinek és árváinak ellátása. 1. §• A tisztek (hadbirák, lelkészek, orvosok és kezelő­tisztek) özvegyei állandó évi nyugdíjra bírnak igénynyel, ha házassságuk akár a férjnek tettleges szolgálata (várakozási illetékkel szabadságoltatása) alatt, a hadseregnél, hadtengerészetnél és honvéd­ségnél, akár a férjnek katonai szolgálatba lépése előtt köttetett és ha a férj vagy az ellenség előtt esett el, vagy ellenség előtt avagy máskép is saját­­hibája nélkül közvetlenül valamely katonai szolgálat teljesítésekor szenve­dett sebesülés vagy külső sérülés, vagy a szolgá­lati tartózkodásra kijelölt helyen uralkodó járvá­nyos, vagy helyi, vagy kórházban való szolgálat­tétele következtében kapott ragályos betegség, vagy hadi fáradalmak következtében halt meg. vagy b) tekintet nélkül a halál okára, annak idejében állandó katonai ellátás elnyerésére már törvényes igénynyel bírt, vagy — bár a katonai jellegről való leköszönése után is — már annak élvezetében állott, vagy várakozási illetékkel való szabadságol­tatása alatt kötött házasság esetében, újabb szol­gálatba lépése után még legalább három évig szolgált. *•§. A nyugállományban nősült, a tartartalékba, va­lamint a honvédség szabadságolt állományába, továbbá a népfölkelés állományába tartozó, vagy szolgálaton kívüli viszonyban levő tisztek özvegyei­nek is állandó évi nyugdíjra van igényük: a) ha a férj tettleges szolgálattételre való bevo­nulása után az 1. §. a) pontjában felsorolt körül­mények közt halt el; továbbá b) ha a nyugállományba helyezett tiszt béke idején a tettleges állományba visszahelyeztetvén, a fennálló összetes­ állománycsoportok valamelyikébe, vagy háború esetében különleges szolgálattételre beosztatott, és halála a tettleges szolgálattétel ideje alatt, vagy legalább három évig folytatott tettleges szolgálat után az ujóbbi nyugállomány­ban következett be. 3. §. Állandó évi nyugdíjra való igényből ki van zárva azon özvegy: a) a kinek házassága oly esetben, a midőn annak kötéséhez a katonai hatóság engedélye volt szük­séges, a hadseregnél, hadtengerészetnél vagy hon­védségnél, a nősülésekre nézve koronként fennálló szabályok figyelembevétele nélkül, köttetett; b) a­ki ezen törvény életbeléptetése után a nyugdíjról való lemondás mellett vagy az a) alatt említett szabályokban megállapított számon felül lépett házasságra, a­mennyiben férje nem az 1. §. a) betűje alatt említett körülmények közt halt meg; c) a ki férje halálakor azzal nem élt együtt, ha­csak be nem bizonyítja, hogy az együtt nem élés­nek nem ő volt az oka­; d) a kinek férje az osztrák-magyar monarchiá­ból kivándorolt, vagy idegen állampolgárságot szerzett, vagy haláláig engedély nélkül vagy jogo­sulatlanul külföldön tartózkodott; e) a­kinek férje közvetlenül a tettleges katonai szolgálatból, de a katonai ellátásra való igény fenntartása nélkül, vagy a katonai ellátásról való jogérvényes lemondás mellett a hadsereg (had­tengerészet), honvédség nyugállományából polgári állam­ vagy ezzel egyenlőnek tartott szolgálatba lépett át, azon esetre, ha ezzel az özvegy részére polgári ellátási igény egybe van kötve; f) a­kinek férje a tettleges szolgálattétel (vára­kozási illetékkel való szabadságolás) ideje alatt rendfokozatáról önként lemondott vagy attól meg­­fosztottnak nyilváníttatott; g) a­kinek nyugállományban levő férje az e) betű alatt említett eseten kívül végkielégítés mel­lett vagy a nélkül katonai nyugdíjáról lemondott, vagy azt bűnvádi elitéltetés következtében elvesz­tette (1885. XI. t.-cz. 5. §.); h) a kinek férje ellen, ennek halála előtt vagy után, de az özvegyi nyugdíj engedélyezése előtt olynemű vádak merülnek föl, és bizonyittat­­nak be, melyek következtében az, ha meg nem halt, szolgálatából elbocsáttatott, illetőleg nyugdi­jától vagy rendfokozatától megfosztatott volna; i) a ki ellen még férje életében elkövetett bün­tetendő cselekmény miatt oly bűnvádi itétet hoza­tott, mely a nyugdíj elvesztését vonja maga után (1885 . XI. t.-cz. 35. §.) 4. §. A tisztek (tartalékos tengerészeti hadapródok) özvegyei, az elhalt férj rendfokozatához képest a következő nyudíjat kapják: A XII. rangosztálynál (tartalékos tengerészeti hadapród) évi 200 frt, a XI. rangosztálynál évi 250 frt, a X. » 300 1, a IX. ~S. » 350 Ha a férj halála bekövetkeztekor már a nyug­állományban volt, az özvegyi nyugdíj az elhalt által legutóbb húzott nyugdíjat felül nem haladhatja. A katonai állomány azon tisztjeinek özvegyei, kik háború idején valamely fölöttes parancsnok­ságtól csapat (hajó) hadosztályon kezdve fölfelé, valamely rendfokozatuknál fogva őket még meg nem illető parancsnoksággal ideiglenesen vagy véglegesen felruháztattak, ha ezen felruházás nyil­vánosan közzététetett és a férj ezen parancsnokság vezetése alatt az ellenség előtt elesett, vagy pa­rancsnoksága tartamában az ellenség előtt kapott sebe következtében meghalt, a nyugdíjat a férj legközelebbi magasabb rendfokozatának mértéke szerint kapják. A népfölkelés tisztjeinek özvegyei a nyugdíjat azon rangosztály szerint kapják, mely az elhalt férjet népfölkelési tiszti rendfokozatához képest a hadseregben megillette volna. 5. §. Az előbbi §. szerint kiszabandó évi nyugdíjhoz azon özvegyet, kinek férje bebizonyíthatólag az ellenség előtt esett el, vagy az ellenség előtt ka­pott sebesülés következtében egy év lefolyása alatt halt meg — 50 százalékos pótlék illeti. 6. §. Azon özvegy, kinek férje polgári, állami, vagy ezzel egyenlőnek tartott szolgálatban állott, ha férjének a katonai szolgálat ideje alatt történt ha­lálakor a polgári ellátási szabályok szerint pol­gári nyugdíjra igényt nyert is, csak az ezen tör­vény szerint őt megillető katonai özvegyi nyugdíjat kapja. De ha ez a polgári ellátási szabályok sze­rint illetékes özvegyi nyugdíjnál kevesebb, úgy az ezen és a részére engedélyezett katonai özvegyi nyugdíj közötti különbség, a polgári javadalma­zásból ráfizetendő. Az ily özvegynek az előző §. szerint a szabály­szerű katonai nyugdíjhoz mérendő 50 százalékos pótlékra való esetleges igénye minden esetben meg­marad. 7­ §• Oly özvegyek, a­kik saját álla­mi, vagy ezzel egyenlő szolgálatuk után nyugdíjra^tertm* a VIII. » 400 a VII.* » 450 a VI. » 600 az V.* » 800* a IV.­ 1 1,200 a III. » 1,600 a II. az I.2 1­­2,000» Lapunk mai számához egy és egynegyed ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next