Budapesti Közlöny, 1887. május (21. évfolyam, 99-122. szám)
1887-05-01 / 99. szám
Budapest, 1887. 99. szám. Vasárnap, május 1 BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, hatvani utcza 7. szám I. emelet, 8. ajtó. Kiadó-hivatal : Perencziek tere, Athenaeum-épület Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre . . . . . . 20 írt Félévre....................... . 10 ̇ Negyedévre........................50 Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“ *be iktatandó hivatalos hirdetések díjjal előlegesen beküldendők , még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábon petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS KÉSZ. 1887. évi XX. TÖRVÉNYCZIKK a hadsereg, hadtengerészet, honvédség és népfölkelés tiszti és legénységi özvegyeinek és árváinak ellátásáról. (Szentesítést nyert 1887. évi április hó 27-én. — Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1887. évi április hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: I. FEJEZET. A tisztek özvegyeinek és árváinak ellátása. 1. §• A tisztek (hadbirák, lelkészek, orvosok és kezelőtisztek) özvegyei állandó évi nyugdíjra bírnak igénynyel, ha házassságuk akár a férjnek tettleges szolgálata (várakozási illetékkel szabadságoltatása) alatt, a hadseregnél, hadtengerészetnél és honvédségnél, akár a férjnek katonai szolgálatba lépése előtt köttetett és ha a férj vagy az ellenség előtt esett el, vagy ellenség előtt avagy máskép is sajáthibája nélkül közvetlenül valamely katonai szolgálat teljesítésekor szenvedett sebesülés vagy külső sérülés, vagy a szolgálati tartózkodásra kijelölt helyen uralkodó járványos, vagy helyi, vagy kórházban való szolgálattétele következtében kapott ragályos betegség, vagy hadi fáradalmak következtében halt meg. vagy b) tekintet nélkül a halál okára, annak idejében állandó katonai ellátás elnyerésére már törvényes igénynyel bírt, vagy — bár a katonai jellegről való leköszönése után is — már annak élvezetében állott, vagy várakozási illetékkel való szabadságoltatása alatt kötött házasság esetében, újabb szolgálatba lépése után még legalább három évig szolgált. *•§. A nyugállományban nősült, a tartartalékba, valamint a honvédség szabadságolt állományába, továbbá a népfölkelés állományába tartozó, vagy szolgálaton kívüli viszonyban levő tisztek özvegyeinek is állandó évi nyugdíjra van igényük: a) ha a férj tettleges szolgálattételre való bevonulása után az 1. §. a) pontjában felsorolt körülmények közt halt el; továbbá b) ha a nyugállományba helyezett tiszt béke idején a tettleges állományba visszahelyeztetvén, a fennálló összetes állománycsoportok valamelyikébe, vagy háború esetében különleges szolgálattételre beosztatott, és halála a tettleges szolgálattétel ideje alatt, vagy legalább három évig folytatott tettleges szolgálat után az ujóbbi nyugállományban következett be. 3. §. Állandó évi nyugdíjra való igényből ki van zárva azon özvegy: a) a kinek házassága oly esetben, a midőn annak kötéséhez a katonai hatóság engedélye volt szükséges, a hadseregnél, hadtengerészetnél vagy honvédségnél, a nősülésekre nézve koronként fennálló szabályok figyelembevétele nélkül, köttetett; b) aki ezen törvény életbeléptetése után a nyugdíjról való lemondás mellett vagy az a) alatt említett szabályokban megállapított számon felül lépett házasságra, amennyiben férje nem az 1. §. a) betűje alatt említett körülmények közt halt meg; c) a ki férje halálakor azzal nem élt együtt, hacsak be nem bizonyítja, hogy az együtt nem élésnek nem ő volt az oka; d) a kinek férje az osztrák-magyar monarchiából kivándorolt, vagy idegen állampolgárságot szerzett, vagy haláláig engedély nélkül vagy jogosulatlanul külföldön tartózkodott; e) akinek férje közvetlenül a tettleges katonai szolgálatból, de a katonai ellátásra való igény fenntartása nélkül, vagy a katonai ellátásról való jogérvényes lemondás mellett a hadsereg (hadtengerészet), honvédség nyugállományából polgári állam vagy ezzel egyenlőnek tartott szolgálatba lépett át, azon esetre, ha ezzel az özvegy részére polgári ellátási igény egybe van kötve; f) akinek férje a tettleges szolgálattétel (várakozási illetékkel való szabadságolás) ideje alatt rendfokozatáról önként lemondott vagy attól megfosztottnak nyilváníttatott; g) akinek nyugállományban levő férje az e) betű alatt említett eseten kívül végkielégítés mellett vagy a nélkül katonai nyugdíjáról lemondott, vagy azt bűnvádi elitéltetés következtében elvesztette (1885. XI. t.-cz. 5. §.); h) a kinek férje ellen, ennek halála előtt vagy után, de az özvegyi nyugdíj engedélyezése előtt olynemű vádak merülnek föl, és bizonyittatnak be, melyek következtében az, ha meg nem halt, szolgálatából elbocsáttatott, illetőleg nyugdijától vagy rendfokozatától megfosztatott volna; i) a ki ellen még férje életében elkövetett büntetendő cselekmény miatt oly bűnvádi itétet hozatott, mely a nyugdíj elvesztését vonja maga után (1885 . XI. t.-cz. 35. §.) 4. §. A tisztek (tartalékos tengerészeti hadapródok) özvegyei, az elhalt férj rendfokozatához képest a következő nyudíjat kapják: A XII. rangosztálynál (tartalékos tengerészeti hadapród) évi 200 frt, a XI. rangosztálynál évi 250 frt, a X. » 300 1, a IX. ~S. » 350 Ha a férj halála bekövetkeztekor már a nyugállományban volt, az özvegyi nyugdíj az elhalt által legutóbb húzott nyugdíjat felül nem haladhatja. A katonai állomány azon tisztjeinek özvegyei, kik háború idején valamely fölöttes parancsnokságtól csapat (hajó) hadosztályon kezdve fölfelé, valamely rendfokozatuknál fogva őket még meg nem illető parancsnoksággal ideiglenesen vagy véglegesen felruháztattak, ha ezen felruházás nyilvánosan közzététetett és a férj ezen parancsnokság vezetése alatt az ellenség előtt elesett, vagy parancsnoksága tartamában az ellenség előtt kapott sebe következtében meghalt, a nyugdíjat a férj legközelebbi magasabb rendfokozatának mértéke szerint kapják. A népfölkelés tisztjeinek özvegyei a nyugdíjat azon rangosztály szerint kapják, mely az elhalt férjet népfölkelési tiszti rendfokozatához képest a hadseregben megillette volna. 5. §. Az előbbi §. szerint kiszabandó évi nyugdíjhoz azon özvegyet, kinek férje bebizonyíthatólag az ellenség előtt esett el, vagy az ellenség előtt kapott sebesülés következtében egy év lefolyása alatt halt meg — 50 százalékos pótlék illeti. 6. §. Azon özvegy, kinek férje polgári, állami, vagy ezzel egyenlőnek tartott szolgálatban állott, ha férjének a katonai szolgálat ideje alatt történt halálakor a polgári ellátási szabályok szerint polgári nyugdíjra igényt nyert is, csak az ezen törvény szerint őt megillető katonai özvegyi nyugdíjat kapja. De ha ez a polgári ellátási szabályok szerint illetékes özvegyi nyugdíjnál kevesebb, úgy az ezen és a részére engedélyezett katonai özvegyi nyugdíj közötti különbség, a polgári javadalmazásból ráfizetendő. Az ily özvegynek az előző §. szerint a szabályszerű katonai nyugdíjhoz mérendő 50 százalékos pótlékra való esetleges igénye minden esetben megmarad. 7 §• Oly özvegyek, akik saját állami, vagy ezzel egyenlő szolgálatuk után nyugdíjra^tertm* a VIII. » 400 a VII.* » 450 a VI. » 600 az V.* » 800* a IV. 1 1,200 a III. » 1,600 a II. az I.2 12,000» Lapunk mai számához egy és egynegyed ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.