Budapesti Közlöny, 1887. május (21. évfolyam, 99-122. szám)

1887-05-01 / 99. szám

igényt, e mellett, a férjük szolgálata folytán őket megillető nyugdíjat is húzzák. 8. §. Az özvegyi nyugdíj megszűnik: a) az özvegy halálával; b) újra férjhezmenetelével; c) az özvegynek a nyugdíjról való időleges vagy állandó lemondásával ; d) az állam vagy valamely nyilvános intézet ré­széről való ellátás nyerésével, vagy apáczául való belépéssel oly zárdába, mely nem nevelésre vagy betegápolásra van hivatva; e) az osztrák-magyar monarchiából való kiköl­tözéssel, vagy idegen állampolgárság szerzésével, valamint engedély nélkül vagy jogosulatlanul való k külföldön tartózkodással; f) oly bűnvádi elitéltetés esetében, melyly­el a t­agdij elvesztése van összekötve. 9. §. Oly ez­ egy, kinek nyugdija a 8. §. b) pontja a­z említett »újra férjhezmenetelével« megszűnt, a sodik férj halála után ismét annak élvezetébe lé­p menny­ien időközben oly körülmények fel­é­n merültek volna, melyek őt annak élvezetéből ki­írnák. :Ha az özvegyet későbbi házasságból is állami ny­ugdíj, vagy ezzel egyenlő ellátás illeti, úgy an­nak cs­ak az utóbbira van igénye; de ha ez az el­ő­b­b élvezett katonai nyugdíjnál kevesebb, a kü­lönbség részére ráfizetendő, 10. §. A tiszták árváinak és pedig a fiárváknak 20 é­vs, a leányárváknak 18 éves koruk betöltéséig,­­­ korábbi ellátásukig állandó nevelési járulékra ár­­ában csak azon feltevés mellett van igényük, na az 1. §. szerint özvegyi­ nyugdíjra igényt adó házasságból származnak, vagy a szülőknek ugyan­­ily föltevés mellett később létrejött házasságával törvényesíttettek. Azon esetben a) ha az atya ellenség előtt esett el, vagy az el­lenség előtt szenvedett sebesülés, vagy hadi fára­dalmak következtében halt el;­­ vagy b) ha az árva születlen ; — vagy c) ha az anya (mostoha anya) elhalt férje után az államtól a 3. §. b), c), i), alatti esetekben nyug­díjat nem élvez, vagy azt a 8. §. f) alatti esetben elvesztette, — minden árvának van igénye neve­lési járulékra; a b) és c) alatti esetekben azon­ban csak akar, ha az atya elhalálozásakor állandó katonai ellátásra már törvényes igényt szerzett, vagy — habár a katonai jelleg letétele után — már annak élvezetében állott. Minden más esetben nevelési járulék csak akkor jár, ha az özvegynek férje halálakor legalább há­rom, még anyai ellátásban álló gyermeke van; vagy ha az özvegy két ily gyermek életbenléte mellett teherben van, azon gyermekei számára, kik a fent megjelölt kort még nem érték el, — a­meny­nyiben az atya már elhalálozásakor állandó katonai ellátásra törvényes igényt szerzett vagy már annak élvezetében állott. 11. §. A megelőző §. rendelkezéséhez képest az ott megjelölt kor betöltéséig, vagy korábbi ellátásig élvezendő nevelési járulékban részesülnek azon árvák is, kik az atyának a nyugállományban, tartalékban, a honvédség szabadságolt állományában, vagy szolgálaton kívüli viszonyban kötött házasságából származnak, vagy a szülőknek ezen viszony tar­tama alatt bekövetkezett házasságával törvényesít­tettek, valamint a népfölkelés tisztjeinek árvái, ha az atya halála oly körülmények között következett be, melyek a 2. §. szerint özvegyének állandó évi nyugdíjra igényt adnak. 12. §. Nevelési járulékra való igényből kizárvák : a) azon árvák, kik a 3. §. a) alatt jelzett fölte­vés mellett kötött házasságból származnak; b) oly árvák, kiknek anyjuk a 3. §. d), e), f), g), h) betűi alatt elősorolt okok miatt az állandó évi nyugdijra való igényből ki van zárva ; c) azon árvák, a kik ellen még atyjuk életében elkövetett büntetem­ cselekmény miatt oly bűn­vádi ítélet hozatott, melylyel a nevelési járulék elvesztése van összekötve (1885. XI. t.-cz. 50. §.) (Folytatjuk.) Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán, Woyta Józsefnek, Pápa város volt polgármesterének, a köz­­szolgálat terén szerzett érdemei elismeré­séül, Ferencz József-rendem lovagkereszt­jét adományozom. Kelt Bécsben, 1887. évi április hó 24-én. Ferencz József, s. k. Br. Orczy Béla, s. k.­­ . császári és Apostoli királyi Felsége, legk. méltóztatott, lovag Spindler Henrik ezredesnek, főhadnagy­nak . Felsége csatlós-testőrségénél, 6 cs. és kir. fensége Rudolf trónörökös udvartartásába beosztva éveken át teljesített jeles szolgálata elismeréséül, a Lipót-rend lovagkeresztjét díjmentesen ado­mányozni ; meeresburgi lovag Salvini György fregatt-kapi­tánynak, a felülvizsgálat alapján, «tengeri szol­gálatra képtelen, helyi szolgálatra alkalmas» gya­nánt, ez utóbbira való előjegyzés mellett, nyuga­lomba helyezését elrendelni; Neumann József I. oszt. századosnak, száml. az 1. sz. vonat-ezredben, beosztva­ a vonat-főfelügyelő­höz, a saját kérelmére történt nyugalomba helye­zése alkalmából, a czimzetes őrnagyi jelleget díj­mentesen adományozni; Beck Gyula szolgálattételre , Felsége kát. irodájához beosztott 1. oszt. sorhajó-hadnagynak bevonulását a hadi tengerészeti szolgálatra elren­­rendelni és neki ez alkalommal, eddigi alkalmazá­sában teljesített igen sikeres szolgálatai elisme­réséül, a kát. érdem keresztet adományozni, és Padevit János 1. oszt. sorhaj­ó-hadnagynak ideiglenes beosztását a Felsége kát. irodájához elrendelni; Puhl Dénes kát. nyugdíjasnak az általa a nyugállo­mányban előbb viselt czimzetes őrnagyi rangfo­kozatot, legfelső különös kegyelemből, újra adomá­nyozni ; Wilda Gottfried kát. nyugdíjasnak az általa a nyugállományban előbb viselt főhadnagyi rangfo­kozatot, legfelső kegyelemből, újra adományozni; nehrenthali báró Lexa Felixnek a hadnagyi rangfokozatot a 14. sz. dragonyos-ezred tartaléká­ban, legfelső kegyelemből, újra adományozni; lovag Urban Móricz jogtudort, tart. hadnagyot all. sz. gy.­ezredben, — főhadnagy-hadbíróvá a tartalékban kinevezni. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, legk. kinevezni méltóztatott továbbá: — 1887. évi má­jus hó 1-ével — a cs. és kir. első disztestőrségben, testőrré és 1. oszt. századossá: gróf Wurmbrand-Stuppach Ernő testőrt és 2. oszt. századost; a vezérkarban: 1. oszt. századosokká: lovag Krismanió Ervint, a vezérkarhoz beosztott 2. oszt. századost, számf. az 1. sz. hadmérnök-ez­redben a következő, a vezérkarhoz beosztott főhad­nagyokat : báró Vever Jánost, számf. a 2. sz. hadmérnök­ezredben báró Sch­weben Vilmost, számf. a 13. sz. drago­­nyos-ezredben; Schmid Ottót, számf. a 91. sz gy.­ezredben; siklósi Gludovics Ferenczet, számf. a 71. sz. gy.­­ezredben ; báró Gemm­ingen Hermant, számf. a 13. sz. dragonyos-ezredben; Heiike Richardot, számf. all. sz. dragonyos­­ezredben ; Winkler Arthurt, számf. az 5. sz. táb. vadász­zászlóaljban ; beleházai Bartal Bélát, számf. a 10. sz. huszár­ezredben ; Mikulicz Valért, számf. a 20. sz. gy.-ezredben; Matuschka Lajost, számf. a 7. sz. gy.-ezredben ; bélafalvai Fekete Miklóst, számf. a 37. sz. gy.­­ezredben ; Seibt Gottfriedet, számf. az 51. sz. gy.-ezredben Koller Viktort, számf. az 1. sz. dragonyos-ez­redben ; Langer Rudolfot, számf. a 66. sz gy.-ezredben; gróf Huyn Károlyt, számf. all. sz. dzsidás-ez­­redben; a gyalogságnál: 1. oszt. századosokká, a következő 2. oszt. századosokat: Flekeles-Ramschak Edét, a 25.sz.gy.-ezredben; Kilian Endrét, a 12. sz. gy.-ezredben; Adrigan Istvánt, a 85. sz. gy.-ezredben; Jedynakiewicz Wladiszlawot, a 9. sz. gy.-ez­redben ; Kerner Dömjént a 6. sz. hadtest parancsnokságá­nál, számf. a 86. sz. gy.-ezredben; Wittits Jánost, a 87. sz. gy.-ezredben; Rödlich Károlyt, a 49. sz. gy.-ezredben; Gregor Adolfot, a 8. sz. gy.-ezredben; Kowalski Ferdinandot, az 58. sz. gy.-ezredben; Endler Tódort, a 38. sz. gy.-ezredben; Kranzl Józsefet, a 49. sz. gy.-ezredben; Baraniecki Lászlót, az 57. sz. gy.-ezredben; Schiffleuthner Józsefet, a kassai kat. alreális­­kola segéd- és gazdasági tisztjét, számf, a 49. sz. gy.-ezredben; Hantsch Gusztávot, a 7. sz. gy.-ezredben ; Wessely Jánost, a 37. sz. gy.-ezredben; Kisela Józsefet, a 24. sz. gy.-ezredben; Wenzel Ferenczet, az 56. sz. gy.-ezredben ; Bialowolski Bazilt, a 9. sz. gy.-ezredben; báró Brockdorff Heraldot, a 92. sz. gy.-ezred­ben; Falkowski Lászlót, az 57. sz. gy.-ezredben; Mod­ola Jánost, a 32. sz. gy.-ezredtől,­­ a 76. számúhoz ; Pichler Henriket, a 26. sz. gy.-ezredben; Petrovic Alajost, a 78. sz. gy.-ezredben; Heintzl Jánost, az 52. sz. gy.-ezredben ; Némethy Gyulát, a 69. sz. gy.-ezredben; Hajek Jánost, a vezérkarhoz vezényelve, számf. a 102. sz. gy.-ezredben; Wächter Vilmost, a 38. sz. gy.-ezredben; Steinbach Józsefet, az 52. sz. gy.-ezredben; Rlessler Károlyt, a 101. sz. gy.-ezredben; Schmidt Józsefet, 34. sz. gy.-ezredben; Jovicic Bazilt, beosztva a bosznia-herczegovinai 3. sz. gy.-zászlóaljhoz, számf. a 6. sz. gy.-ezredben; Weis Ignáczot, a 74. sz. gy.-ezredben; Höchsmann Hippolitot, a 12. sz. gy.-ezredben; Raschendorfer Józsefet, a 60. sz. gy.-ezredben; Prokopp Alajost, az 59. sz. gy.-ezredben;

Next