Budapesti Közlöny, 1887. június (21. évfolyam, 123-146. szám)

1887-06-01 / 123. szám

Budapest, 1887, 123. szám, Szerda, június 1, BUDAPESTI HIYATA108 KÖZLÖNY. LAP. SziBXHZTÖS*ai IBODA t IV. kerület, haty&ni-uteza 7. szám I. emelet, 8. ajtó. Kiadó-hit atm. : Ferencjdektere, Athenaexun-épület Vnv ■ ' ________ El őfizetísi Árak : mapoBkiatt portai aiétklUdéaael, ragy helybon háahoc hordva: Egész érre............................20 frt F élévre.................................10 » N egyedévre..............................5 » E gy teljes lap éra 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítőu-be iktatandó hivatalos hir­detések díjjal előlegeden beküldendők ; még pedig 100-scóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-saóig 2 frt, 800—300-szóig 8 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 80 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdete'sek: Egy hatodhaiábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 18 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnád. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1887. évi XXVI. TÖRVÉNYCZIKK az osztrák-magyar bank szabadalmának meg­hosszabbításáról. (Szentesítést nyert 1887. évi május hó 21-én. — Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1887. évi május hó 24-én.) (Folytatás.) 46. c z i k k. Az összes üzletágak fővezetése a főtanács felügye­lete alatt (25. és 27. czikk) és az általa kiadandó utasítás értelmében a vezértitkár által történik. A vezértitkár azon közeg, mely által a főtanács minden határozatát végrehajtatja és mely azoknak foganatosítására első sorban felügyel. Ő bocsátja ki közvetlenül vagy az tizletvezetőség utján a fő­tanács által jóváhagyott szabályzatok alapján az összes e tekintetben szükséges utasításokat és ma­gyarázatokat a bankintézetekhez és a bank egyéb közegeihez, és gyakorolja a főtanács által kiadandó szolgálati rend értelmében a fegyelmi hatalmat a bank tisztviselői és egyéb alkalmazottjai fölött (47. czikk). A vezértitkár a főtanácsnak, valamint a végrehajtó bizottságnak minden ülésében részt vesz, de csakis tanácskozási szavazattal. Kötelessé­gében áll a szolgálat érdekében javaslatokat ter­jeszteni a főtanács elé, s az ő nyilatkozatai a jegy­zőkönyvekben és iratokban kitüntetendők. A közvetlen üzletvitel czéljából a vezértitkár melle rendelvék a vezértitkárság főtisztjei, a pénz­tári és számviteli kezelés feletti őrködés czéljából pedig a központi felügyelő és a főkönyvvezető, kik minden beadványt és összeállítást a vezértitkár utján terjesztenek a főtanács elé és általa veszik a főtanács határozatait is. A jelzálog-hitel-osztály üzletének közvet­len vezetésében a vezértitkárt azon titkár képvi­seli, ki koronkint mint a jelzálog-hitel-osztály fő­nöke működik. 47. c z i k k. A bank tisztviselői és egyéb évi fizetéssel fel­fogadott alkalmazottjainak végleges alkalmazása a főtanácsnak van fentartva. Ez határoz szolgálati viszonyaik és élvezményeik felett és részesítheti őket jutalmakban és segélyekben. A tisztviselők és egyéb évi fizetéssel véglegesen felfogadott alkalmazottak szolgálat felmondása és fegyelmi elbocsátása felett a főtanács határoz. Tisztviselők és szolgák, és azoknak hátramaradt családtagjai nyugdiját, a banktársulat alkalma­zottjai után maradt árvák nevelési járulékait, vala­mint szolgálatképtelen munkások és azok család­tagjai nyugbérét a főtanács állapítja meg, az erre vonatkozó szabályok értelmében. A nyugdíj- és nyugbérszabályzat csak a közgyű­lés által és csakis szerzett igények csorbítása nél­kül változtatható meg. 53. czikk. Ha bármelyik kormánybiztos a közgyűlés, a fő­tanács vagy az illető igazgatóság valamely hatá­rozata ellen azon okból szólal fel, mivel azt az alapszabályokkal ellenkezőnek tartja, akkor ezen felszólalásnak felfüggesztő hatása van és az ügy, a mennyiben valamely igazgatóság határozatára vo­natkozik, első sorban eldöntés végett a főtanács elé terjesztendő. Ha a kormánybiztos felszólalásai közgyűlés vagy a főtanács határozata ellen irányul, akkor az ügy egyelőre tárgyalás végett azon kormány elé ter­jesztendő, melytől a kormánybiztos megbízatását nyerte. Ha azután a kormány és a bank között egyet­értés nem jön létre, az ügyet minden további fe- lebbezés kizárásával választott bíróság dönti eh mely Bécsben ül egybe. E bíróság hét tagból áll, kik közül hármat a bécsi legfőbb törvény­szék, hármat a budapesti kir. Curia elnöke a ve­zetése alatt álló bírói testület kebeléből egy évre nevez ki. A hetedik tagot, ki egyszersmind ezen választott bíróság elnöke, ama hat tag vá­lasztja. Ha a választásnál absolut többség el nem éretett, a választott bíróság elnökét felváltva, egy­szer a bécsi legfőbb törvényszék és egyszer a bu­dapesti kir. Curia elnöke nevezi ki. Hogy a két legfőbb törvényszék elnöke közül ki gyakorolja először a választott bíróság elnökének kinevezése iránti jogot, sorshúzás által döntendő el. A választott bíróság a főtanács előzetes meg­hallgatása után általános szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén azon nézet válik hatá­rozattá, melyhez az elnök járult. A választott bíróság semmiféle perrendtartási szabályokhoz nincs kötve, de tartozik mégis hatá­rozatainak indokait előadni. 55. c z i k k. A bank az osztrák vagy a magyar pénzügyi kor­mányzat részéről beadott váltókat az alapszabályok értelmében (60. czikk) leszámítolhat, de ebhez a főtanács határozata kívántatik. A bank továbbá az államkormány számára bizo­mányos üzleteket végezhet. Az ily bizományos üzletek teljesítéséből eredő követelés hónapközben egyezkedés szerint, a min­den hó végével fenmaradó követelés pedig legké­sőbb a következő hó 7. napjáig készpénzben köl­csönösen kiegyenlítendő. Ezenkívül a bank más alapszabályszerü üzletbe az osztrák vagy a magyar pénzügyi kormányzattal csak annyiban bocsátkozhatik, a mennyiben az kölcsön- vagy hitelnyújtást a bank részéről nem foglal magában. 56. czikk. Az osztrák-magyar bank jogosítva van: a) váltókat, értékpapírokat és szelvényeket le­számítolni (60. és 61. czikk) és tovább adni; b) kézi zálogra kölcsönt nyújtani (65. czikk); c) letéteket megőrzés, illetőleg kezelés végett átvenni (71. czikk); d) pénzeket elismervényre (7 5. czikk); továbbá e) pénzeket, rövid lejáratú váltókat és értékpa­pírokat folyó számlára (giro-üzletbe) átvenni (76. czikk); f) utalványokat saját pénztáraira kiállítani (78. czikk); g) bizományi üzleteket teljesíteni (81. czikk); h) a banknál elzálogosítható értékpapírokat és ezek szelvényeit lejárat után kifizetni; i) vert vagy veretlen aranyat és ezüstöt, továbbá külföldi piaczokra szóló váltókat venni és eladni; k) a jelen alapszabályok függelékét képező jel- zálog-hitelüzleti szabályok értelmében jelzálogos kölcsönöket záloglevelekben adni és l) a bank saját zálogleveleit venni és eladni. A bank üzletéve kezdődik január 1-én és végző­dik deczember 31-én. 60. czikk. Az osztrák-magyar banknak jogában áll idegen és saját váltókat, melyek osztrák értékre szőlanak és legfeljebb három hő alatt az osztrák-magyar monarchián belül fizetendők, leszámítolni. A leszámitolandó váltóknak rendszerint három, mindenesetre azonban két, fizetésképesnek ismert kötelezettnek aláírásával kell ellátva lenniök. Az összeg csekélysége nem képez okot a váltó visszautasítására. A bank nem köteles a leszámítolás megtagadá­sának okát adni. 62. czikk. A leszámítolás végett benyújtott váltók vizsgá­latánál egyenlő és részrehajlatlan eljárás követendő. Ezen vizsgálat rendesen egy bíráló bizottság által eszközöltetik. Azon különös eseteket, melyekben váltók a bí­ráló bizottság előzetes vizsgálata nélkül leszámí­tolhatok, a főtanács határozza meg, ily váltók azon­ban utólag a bíráló bizottság elé terjesztendők. A váltóbirálók a leszámítolás végett benyújtott váltók megítélésénél szigorú részrehajlatlansággal tartoznak eljárni, a bíráló bizottság és a bíráló testület tárgyalásait titokban tartani és hivatalba lépésük alkalmával erre nézve írásban fogadást tenni. A bíráló bizottság tagjai nem szavazhatnak saját váltóik vagy oly czég váltói megbirálásánál, mely czégnek bármily minőségben részesei. (Folytatjuk.) Lapunk mai számához egy ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents