Budapesti Közlöny, 1887. szeptember (21. évfolyam, 198-222. szám)

1887-09-01 / 198. szám

2 A fehértemplomi kir. törvényszék helyettes el­nöke, Theil Vilmos végzett jogászt a fehértem­plomi kir. törvényszékhez dijtalan jog-gyakornokká nevezte ki. A pénzügyministerium ideiglenes vezetésével meg­bízott m. kir. ministerélnők, f. évi 49,321. sz. alatt a következő körrendeletét intézte valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz és vámhivatalhoz a Bosznia és Herczegovinára nézve fennálló lókivi­teli tilalom korlátolt megszüntetése tárgyában. Egyetértve a birodalmi tanácsban képviselt ki­rályságok és országok cs. kir. kormányával, vala­mint a Bosznia és Herczegovina igazgatásával meghízott közös pénzügyministeriummal, a lovak­nak Boszniából és Herczegovinából való kivitelé­nek megtiltása tárgyában 1886. évi február hó 16-án 9186. sz. alatt kiadott körrendelet követke­zőképen módosittatik: Bárminemű lovaknak Boszniából és Herczego­vinából való kivitele ugyanazon határszéli vámhi­vatalokon át és ugyanazon módozatok mellett tör­ténhetik, miként az az osztrák-magyar monarchiára nézve 1887. évi julius hó 11-én 38,747. sz. alatt kiadott körrendeletben megengedtetett. A lovak kivitele azonkívül a következő bosznia- herczegovinai vámhivatalokon át van megengedve, n. m.: a zworniki, wardistei (Visegrád mellett) és a cajnicai vámhivatalokon át. Ezen utóbb nevezett vámhivatalok székhelyein hasonlóképen bizottságok alakíttatnak, melyek a kiviendő lovakat számuk és minőségük nyilvántar­tása végett megszemlélni és jegyzékbe venni tar­toznak. Ezen rendelet 1887. évi szeptember hó 1-én lép életbe. Kelt Budapesten, 1887. évi augusztus hó 30-án. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, /. évi 29,000. sz. alatt a következő rendeletet in­tézte valamennyi megye kir. tanfelügyelöségéhez. A magasabb nőnevelés szolgálatában álló tan­intézetek, nevezetesen a polgári és felsőbb leány­iskolák, és az elemi iskolai tanitónőképezdék kö­zött szerves kapcsolatot létesíteni és ezen taninté­zeteknek egymáshoz való viszonyát a közönség ér­dekében határozottan megállapitani óhajtván, az állami felsőbb leányiskolák számára f. évi julius hó 7-én 28,999. sz. alatt kelt és a kir. tanfelügye­lőséggel is közölt rendeletemmel kiadott uj szer­vezet- és tantervnek kidolgozásával egyidejűleg, az 1868. évi XXXYIlI. t.-cz. 77. és 78. §§-aiban nyert fölhatalmazás alapján a polgári leányiskolák számára is uj tantervet dolgoztattam ki. Az 1879. évi szeptember hó 12-én 25,409. sz. alatt kelt rendeletemmel kiadott, s ezennel hatá­lyon kívül helyezett polgári leányiskolái tanterv­től az uj tanterv részint a tantárgyak beosztásá­ban, részint az egyes tantárgyakra fordított órák számában tér el. A leányok testi épségének megőrzése és fejlesz­tése érdekében uj tantárgyakul felvettem a tan­tervbe az egészségtant és a testgyakorlatot. Amaz a IY. osztály tantárgyai közé Boroztatott. A test­gyakorlat pedig az alsó három osztály számára kö­telezővé tétetett. Az egészségtannak a IV. osztályba való felvé­tele folytán szükségessé vált a természettan és vegytan által a tantervben eddigelé elfoglalva tar­tott helyzetet megforditani. Gyakorlati szempontból tetemesen nagyobb óra­számmal osztatott be a női kézimunka, és remél­hető, kogy ennek következtében lehetséges lesz a polgári leányiskola növendékeivel elsajátíttatni *zt az ügyességet és gyakorlottságot, mely ezen tantárgyból szerzett ismereteknek az életben való hasznosítása érdekében nélkülözhetetlen. Tetemesen csökkenttettek a kívánalmak a szám­tannál, melynek anyagából kihagyatott mindaz, mi a leánynövendékek szükségletéhez képest csak alá­rendelt jelentőséggel bir. Ezen uj tanterv a másodrendű állami felsőbb leányiskolák számára idézett rendeletemmel ki­adott tantervtől, a polgári leányiskolái oktatást jellemző gyakorlatiasabb irányból kifolyó cseké­lyebb eltéréseket leszámítva, csak abban különbö­zik, hogy a franczia nyelvet rendes tantárgyként nem tartalmazza. Ezért megengedem, hogy a polgári leányiskola IV. osztályát jó sikerrel végző azon leánynövendé­kek, kik a franczia nyelvet mint rendkívüli tan­tárgyat az uj tantervben jelzett mértékben, arra képesített tanerőtől rendesen tanulták és abból jó sikerrel vizsgálatot tettek, ennek, vagy pedig a franczia nyelvből teendő felvételi vizsgálat alapján az elsőrendű felsőbb leányiskola V. osztályába felvétethessenek és tanulmányaikat ott folytat­hassák. A polgári leányiskolák ezen uj tantervét tartal­mazó füzetnek 10 példányát a kir. tanfelügyelőség­nek tudomása és további eljárás végett azzal kül­döm le, hogy ezen tantervnek, illetőleg a hozzá­csatolt átmeneti intézkedéseknek lehetőleg már a jövő tanévben leendő életbeléptetése iránt a szük­séges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. Kelt Budapesten, 1887. évi augusztus hó 11-én. Tanterv a polgári leányiskolák számára. Az 1868-dik évi XXXVIII. t.-cz. értelmében kiadatott a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister 1887-ik évi augusztus hó ll-ikén 29,000. sz. a. kelt rendeletéből. Szükséges tudnivalók. 1. Az iskolai év a polgári leányiskolában szept, 1-sö napján kezdődik s tart a következő év junius hava végéig. 2. A polgári leányiskola első osztályába sza­bályszerűen csak oly növendék léphet be: a) ki életének legalább 9. évét betöltötte; b) kinek az elemi (nép) iskola negyedik osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártas­sága van s ebbeli ismereteit vagy elemi iskolai bizonyitvány által, vagy az iskolai elöljáróság előtt fölvételi vizsgálat utján igazolja. 3. A polgári leányiskolába lépő tanuló, bármily nemzetiséghez tartozik, köteles a magyar nyelvet tudni annyira, hogy a törvény állal ezen iskolában elrendelt magyar nyelvi oktatásban fennakadás nél­kül részt vehessen. 4. A polgári leányiskola bármily osztályába be­vehető minden oly tanuló, ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beillik és az azon osztály­ban megkivántató előkészültségről vizsgálat utján bizonyságot tesz ; egyik polgári leányiskolából a másikba átlépni kívánó növendéket bizonyítványa alapján is fel lehet venni. 5. A felvételi vizsgálat díjmentes. 6. A polgári leányiskola egy-egy osztályába rendszerint 50 leánynál többet felvenni nem lehet (1868: XXXVIII. t.-cz. 70. §-a). 7. A polgári leányiskola negyedik osztályából átléphet a növendék a felsőbb leányiskola ötödik osztályába, ha a franczia nyelvet mint rendkívüli tantárgyat a tantervben előirt mértékben rende­sen tanulta, vagy abból külön felvételi vizsgát tesz. 8. A polgári leányiskola 4- osztályát jó sikerrel bevégzett növendék felvételi vizsga letétele mel­lett felvehető az elemi tanitónöképezdébe, ha kü­lönben 14. évét betöltötte. 9. A nevelés és oktatás vezetésére s igazgatására nézve a községi iskolaszékek, illetve az állami nép­oktatási tanintézetek gondnoksága számára kiadott utasítások, az irányadók. Tanterv. I. Rendes tantárgyak. Hit- és erkölcstan. (Valamennyi osztályban heti két’órán.) A hit- és erkölcstan ez él ja: a növen­dékek vallásos érzelmének és jó erkölcseiknek ez utón is fejlesztése, kifejtése és megszilárdítása. Ez iránt az egyes vallásfelekezetek intézkednek. A tanítást a vallás- és közoktatásügyi ministernek bejelentett s általa elfogadott egyén teljesiti. Magyar nyelv és irodalom. Czél: a) A nyelvtan öntudatos és alapos isme­rete és a növendékek értelmi erejének azon fokra kimivelése, hogy magyarul világosan és szabatosan tudjanak beszélni és Írni. b) Az irodalom megismertetése fő vonásokban, a kiválóbb irodalmi termékek olvasása, fejtege­tése és átértése által a növendéket beavatni a nem­zet szellemi életébe, s ez utón is fejleszteni úgy nemzeti érzületét, mint erkölcsi érzését. I. OSZTÁLY. (Heti 4 órán.) Szép és értelmes olvasás, különös tekintettel a ma­gyaros kiejtésre és helyes hangsúlyozásra. Az olvas­mányok értelmezése, tartalmuknak rövid összefog­lalása ; evvel kapcsolatban beszéd- és értelemgyakor­latok oly czélból, hogy a növendékek már jó eleve szokjanak hozzá gondolataiknak tömött, határozott és magyaros kifejezéséhez. E mellett az elemi iskolában szerzett nyelvtani ismeretek számbavételével, alkalmas olvasmányok alapján, a magyar nyelv elemei, leginkább az egy­szerű mondat körében. A mondat fő- és mellékrészei. A beszédrészek; a szó elemei (helyesírás alapján), az ige és ragozá­sának főbb formái, kapcsolatban az állitmány tár­gyalásával ; a névragozás, kapcsolatban a mondat egyéb részeivel. Prózai és verses olvasmányok a hazai történe­lemből és a magyar népéletből. A magyar törté­neti olvasmányok úgy válogatandók meg, s egészi- tendők ki a tanító által, hogy a növendék az egész magyar történet legfőbb eseményeiről és legneveze­tesebb egyéniségeiről képet szerezhessen magának. Kisebb verses müvek szavalása. írásbeli dolgozatul (mentői gyakrabban, de csak az iskolában) máso­lás, szótagolás, elemzés, diktandóirás, s az év vége felé jól megmagyarázott kisebb mesék és leírások fogalmazása. Az írásbeli dolgozatokat illetőleg úgy ezen, mint a következő osztályokban nemcsak a magyar, hanem más nyelvek tanításánál is a következő sza­bályok tartandók meg: 1. A kidolgozandó feladatok mindig az azon idő szerint folyamatban levő nyelvtani, illetőleg irály- tani oktatásnak legyenek megfelelők s a lehetősé­gig az olvasottakhoz is alkalmazkodók. 2. Otthoni kidolgozásra csak az iskolában jól előkészített feladatok adhatók, havonként egyszer. 3. Otthoni kidolgozásokkal nem szabad a növen­déket elhalmozni, bár Írásbeli munkákban egyéb elfoglaltságukhoz mérten gyakorlandók. 4. A már benyújtott és javított Írásbeli dolgoza­tok letisztázása nem engedtetik meg. 5. Az Írásbeli dolgozatoknál különös gond for­dítandó a rendességre, a csinosságra és a jó Íz­lésre. II. OSZTÁLY. (Heti 3 órán.) Szép és értelmes olvasás; az olvasmány össze­foglalása ugyanazon czél szerint, mint az I-sö osz­tályban.

Next

/
Thumbnails
Contents