Budapesti Közlöny, 1888. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1888-04-01 / 78. szám

Budapest, 1888, 78. szám Vasárnap, április 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. SmuutgZTŐsÉOI IRODA : IV. kerület, hatvani-atcza T. »zám L emelet, 8. ajtó, KiaixS-hiyatai. : Ferencxiektere, Athena »am-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai uétkaidésael, vagy helyben bitboa hordva'. Egéax érre........................................20 írt Félévre ....... 10 » Negyedévre ..............................5 » Egr y teljen lap Ara 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő*-be iktatandó hirdetések dijjai előleg esen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100-200­szóig 2 frt, 200—300-ezóig S frt és Így tovább.— Azonfelül minden egyezer! beiktatás után 80 kr» bélyegdij, az ess Vsk.es nyugtabélyeg és aa esetleg kért lappéldányok ára 80 krajczárjával is megkül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasáboí petittar egyueri Mr- detétért 19 kr, kétszeri 16 kr, ét több­szöri hirdetésért 18 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Ö császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi márczius hó 15-én kelt legfelső elhatározásával: dr. Rodiczky Jenő kassai gazdasági tanintézeti igaz­gatónak a cs. kir. asztalnoki méltóságot legk. adományozni méltóztatott. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Ényi László trencséni állami felsőbb leányiskolái rendes tanárt, ezen állásában végleg megerősí­tette. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Veres Ferencz sárospataki állami tanitóképezdei segédtanárt, ezen állásában végleg megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Lányi Ernőt, a budapesti állami elemi és polgári iskolai tanitóképezde gyakorló polgári iskolájának rajztanitóját, ezen állásában végleg megerősítette. A pestvidéki kir. törvényszék elnöke: Törseök Károly ügyvédjelöltet a nagykátai kir. járásbíró­sághoz segélydijas joggyakornokká nevezte ki. A pénzügyministerium ideiglenes vezetésével meg­bízott m. kir. minister elnök, f. évi 16,326. szám alatt a következő körrendeletét bocsátotta ki. Egyetértve a földművelés-, ipar- és kereskede­lemügyi m. kir. ministeriummal, valamint a cs. és kir. közös hadügyministeriummal és a biro­dalmi tanácsban képviselt királyságok és országok illetékes ministeriumaival, asoósmezeim. kir. mellékvámhivatal azon vámhivatalok közé sorol­tatott, melyeken át a lovak korlátlan kivitele, a lókiviteli tilalom korlátolt megszüntetése tárgyá­ban 1887. évi julius hó 11-én 38,747. szám alatt kiadott körrendelet értelmében meg van engedve. Kelt Budapesten, 1888. évi márczius hó 22-én. A bobajáiiosliáza-siimegi helyi érdekű göz- mozdonyn vasútra vonatkozó eaag'ed.éljrols: m ány. A Bobajánosházától Sümegig vezetendő helyi ér­dekű gözmozdonyu vasutat a m. k. ministerium, az 1880: XXXI. t.-cz. 1-sö § a alapján, és Ó császári és Apostoli királyi Felségének Bécsien, 1888. évi márczius hó 17-én kelt legfelső el­határozása folytán, a következő feltételek alatt en gedélyezi, u. m.: 1- §• Ezen okmány erejénél fogva Eitner Sándor, Szűcs István, Bozzay Imre és Lázár Bernát engedélyt nyernek és kötelezettséget vállalnak arra, hogy a magyar-nyugoti vasút Bobajánosháza állo­másából kiindulva Jánosbázán, Nemes-Kereszturon és Gogánfa-Gyömörén át Sümegig vezetendő helyi érdekű gözmozdonyu vasutat az alábbi feltételek alatt megépítsék és azt a jelen engedélyokmány hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsák. 2.§. A nevezett engedélyesek részére a jelen en­gedélyokmány értelmében biztosíttatnak mind­azon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. t.-cz. a helyi érdekű vasutakra nézve megszab; viszont engedélyesek a most idézett tör- vényczikk azon határozatainak, melyek reájok, mint engedélyesekre kötelezettségeket rónak, magukat feltétlenül alávetik. Az engedélyesek továbbá szorosan alkalmaz­kodni kötelesek: a) a jelen engedélyokmány határozataihoz; b) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1868. évi április hó 20-án 4973. sz. a. az or­szággyűlés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1878. évi XX. t.-cz. által beczikkelyezett vám- és keres­kedelmi szövetség VIII. czikkében elfogadott vas­úti üzletrendtartáshoz és üzletszabályzathoz annyiban, a mennyiben ezek a jelen engedélyok­mányban megállapított egyes határozatok és a helyi érdekű vasutak forgalmi szolgálatára vonat­kozó, a közmunka- és közlekedésügyi ministe­rium által 1883. évi augusztus hó 1-én kiadott sza­bályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek, s végre: c) minden egyéb, már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, uta­sításokhoz és rendeletekhez. ...................... 3.§. A pálya építésére és az üzlet berendezésére nézve a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által egyidejűleg kiadott, és a jelen engedélyok­mány kiegészítő részét képező építési feltételek irányadók; fentartatván nevezett ministerium ré­szére a jog, hogy ezen építési feltételektől egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen. 4.§. Az engedélyesek kötelesek a fennálló szabályok szerint elkészített építési terveket (hossz-szel­vény és belyzetrajz) a jelen engedélyokmány kel­tétől számítandó három hónap alatt, a többi rész­letterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a közmunka- és közlekedésügyi minis­terium elé, hogy azok a kivitelre alább megálla­pított határidőre való tekintettel, a ministerium által a kellő időre megvizsgálhatok és jóváhagyha­tok legyenek. A késedelem következményei egyedül az enge­délyeseket terhelik. A közmunka- és közlekedésügyi ministerium a jelen engedélyokmányban, az ennek kiegészítő ré­szét képező építési feltételekben, vagy az engedé­lyezési tárgyalásról 1887. évi deczember hó 21-én felvett jegyzőkönyvben foglalt határoza­tokra, úgyszintén az üzlet biztonságának köve­telményeire való tekintettel, az előterjesztett terve­ket átvizsgáltatja, és a mennyiben az érintett szem­pontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja, és ha egyéb törvényes rendelkezések­nek is elég tétetett, az építési engedélyt, harmadik személyeknek az 1881. évi XLI. t.-cz. szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett, megadja. Az engedélyesek minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával kötelesek a közmunka- és közle­kedésügyi ministerium .által a pálya építése köz­ben vagy bármikor azután is, a fent érintett tekin­tetekből s alapon kívánt és bár az előzetesen jóvá­hagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegé­szítéseket is foganatosítani. Ellenben az engedélyesek az általuk a közmun­ka- és közlekedésügyi ministerium részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kívánt megváltoztatásához, a nevezett ministerium enge­délyét mindenkor előzetesen kieszközölni tar­toznak. A pálya épitését engedélyesek az engedélyok­mány keltétől számított 1 év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartoznak. 5. §. Ezen pálya kiépítése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. t.-cz. szerinti kisajátitási jog ezennel en­gedélyeztetik. 6- §• A magyar nyugoti vasút Bobajánosbáza ál­lomásához való csatlakozás, és az ennek foly­tán szükséges uj építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyesek a magyar nyugoti vasút igazgatóságával, a közmunka- és közlekedésügyi ministerium előző jóváhagyásának fentartása mellett, egyezségre lépni kötelesek. A csatlakozás, illetve közös használatra való be­rendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló uj építkezések és átalakítások költségeit engedélyesek az építési tőkéből fedezni tartoznak. Ha egyébiránt más pályák csatlakozása, állomá­sok és egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használata, kocsi-kölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a közmunka- és közlekedésügyi mi­nisterium fogja az érdekelt felekre nézve kötele- zőleg megállapítani. 7. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 680,000 frt, azaz: hatszáznyolczvan ezer írtban állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyesek 65000 frtot tartoznak fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szük­séges névleges összeget (alaptőke) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium a pénzügyi minis- teriummal egyetértőleg állapítja meg. A fentebbi tőkéből 20,000 frt készpénzben kiha­sítandó, s mint tartalék külön kezelendő. Ezen tartaléktőke csakis a közmunka- és közle­kedésügyi ministeriumtól esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. 8. §. Az engedélyesek kötelesek a forgalmi eszközö­ket, síneket és egyéb,az épitésnélés az üzletnél hasz­nálandó anyagokat a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a közmunka- és közleke­désügyi ministeriumtól esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. Lapunk mai számához negyed ív melléklet, s egy ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents