Budapesti Közlöny, 1889. január (23. évfolyam, 1-28. szám)

1889-01-01 / 1. szám

Budapest, 1889. 1. szám, Eedd, január 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIT ITALOS I AP. SZEHKEBZTOSÉGl IBODA I IV. kerület, borz-utcza 7. szám I. emelet, 5. ajtó. Kiadó-hivatal : Ferencziektere, Athenaeum-épület. ±4 Előfizetési Ákak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évTe ...... 20 frt Félévre ....... 10 » Negyedévre ..................................5 * E gy telje» lap éra 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai elöl égésén beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 80 kr. bólyegdij, az esedékes nyugtabólyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajozárjával is megkül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt, ért. =------------------------' "-------------------H-----------------------------—----------------------"—--------------------------------------------------------------------------------- m HIVATALOS RÉSZ. 1888. évi XXXY. TÖRVÉNYCZIKK az állami italmérési jövedékről. (Szentesítést nyert 1888. évi deczember hó 26-áu. — Kihirdettetett az «Országos Törvény tár »-Kor, irrs. deczember hó 28-án.) (Folytatás.) II. FEJEZET. A kimérésnek és kis mértékben való eladásnak en­gedélyezéséről. 5. §• Kimérésre, vagy kis mértékben való elárusitásra szóló engedély, nemökre való tekintet nélkül, csak olyan teljes korú egyéneknek adható, kik teljesen megbízhatók, feddhetlen előéletüek és magyar állampolgárok, vagy legalább az 1886. évi XXII. t.-cz. 15. §-a értelmében, — Horvát-Szlavon­országokban az ott érvényben levő törvények ér­telmében — a magyar korona országainak vala­mely községében letelepülési engedélyt nyertek. Nem teljes korúak csak a gyámhatóság bele­egyezésével s csak azon feltétel alatt nyerhetnek engedélyt, ha oly üzletvezetőt állítanak, a ki az engedélyt kérőkre nézve előirt föltételeknek meg­felel. Jogi személyek szintén ily üzletvezető ál­lítására kötelezvék. Az üzletvezető neve s a sze­mélyében beálló változás a pénzügy igazgatóság­nak esetről-esetre bejelentendő. Vasutaknak állomáshelyein és hajókon, nemkü­lönben a katonai laktanyákban és gyakorló helye­ken levő vendéglőkben italmérési engedély, ha az előirt kellékeknek különben megfelelnek, azoknak adható csak, kiket a vasúti és hajózási vállalatok s az illetékes katonai parancsnokság e végre kijelöl. Vasúti, vizszabályozási és egyéb nagyobb épít­kezéseknél, úgy ipartelepeken és fürdőkben, nem­különben a közlekedési révek és hidak mellett, ha külön vendéglő felállítása szükségesnek mutatko­zik , az italmérési engedély kiadásánál a vasúti vállalat, illetőleg az építtető, az ipartelep és a fürdő, valamint a rév és hid tulajdonosának vagy az általa kijelölt egyéneknek lehetőleg elsőbbség adandó. 6. §. A mennyiben az előző §. két utolsó bekez­désében foglalt határozmányok nem vétetnek al­kalmazásba, az engedélyek megadásánál az alábbi Bontok szerinti sorrendben előny adandó : 1. pusztai birtokok tulajdonosai, birtokosai és haszonbérlőinek, az általuk birtokolt vagy bérelt pusztabirtokokon adandó italmérési engedélyre nézve, ha azon felhívásra, mely a pénzügyigazgató­ság által záros határidő kitűzése mellett hozzájok intézendő, kinyilatkoztatják, hogy az italmérést maguk vagy megbízottaik által kívánják gyako­rolni ; 2. azoknak, a kik szálló vendégek befogadására szolgáló vendéglő-épületekkel bírnak, vagy ilyene­ket építeni szándékoznak s azokat e czélra is hasz­nálják ; ' ' -——— -------_----------—— ' 3 . azoknak, a kik az italmérést azon községben eddig is gyakorolták, ha olyan épületeket bírnak tulajdonul vagy bérben, melyekben az italmérés eddig is gyakoroltatott; 4. ha az italmérést eddig nem is gyakorolták, azoknak, a kik azon épületeket bírják tulajdonul vagy bérben, melyek eddig is az italmérés czéljaira szolgáltak; , 5. ha nem is ezen épületeket bírják vagy bérlik de más alkalmas helyiséggel rendelkeznek, azok­nak, kik az italmérést ugyanazon községben eddig is gyakorolták; O. cvuvkuuiK. KA. 1 üg dJtr’lpíil lühi r rVllmlmbolsiA«Á.l v.ol, tak alkalmazva, azokra a községekre nézve, a me­lyekben működtek; 7. általában hasonló feltételek mellett más köz­ségbeliek ellenében a helybeli illetőségűeknek. Az engedély megtagadandó, s ha már kiadatott, visszavonandó attól, a ki ellen oly tények merül­nek fel, a melyekből arra lehet következtetni, hogy az engedélyt tiltott játék, orgazdaság, uzsora, er­kölcstelenség előmozdítására és terjesztésére hasz­nálja fel. 7- §• A kimérési engedélyek kiadásánál a kimé­rési helyiség fekvésére, építés módjára, berendezé­sére, arra, hogy a helyiség templomoktól, iskolák­tól, kórházaktól lehetőleg távol, olyan utczán vagy téren s úgy legyen építve ék berendezve, hogy a rendőri felügyelet minél könnyebbé tétessék, és arra, hogy a közegészségügy követelményeinek megfeleljen, különös gond fóréitandA s ezek iránt a községi elöljáróság is meghallgatandó. A helyiség megváltoztatása nyílt helyeken csak a pénzügyigazgatóság beleegyezésével történhetik. Zárt városokban a helyiség megváltoztatása a pénz­ügyigazgatóságnak azonnal bejelentendő, ez azon­ban a változtatás ellen kifogást csak akkor tehet, ha az uj helyiség az e §-ban előirt föltételeknek meg nem felel. 8- §• A kis mértékben való elárusitások száma nem korlátozható, ellenben az akár ezekkel együtt, akár külön kiadandó kimérési engedélyek száma az állandó és hullámzó lakosság szükségletére, a közlekedési, forgalmi, társadalmi és gazdasági vi­szonyokra való tekintettel állapítandó meg, s a tényleg meglevő kimérések száma a szükség köve­telményeinek megfelelőleg apasztható. A kimérési helyiségek számának leszállítása czimén az engedély azoktól, a kik a jelenleg fenn­álló törvények és rendeletek alapján az italmérési jog gyakorlatára a 6. §-ban megállapított sorrend­ben jogosítva vannak s különben is minden előirt kelléknek megfelelnek, az engedély meg nem tagad­ható, s hacsak arra okot nem szolgáltatnak, a jelen törvény hatálybaléptének első három évében meg nem vonható. Oly engedélyesektől, a kik váro­sokban az engedélyt 1888. november 1-seje előtt egyszer mindenkorra teljesített fizetés által egész életökre megszerezték, az engedély megvonása, a kimérések számának leszállítása indokából, csak hat év múlva történhetik meg. Ezen első három, illetőleg hat év leteltével is csak bizonyos, előre meghatározandó s legalább is egy évre terjedő zá­ros határidő lejártával vonható meg, a kimérések számának leszállítása czimén, az engedély. Az italmérési engedélyek számának meghatáro­zása s a szükséghez mért apasztása tekintetében a pénzügyigazgatóság s a 3. §-ban megállapított köz- igazgatási hatóság egyetértőleg határoznak. Hatá­rozataik úgy az érdekeltekkel, mint a községi elöl­járósággal közlendők, s a kézhezvételtől számítandó 15 napon belül a pénzügyministerhez felebbezhe­tők, a ki a belügyministerrel, s Horvát-Szlavonor- szágokban a bánnal egyetértőleg a beadott feleb- bezésekre nézve közvetlenül, az esetre pedig, ha a pénzügyigazgatóság s a 3. §-ban említett közigaz­gatási hatóság egyetértésre jutni nem tudnak, az érdekelteknek s a községi elöljáróságnak előleges meghallgatása mellett határoz. Az italmérési engedély rendszerint határo­zatlan időre adatik, de úgy az 5. §. értelmében építkezések tartamára adott esetekben, valamint általában mindazon esetekben, midőn a különleges helyi viszonyok teszik azt kivánatossá, ideiglenesen vagy meghatározott időhöz kötve is adható. A kis mértékben való elárusitásra szóló engedély mindig határozatlan időre adandó. Az engedélyben mindig külön megjelölendő a jogosult neve, a kimérhető vagy kis mértésben el­adható szeszes italok neme, eladási módja s a he­lyiség, melyben a kimérés vagy kis mértékben való elárusitás gyakorolható. Az engedélyben megjelölt helyiségen kívül a kimérés csakis vásárok, búcsúk s egyéb sokadal- mak alkalmával gyakorolható, de csakis azon köz­ség határában, melyre az engedély szól s csakis azon alkalmakkor, melyek az engedélyben megje- lölvék. A helyiségre s az italmérés gyakorlására nézve engedélyezett minden változás az engedélybe is be­vezetendő. A szeszes italok kimérését az, a kinek nevére az engedély szól, maga vagy megbízottja utján gyakorolhatja. Azon helyiség, a melyben kimérés vagy kis mér­tékben való elárusitás gyakoroltatik, a pénzügymi- nister által rendeletileg megállapítandó külső fel­írással vagy jelvénynyel látandó el. 10. §. Az italmérésre vagy kis mértékben való el­adásra szóló engedély 1. megszűnik: a) ha az engedélyes arról lemond; b) ha meghal; 2. elvonható: a) ha az engedélyes csődbe jut; bj ha bűntett vagy vétség miatt jogérvényesen elitéltetik; c) ha foglalkozásának azon minősége, melynek alapján a kis mértékben való eladásra engedélyt nyert, megszűnik; d) ha elveszti azon kellékeket, melyeket az 5. §. az engedély feltételéül tűz ki; ej ha az italmérések száma a 8. §. határozatai­hoz képest apasztatik; f) ha az italmérési illeték vagy italmérési adó fizetésére kötelezett fél tartozását az esedékesség beálltával nem fizeti le s tartozásának a fizetés iránti megintés kézhezvételétől számítandó 15 nap alatt sem tesz eleget; g) ha a jelen törvény büntető határozatai vagy az italmérés gyakorlatára vonatkozó szabályrende­letek az engedély elvonhatását állapítják meg; kJ ha az egészségre ártalmas, vagy bármily italt hamis név vagy czím alatt hoz forgalomba; végre i) ha az engedélyes az engedélyt annak kiadatá­sától számított három hó alatt, vagy később bár­mikor egy hónapon át nem gyakorolja. A jelen §. 1. b) pontjában emlitett esetben az engedélyes özvegye az üzletet uj engedély nélkül is Lapunk mai számához negyed ív melléklet s egy ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents