Budapesti Közlöny, 1889. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1889-03-01 / 52. szám

A 8—10. §-ok határozatai az 50 kron halászje­gyek tekintetében is irányadók, mindazonáltal oly változtatással, hogy a halászatra jogosított ezen halászjegyek alapján a halászatot, a szolgálatában álló, esetleg váltakozó segédei és munkásai által van jogosítva gyakorolni. 12. §: A halászjegy-űrlapok mikénti megszerzéséről, kezeléséről és elszámolásáról a pénzügyminiszer által a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszerrel egyetértőleg kiadandó külön utasítás intézkedik. 13. §. A kiszolgáltatott halászjegyeket az elsőfokú ha­tóság (törv. 60. §.) a III. mintának megfelelőleg nyilvántartani köteles. 14. §. A halászok ügyelni tartoznak arra, hogy mű­ködésük által a hajózás, tutajozás vagy fausztatás ne akadályoztassák, a hajóút avagy a kiméleti tér megjelölésére szolgáló táblák, botok vagy egyéb jelek helyeikről el ne mozditassanak. 15. §. A kiméleti tér megjelölésére szolgáló táblákra egy hal vésendő vagy festendő, ez alá pedig «Kimé­leti tér» felírás alkalmazandó. Ezen táblák szembeötlő helyeken, kiválóképén utaknak, ösvényeknek vagy gyalogutaknak a ki­méleti tért érintő részein, a határok iránt kellő tájékozást nyújtó pontokon olykér helyezendők el, hogy sem a parti, sem a vízi járóművek közleke­dését ne akadályozzák. Ugyanezen szempontok a törvény 11. §-ában említett és a halászati jog kiterjedésének megje­lölésére szolgáló táblák felállítására nézve is irányadók. 16. §. Nyíltvizeken a halászat, a­mennyiben nem tár­sulati úton gyakoroltatik (törv. 14. §. b), az egyes jogosítottak által, saját kezelésük mellett, a halá­szati törvény és a jelen rendelet korlátai között szabadon gyakorolható; a­mennyiben azonban az egyes jogosítottak halászati jogukat nem egészé­ben, hanem kisebb vízterületekre felosztva bérbe­adás útján kívánják értékesíteni, az okszerű halá­szat előmozdítása, s a szomszéd birtokosoknak ne­tán okozható sérelmek kikerülésére czéljából (törv. 14. §. a), kötelesek a bérleti területek mini­mumának megállapítása végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszerhez folyamodni, a­ki a bérletek kiterjedésére nézve esetről-esetre intézkedik. 17. §. Nyílt vizeken a halászat társulatok és bérlőik által, ideértve a törvény 47. §-ában említett bér­lőket is, a törvény 42. §. 4. pontja értelmében ké­szített, s a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszer által a törvény 44. §-a értelmében jóvá­hagyott üzemterv alapján gyakorolható. 18. §. Minden üzemterv két részből áll, és­pedig: 1. az átalános leírásból; 2. a gazdasági térképből. 19. §• Az átalános leírásnak a következőket kell tar­talmaznia : 1. A vizterület kiterjedését lehetőleg a normá­lisnak ismert vízszin mellett. 2. A viz helyzetének és fekvésének meghatáro­zására vonatkozó részletes adatokat. 8. Pontos közülírást arra nézve, hogy a társulat a halászatot mi módon kívánja űzni, saját kezelés mellett, avagy bérbeadással. 4. Az utóbbi esetben hány és mily kiterjedésű bérleti területekre kívánja vizét fölosztani. 5. Mennyi a szerződésszerű bérleti időtartam minimuma ? 6. Korlátolja-e a bérlőt szerződésszerűleg is a halászat gyakorlásában, a­melynek folytán ez bi­zonyos fogó eszközöknek alkalmazásától, avagy bizonyos halfajoknak fogásától egyátalán, avagy időszakonkint tartózkodni köteles és melyek azok ? 7. Miféle halfajok tenyésztésére fektettik a fő­súly és ezek állományának emelése érdekében lé­teznek-e, avagy szándékoltatnak-e bizonyos intéz­kedések foganatosíttatni; főleg megjelölendők a vízterülethez tartozó oly mesterséges haltenyésztő helyek (költőházak, költő- vagy fiasító tavak), a­melyek az illető vízterület benépesítését czélozzák, lehetőleg ezeknek termőképességére vonatkozó adatokkal együtt. 8. Tartalmaz-e ez irányban a bérleti szerződés a bérlőre nézve kötelezettségeket és melyek azok ? 9. Végre folyóvizeknél, a­mennyiben azokkal holt medrek is összefüggnek, kimutatandó, hogy a holt medrek a folyó mily vízállásánál jutnak az anya­mederrel összeköttetésbe és tapasztalásszerüleg mily időtartamra ? (Folytatjuk.)­ ­ A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 10.034. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Tolnavármegye területéhez tartozó Felső-Iregh községben, a f. évi február hó 4-ére esett, de elmaradt országos vásár helyett f. évi márczius hó 19-én pótvásár tartassák. NEMHIVATALOS RÉSZ.­ ­ Felsége jövő hétfőn, azaz márczius hó 4-én, délelőtt 10 órakor Budapesten legfelső ki­hallgatást fog adni. Előjegyzések a cabineti irodá­ban (budai kir. várlak) eszközöltetnek. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, az árok­­aljai gör. kath. egyházközségnek, iskolaépitkezési czélokra, 51 -­e­n forintot méltóztatott magánpénz­­tárából legk. engedélyezni. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, Nyír- Császár gör. kath. hitközségnek, templomépitésre, száz forintnyi segélyt méltóztatott magánpénztá­rából legk. adományozni. A képviselőház 1889-ik évi február hó 23-án TARTOTT 18­7-IK ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVI KIVONATA. 1807. Tárgyalás alá vonatván a 10-ik sorjegy­zékbe foglalt kérvények, a ház kérvényi bizottsá­gának ezekre vonatkozó határozati javaslatai alap­ján : Békésmegye közönségének felirata, melyben a megyei tisztviselők, kezelő- és szolgaszemélyzet, nemkülönben az útfelügyelők és útkaparók köz­munk­amentességének fentartása iránt kérelmez, — kiadatai rendeltetik a legközelebb megválasz­tandó 21 tagú közúti szakbizottságnak. 1808. Liptó, Szabolcs, Esztergom, Bars és Szat­­már megyék közönségének feliratai a közigazgatási bíróság felállítása tárgyában, — a házszabályok 195. §-ának értelmében — hivatkozással a kép­viselőház korábbi határozatára — kiadatnak a bel­­ügyministerium vezetésével megbízott Ő Felsége személye körüli ministernek. 1809. Lehóczky András és érdektársainak kér­vénye a Zemplénmegye szinnai járásában felállí­tandó kir. járásbíróság iránt. E kérvényre vonatkozólag a ház kérvényi bi­zottsága azt javasolja, hogy a kérvény adassák ki a m. kir. igazságügyministernek, mely javaslathoz Szentkirályi Albert még a következő indítványt terjeszti elő: «Utasítja a ház az igazságügyi ministert, hogy még ez ülésszak folyamán tegyen jelentést a ház­nak ez ügybeni eljárásáról.» A ház a kérvényi bizottság határozati javaslatát a Szentkirályi Albert képviselő által javasolt ki­egészítéssel fogadja el. 1810. Szabó János és társai kérvénye, melyben a vak zenészek erkölcsi támogatását és a köz-zene szabályozását kérik, — a belügyministerium veze­tésével megbízott Ő Felsége személye körüli mi­nisternek kiadatni határoztatik. 1811. Sztojka Péter ny. állami tanitó kérvénye melyben nyugdijának megállapításánál, egész szol­gálati idejének beszámitását kéri, és 1812. Szentmiklósy László karánsebesi volt kir. só-ellenőrnek kérvénye, melyben állásától való el­mozdításának és felsorolt sérelmeinek megvizsgál­­tatását kéri, — visszavehetés czéljából a ház irodá­jába tétetni határoztatnak. 1813. Anderko Mária, Pap János tanitó özvegye saját és kiskorú gyermekei részére nyugdijmeg­­szavazását kérelmezi, és 1814. Bakits Aladár gör. kel. kath. lelkész plé­bános kérvénye, 680 frt telekpótlék váltság-járu­­lékának kifizetése iránt, — a vallás-és közoktatás­ügyi ministernek kiadatai határoztatnak. 1815. Végre a budapesti általános munkás be­­tegsegélyző és rokkant-pénztár központi választ­mányának kérvénye, melyben állandó állami segély megadását kéri, — a belügyi és pénzügyi ministe­­riumok vezetésével megbízott m. kir. ministerek­nek kiadatni határoztatik. A budapesti gabnatőzsde hív. árjegyzései. 1889. évi február hó 28-án.*) *) A budapesti áru- és érték­tőzsde jogszokásai szerint készpénzben. — A minőség hektoliterenként és klgrkint. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ. Bánsági búza, 77 hektoliter (100 kgr.) —.--------­-· · » ‹ · · · ‹ » ‹ Tiszavidéki bűz · · 78 79 80 81 » » » ‹ ‹ ‹ ‹ ‹ » ‹ IMIM II 1 1 1 1 II 1 II 1 MIMI MIMI 78` · 7.45— 7.50 ‹ · 79‹ ‹ 7.50— 7.55 ‹ · 80» · 7.55— 7.60 ‹ · 81‹ · 7.60— 7.65 Pestvidéki » 77‹ · · · 78‡ » 7.40— 7.45 » · 79‹ · 7.45— 7.50 ‹ » 80` » 7.50— 7.55 » · 81‹ ‹ 7.55— 7.60 Fehérmegyei » 77` ` ‹ · 78` · 7.45- 7.50 » · 79» » 7.50— 7.55 ` » 80` » 7.55— 7.60 » · 81‡ · 7.60— 7.65 Bácskai » 77` ` ‹ · 78‡ · 7.45— 7.50 ` · 79` · 7.50— 7.55 ` · 80` » 7.55— 7.60 › · 81‡ » 7.60— 7.65 M észak-iid. » 77` ‹ ------------­‹ · 78` · 7.30— 7.35 ` · 79· 2· 7.35— 7.40 ` · 80` › 7.40— 7.45 ` · 81‡ · 7.45- 7.50 Rozs 70—72‹ ‹ 5.65— 5.90 Árpa (takarm.) 60—62‡ » 5.80— 6.20 » (égetni) 62—64‡ ‹ 6.50— 7.10 » (serfőzdéi) 64—66‹ ‹ 7.35— 8.50 Zab 39—41» ‹ 5.25— 5.70 Tengeri (bánsági) 75‡ ‹ 4.75— 4.80 » (másnemű) 73‹ · 4.70— 4.75 Köles —— · ‹ 5.40— 5.75 Káp. repcze— » ‹ -- .---------. --­Báns. »— - » -- .---------. --­

Next