Budapesti Közlöny, 1889. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1889-04-02 / 78. szám

II. Szaktárgyak. 1. Gyakorlati ipar. a) Asztalosság. I. évfolyam, heti 10 órában. Asztalos-iparból a műeszközök, fanemek és kisegítő anyagok tulajdonságainak ismertetése, azok kezelése, módja, gyakorlatilag bemutatva. Kezdetleges feladatok kidolgozása, mint például egy siklap kellő kigyalulása, két siklap derék­szögű összeékelése, egy rajzdeszka készítése, keményfából készített foglaló, völgyeit széllel, egy­szerű oldalmetszetek (profil) előállítása stb. Ily­nemű elemi feladványok kivitele képezné a beve­zető gyakorlatokat; ezen gyakorlatok azonban időhöz köthetők nem lévén, mindenesetre csak addig tartsanak, míg a növendékek a dolgozó esz­közöket, fa- és kisegítő anyagokat teljesen meg­ismerik és azok kezelésében kellő ügyességet sajá­títottak el. Ezt követi az u. n. munkadarabok kiosztása, tekintettel a növendékek kisebb vagy nagyobb mérvű előhaladottságára. Feladatokat kapnak ugyanis a közönséges használatra szánt eszközök, egyszerű bútordarabok s végre egész szobaberendezéseknek puhafából leendő elkészí­tésére. A bútordarabokat a növendékek simán vagy erezve befestik. Ezen munkák kiosztásá­nál az illető szakvezető előre meghatározza a körülményekhez képest az időt, a­mikor a növen­dék munkáját befejezni köteles; megállapítja a tárgy természetes nagyságú méreteit, melyről a tanuló a rajzteremben kicsinyített méretek alap­ján elkészíti az előállítandó tárgyak tervrajzát. Az első évben a rajzokhoz a tanműhely szolgáltatja a tárgyak tervét. A második évben csak részben, a harmadik és negyedik évben pedig már egészen a rajzteremben kidolgozandó tervrajzok alapján kellend a növendékeknek a műipartárgyakat elkészíteniek. II. évfolyam, heti 11 órában. Az első évben kezdett puhafabútorzatok készí­tésének megtanulása után a finomabb (úgyneve­zett furnir) vagy keményfával egybekötött puhafa­munkák készítése. Kezdetben egyszerűbb bútor­darabok, később azonban diszítményes iparművé­szeti tárgyak előállítása tűzetik ki feladatai. III. évfolyam, heti 11 órában. A második évben felvett munkaanyag tovább­fejlesztése. IV. évfolyam, heti 16 órában. Az év első felében egyes műtárgyak elkészítése a tanár vázlatai nyomán. Az év második felében önálló tervezetek nyomán szakvezetői felügyelet mellett a szokottabb iparágak gyakorlati mű­velése. b) Műfaragás, I. évfolyam, heti 6 órában. A mintázással karöltve eleinte lapos, később át­térés a domború ékítmények faragására, II. évfolyam, heti 4 órában. Az asztalos és esztergályos iparművek stilszerű előállításának kiegészítője a műfaragás lévén, e tárgyból részint lapos, részben plasztikus ékítmé­nyek dolgoztatnak fel oly sokban, mint ezt a fent­­jelzett két iparág kiegészítése megkívánja. Kívá­natos azonban, hogy különösen a műfaragás, de az asztalos és esztergályos iparág is önállóan kezel­tessék. III. évfolyam heti 4. és IV. évfolyam, heti 2 órá­ban. A második évben felvett munkaanyag tovább­fejlesztése. c) Esztergályozás. I. évfolyam, heti 4 órában. Ezen iparágban eleinte leginkább oly tárgyak állítandók elő, melyek egy önálló nagyobb műnek egyes alkatrészeit képezik. Fő dolog itt, hogy a nö­vendékek először is azon alakokkal ismerkedjenek meg, melyek az egyidejűleg elsajátított asztalos munkáknál már felhasználhatók, s hogy tehát a növendékek e két iparágat, a­mennyiben egymást kiegészítik, egyenlő mértékben sajátítsák el. II. évfolyam, heti 4 órában. Domború és homorú, valamint profil esztergá­­lyozásból oly feladatokat kapnak a növendékek, melyeket az egyidejűleg űzött asztalos ipar tár­gyainál fognak alkalmazni. III. évfolyam, heti 4. és IV. évfolyam, heti 2 órá­ban. A második évben felvett munkaanyag tovább fejlesztése. 2. Építészeti stíl- és alaktan. (Elmélet és rajz.) I. évfolyam, heti 4 órában. a) Stiltan. Az építési stilek és azok keletkezése. Ókorbeli néptörzsek stílje. Görög és római stíl. b) Alaktan. Párkányelemek és tagozatok. A párkányok elnevezése, czélja és rendeltetése. Gö­rög-római és renaissance oszloprendek és díszít­mények. II. évfolyam, heti 4 órában. a) Stiltan. Román-, goth- és renaissance-stil b) Alaktan. Oszlop- és ivrendek, korlátok, bol­tozatok, falnyílások, ajtók és ablakok. Homlokza­tok kialakulása. Helyiségek diszitése s épitészeti fejlődések. A szintan elemei a szinscala ismerteté­se, kiváló tekintettel az épitészeti és ipari alkal­mazásra. Mennyezetek és boltozatok diszitése. 3. Műszaki rajz. a) Ipari rajz. I. évfolyam, heti 6 órán. A faiparban előforduló díszített párkányok. Oszlopok és pillérek lábazatai, oszlopfők és tör­zsek. Vázák, övezetek, gyámok, korlátok és rácsok. Díszített felületek, mezők Jelesebb iparművészeti tárgyak másolása, különös tekintettel a fa-, fém- és vasiparra, kicsinyített és természetes nagyságú méretekben. b) M­shelyi rajz. II. évfolyam, heti 4 órában. Fakötések, párkányok összépítése. Padlók, fa­burkolatok és mennyezetek. Egyszerű esztergályo­­zott bútorrészletek. Lapos ékítmények természetes nagyságban. III. évfolyam, heti 4. órában. Egyszerű bútorok (szekrények, asztalok, ülőbú­torok) részletrajzai. Épület­munkák és bútorok vázolásai. Esztergályozott alakok rajzolása. Dom­ború díszítmények természetes nagyságban. c) Ipari tervezőrajz. IV. évfolyam, heti 12 órán. Műipari tárgyak, különösen bútorok és szoba­berendezések tervezése. 4. Szabadkézi rajz. a) Ékitményi rajz. I—III. évfolyam, heti 4-4 órában. Egyszerű ékítmények rajzolása stilfajok tekin­tetbe vételével, párhuzamban az építészetnél egy­idejűleg tanultakkal. Az előbbi tanulmányok foly­tatása gipszrelifek után, különös tekintettel az árnyék és világosság pontos meghatározására. Az adott területekbe ékítmények tervezése. b) Figurális rajz. IV. évfolyam, heti 2 órában. Emberi testrészek rajzolása antik és természet­ről vett öntvények után. Fejek és egész emberi alakok vázlatban és teljes kivitelben. c) Vázlat-gyakorlatok: I. évfolyam, heti 2, II. évf.­­ 4, III. évf. heti 4 és IV. évfolyam, heti 2 órában. A rendes órákban, valamint időközönkint azo­kon kívül is a fentartott szabad időre a növendé­kek adott programm szerint ériítményezett plaszti­kus tárgyú feladatokat kapnak, melyek vázlatait a tanár javítása nélkül közösen végzik, hogy így a tanultak és az eddig látottak nyomán a terve­zet elkészítésénél egyéni felfogásukat érvényesít­hessék. E vázlatokat a tanár utólagosan meg­bírálja. 5. Mintázás (agyagból.) I—IV. évfolyam, heti 4-4 órában. Párhuzamban az ornamentális rajzolással. 6. Műtörténelem. I. évfolyam, heti egy órában. Műtörténelem, különös tekintettel a díszítő művészetekre. Az egiptusi-, a chinai-, a szír-, a perzsa- és a görög-stír, az antik oszlopsorok, a római-, ó­keresztényi vagy bizánczi stíl, az arab-, mór-, a perzsa- és indiai stíl, a román-, a gót-, a renaissance- és rococo-stíl. Aesthetika a műipar­ban. A modern művészetről és a növényzet stili­zálásáról. A stílről általában és különösen a művé­szeti stílről. Művészet és iparművészet. A sokszínű (polychrome) ékitményezés története. Körrajzok az ornamentikában. 7. Mértani tárgyak. a) Sikmértani szerkesztések. I. évfolyam, heti 2 órán. Az ugyanazonosság, a hasonlóság és a részará­nyosság elvén alapuló egyenes és körvonalú szer­kesztések. A kúpszeletek s a nevezetesebb síkbeli görbe vonalak, valamint érintőik szerkesztése. b) Ábrázoló mértan. I. évfolyam, heti 2 órán. A térbeli elemek (a pont, egyenes s a sík) ábrázolása. Kölcsönös helyzetükből kifolyó egy­szerűbb feladatok oldása, tekintettel a síkbeli alak­zatok saját és vetett árnyékára is. II. évfolyam, heti 2 órán. Testek ábrázolása, síkkal való metszésük, saját és vetett árnyékuk, az áthatás egyszerűbb esetei. III. évfolyam, heti 2 órán. Középponti vetítés alapelvei s alkalmazásuk egyszerűbb alakzatok távlati képeinek előállí­tására. E tantárgyak lehetőleg népszerűen kezeltesse­nek és a velük járó rajzgyakorlatoknál a felveendő példák gyakorlati tárgyuak legyenek, hogy az építészeti forma és az iparbeli tárgyak rajzolásánál minél előbb érvényre juthassanak. 8. Technológia, I. évfolyam, heti 2 órán. A technológia általában és különösen a faipar­tan fontossága. A fák szerepe a természet és az ember háztartásában. A fák külső tagjainak leírása. Az egyes tagok életműködésének ismertetése. A fák fejlődése és növekedése. A legfontosabb hazai és külföldi fanemek rövid jellegzése és rendszeres áttekintése. A fák szöveti szerkezete, fizikai és vegyi tulajdonságaik. II. évfolyam, heti 1 órán. A fák kiválogatása és kezelése a levágás előtt. A fák levágásának ideje és módja. A fák kiváloga­tása és kezelése a levágás után (hosszú szárítás, vízben áztatás, kifőzés és kilúgozás.) A fának egész tömegében való impregnálása. A gyors szá­rítás a szárító­kamrában. A csiszolás és ragasztás, a páczolás, a fénymázolás, festés és politúrozás. Némely értékesebb hazai és külföldi fanemek utánzása. 9. Könyvviteltan. II. évfolyam, heti 1 órán. Egyszer­i könyvvitel,különös tekintettel az iparra és kiskereskedésre.

Next