Budapesti Közlöny, 1889. július (23. évfolyam, 151-176. szám)

1889-07-02 / 151. szám

Vallás- és közoktatásügyi magyar mi­niszerem előterjesztésére: dr. Wolafka Nándor osztálytanácsos és csanádmegyei áldozátnak, a bold. Szűz Máriáról nevezett Királyhegyi czimzetes apátságot díjmente­sen adományozom. Kelt Bécsben, 1889. évi junius hó 24-én. Ferencz József, s. k. Gr. Csáky Albin, s. k. Személyem körüli magyar miniszerem elő­terj­esz­tése folytán: Boros Béni, az egye­sült aradi és Csanádi vasutak üzletvezető igazgatójának, valamint Bexhert Mór, az államosított magyar nyugati vasút vezér­felügyelője és igazgatói helyettesének, a vasútü­gy terén szerzett érdemeik elismeré­séül, a királyi tanácsosi czimet díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1889. évi junius hó 23-án. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán. Gar­lathy Szilárd számtanácsosnak, saját kérelmére lett nyug­díjaztatása alkalmából, sok évi hű és buzgó szolgálata elismeréséül, a királyi tanácsosi czimet díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1889. évi junius hó 23-án. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k. ő császári és Apostoli királyi Felsége, a cs. és kir. közös külügyminiszer 1. a. előterjesztése alap­ján, f. évi június hó 23-án kelt legf. elhatározásá­val : a Trieszt város és környéke, Krajna herczeg­­ség, Görz és Gradiska herczegizett grófság, Isztria őrgrófság és a Dalmát királyság területére nézve — Trieszt székhelylyel — svájczi consullá kineve­zett Chaudoux Károly meghitelező iratához a legmagasb exequaturt legk. megadni méltóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége , vajai és luskodi gróf Vay Gábor főhadnagynak a 8. sz. hadtest-tüzérezredben, a kamarási méltóságot díj­mentesen legk. adományozni méltóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi ju­nius hó 27-én kelt legf. elhatározásával: lovag Klyucharich Arthurnak, a politikai levelezések kiadóhivatala főnökének a közös külügyministe­­riumban, a kormánytanácsosi czimet és jelleget díjmentesen legk. adományozni méltóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi ju­nius hó 23-án Sainzban kelt legf. elhatározásával: Teubel Zsigmond helyi alkalmazásbeli honvéd szá­zadosnak, nyugállományba helyezése alkalmából, a czimzetes őrnagyi jelleget díjmentesen legk. adományozni méltóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi junius hó 19-én Sainzban kelt legf. elhatározásá­val : Rohn János m. kir. V. sz. csendőrkerületbeli őrmester részére, a közbiztonsági szolgálatban töltött sok évi eredménydús működése elismeré­séül, a koronás ezüst érdemkeresztet legk. adomá­nyozni méltóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi junius hó 23-án Sainzban kelt legf. elhatározásá­val. Glacz Ottomár «Frigyes főherczeg» 52. sz. gyalogezredbeli főhadnagynak, 1889. évi julius hó 1-ével a magyar honvéd gyalogság tettleges állo­mányába való áthelyezését legk. elrendelni mél­­tóztatott. 2 . császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi junius hó 17-én kelt legf. elhatározásával legk. ki­jelenteni méltóztatott, hogy a cs. kir. Theresia­­numba magyar alapítványi helyre való fölvételre csak olyan ifjak tarthatnak igényt, kik hitelesen igazolják, hogy a magyar nyelvben kellően jár­tasak. » Algya Miklós fizetésnélküli főispáni titkár a m. kir. belüg­yminister által valóságos főispáni tit­kárrá — a ministeri segédfogalmazói rangosztály­ban — kineveztetett. A m. kir. belügyminister, ifj. dr. Kautz Gyula fizetésnélküli ministeri segédfogalmazót főispáni titkárrá nevezte ki a ministeri segédfogalmazói rangosztályban, s továbbra is Győr vármegye és Győr sz. kir. város főispánja melletti alkalmazásá­ban meghagyta. A m. kir. belügyminiszer: dr. Soós Zoltán fize­tésnélküli ministeri segédfogalmazót a ministeri segédfogalmazói rangosztályban főispáni titkárrá nevezte ki és Sáros vármegye főispánja mellé rendelte. A m. kir. belügyminister: dr. Rupp Jánost, az államtudományok tudorát, a m. kir. belügyminis­­teriumhoz fogalmazó­ gyakornokká nevezte ki. A m. kir. belügyministerium számvevőségéhez: Neviczky Tivadar, Keuler Iván és Fónagy József III-ad oszt. számtisztekké neveztettek ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister: dr. Verédy Károlyt, Budapest főváros kir. tanfel­ügyelőjét, az orsz. tanszermúzeum állandó bíráló bizottságának tagjává nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister: dr. Darányi Jánost, Arad sz. kir. városa tiszti fő­orvosát, az ottani állami tanítóképezde igazgató tanácsához rendes taggá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Dobay Károly ügyvédet, a dévai áll. tanitóképezde igazgató tanácsához rendes taggá, Pafin János g. k. esperest és Hollaky Arthur megyei főjegyzőt pedig póttagokká nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister: Nagy Gizella szombathelyi polgári iskolai rendes tanítónőt jelen állásában végleg megerősítette. A kereskedelemügyi m. kir. minister: dr. Neumann Károly fizetésnélküli segédfogalmazót ministeri segédfogalmazóvá nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister: Schmid Ede mármaros-szigeti, Szendrey János sátoralja­újhelyi, Krausz József budapesti, Krausz József magyar-óvári, Michelbach Fülöp nagy-kikindai, Manhold István bajai, Rácz István beregszászi, Rosenberg Manó zólyomi, Miksz Ferencz trencséni és Madzsar Béla nagykárolyi posta- és távirda­­tiszteket, végleges minőségű posta- és távirda fő­tisztekké nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister, Rubinstein Henrik igazolványos cs. és kir. altisztet ideigl. minőségű posta- és távirda- segédtisztté nevezte ki. Hecht Ede 6-ik honvéd-huszárezredbeli szabads. állam. hadnagy, a cs. kir. honvédelmi ministerrel egyetértőleg, f. évi julius hó 1-ével a korneuburgi 2-ik Landwehr-zászlóalj állományának nyilván­tartásába helyeztetett át. A kecskeméti kir. törvényszék elnöke, a vezetése alatt álló kir. törvényszékhez: Stringovits Béla végzett joghallgatót díjtalan joggyakornokká ne­vezte ki. A pécsi m. kir. pénzügyigazgatóság, König Ferencz díjas számgyakornokot a pécsi kir. adó­hivatalhoz VI-od­oszt. adótisztté nevezte ki. K­o­h­n Rebeka budapesti illetőségű ugyanitteni lakos vezetéknevének * Kővári*- ra kért átváltozta­tása, f. évi 40.853. sz. belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Lőwy József szegedi illetőségű prágai la­kos vezetéknevének *Lévai*-ra kért átvál­toztatása, f. évi 40.863. sz. belügyministeri rende­lettel megengedtetett. Rosenspitz Sami kővágóörsi illetőségű pécsi lakos vezetéknevének „Rónai]-ra kért átvál­toztatása, f. évi 40.865. sz. belügyministeri rende­lettel megengedtetett. Knoblovics Áron (Adolf) válóczi illetőségű ugyanottani lakos, saját, úgy Marcell, Lotti és Jenni nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének «Kemény*-re kért átváltoztatása, f. évi 41.040. sz. belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Schlesinger Mór mohácsi illetőségű bécsi lakos, saját, úgy Risa, Irén és István nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének «Mocsári*-ra, kért átvál­toztatása, f. évi 41.077. sz. belügyminiszeri rende­lettel megengedtetett. Spitz Sándor fehérgyarmati illetőségű ugyan­ottani lakos vezetéknevének «Szőke*-re kért átvál­toztatása, f. évi 41.142. sz. belügyministeri rende­lettel megengedtetett. Kohn Dávid szolnoki illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Kertész»-re kért átvál­toztatása, f. évi 41.144. sz. belügyministeri rende­lettel megengedtetett. H­a­y Ferencz ráczmecskei illetőségű ugyan­ottani lakos vezetéknevének «Szénási»-ra kért át­változtatása, f.évi 41.275. sz. belügyministeri ren­delettel megengedtetett. A m. kir. pénzügy­minister, a m. kir. igazságügy­­ministerrel egyetértőleg, a következő rendeletet bocsátotta ki: Az 1889. évi XXXIII. t.-cz. 5. §-ában nyert meghatalmazás alapján, az igazságügyi minister­rel egyetértőleg rendelem, hogy az italmérési jogra, vagy az italmérési jog helyébe lépett kárta­lanítási igényre vonatkozó összes igények és köve­telések, ideértve azokat a zálogjogi igényeket is, a­melyeknek bejelentési határideje különben az 1888 : XXXII. t.-cz. 21. §-a értelmében 1889. évi deczember 31-én jár le, az ugyanazon törvényczikk 28. §-a alapján vezetett naplóba leendő bejegyzés végett az illetékes kir. adófelügyelő vagy kiren­delt helyettesénél, ha az igénylő azt akarja, hogy igénye az 1889. évi XXXIII. t.-cz. alapján adott előlegek erejéig a naplóba előtte bejegyzett zálog­jogokat megelőzze, 1889. évi julius hó 31-ig ok­vetlenül bejelentendők. Saját érdekük megóvása czéljából figyelmeztet­nek ennélfogva az érdekeltek, hogy valamely ital­mérési jogra, vagy az annak helyébe lépett kárta­lanítási igényre vonatkozó összes igényeiket és kö­veteléseiket, ide értve a zálogos hitelezőknek azon követeléseit is, a­melyeknek bejelentési határideje különben az 1888: XXXVI. t.-cz. 21. §-a értel­mében 1889. évi deczember 31-én jár le, az 1888: XXXVI. t.-cz. 28. §-a alapján vezetendő naplóba leendő bejegyzés végett az illetékes kir. adófel­ügyelőnél 1889. évi julius hó 31-ig annál bizonyo­sabban jelentsék be, mert az 1889. évi julius hó 31-ike után érkező bejelentésekkel bevezettetni kért bármily igényeket, ha érkezések előtt az 1889 : XXXIII. t.-czikk alapján adott előlegek erejéig zálogjogok jelentetnének be, ezek az utóbbi zálogjogok megelőzik. Kelt Budapesten, 1889. évi julius hó 1-én. Wekerle, s. k.

Next