Budapesti Közlöny, 1890. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1890-07-01 / 149. szám

Budapest, 1890. 149. szám. Kedd, julius 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, Lipót-utcza 19. szám. Kiadó-hit­atal : Ferencnek tere, Atheneeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti poétái szétköldSasel, Tag, helyben hámhoz hordvat Egész érre...............................20 fr» Félévre.....................................10 » Negyedévre..................................5 a Egy teljes Up ára «0 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő11-be iktatandó hirdetések díjjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, 100—800- szóig 8 firt, 200—SOO-szóig 8 frt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 80 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg ás az esetleg kért lappéldányok ára 80 krajez* grral is megkül*­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg an­nak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 ka, kétezernél 16 kr, s három vagy többszöri beigtatásnál iS krajczárba kerül mindem egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beiktatás után külön 80 kr. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán. Szikszai János, a vallás- és közoktatásügyi magyar minis­­terium osztálytanácsosának, sok évi buzgó szolgálata elismeréséül, III-ad osztályú vaskorona-rendemet díjmentesen adomá­nyozom. Kelt Budapesten, 1890. évi junius 26-án. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k. Igazságügyi magyar miniszerem előter­jesztése folytán: dr. Kramer József ka­posvári járásbirósági albirót, a kaposvári törvényszékhez biróvá, továbbá Marinczer Antal veszprémi törvényszéki jegyzőt, a veszprémi, és dr. Bessenyey Béla budapesti törvényszéki aljegyzőt, a sátor­aljaujhelyi járásbírósághoz albirákká, végül dr. Ladányi Béla egri törvényszéki jegyzőt, a kecske­méti ügyészséghez alügyészszé kinevezem. Kelt Budapesten, 1890. évi junius 24-én. Ferencz József, s. k. Szilágyi Dezső, s. k. igazságügyi magyar miniszerem előter­jesztése folytán: Gyenge Mihály mármaros­­szigeti törvényszéki aljegyzőt a felsővisói, Szájer Gyula bajai járásbirósági aljegyzőt a szabadkai, és Lehoczky Sándor sátoralja­újhelyi törvényszéki aljegyzőt a homonnai járásbiróghoz albirákká kinevezem. Kelt Budapesten, 1890. évi junius 28-án. Ferencz József, s. k. Szilágyi Dezső, s. k. Ő császári és apostoli királyi Felsége legk. mél­­tóztatott. herczeg Windisch-Graetz József altábornagyot, az első disztestőrség gárdakapitány­­hadnagyát, — ugyanezen testőrség kapitányává, rbonfeldi David Emilt, a 15-ik hadtest parancs­nokának és a szerajevói parancsnokló táb­ornoknak helyettesítésével megbízott altábornag­­ot, — a 15-ik hadtest parancsnok-helyettesévé s a szera­­jevói parancsnokló tábornok helyettesét , Reicher Józsefet, a 13-ik hadtest f­rancsnok­­ságával megbízott altábornagyot, —­e­sn hadtest parancsnokává és zágrábi parancso­dó tábor­nokká, és báró Bechtolsheim Antalt, a 11-ik­adtest pa­rancsnokának és a lembergi parancso­ló tábor­noknak helyettesítésével megbízott altáborna­gyot, — a 11-ik hadtest parancsnok-helyettesévé és a lembergi parancsnokló tábornok helyettesévé kinevezni; továbbá Reicher József altábornagynak, a 13-ik had­test parancsnokának és zágrábi parancsnokló tábornoknak — a titkos tanácsosi méltóságot díj­mentesen adományozni; azután: lovag Trapsia Mihály, betegség miatt szabadsá­golt vezérőrnagynak — a 3-ik tüzérdandár parancs­nokságától való fölmentését, lovag Kropatschek Alfréd vezérőrnagynak, a 13-ik tüzérdandár parancsnokának — ugyanily mi­nőségben a 3-ik tüzérdandárhoz való áthelyezé­sét, és Gerstner Ottó tüzér-törzsbeli ezredesnek, a 11-ik tüzérdandár parancsnokának — ugyanily minőség­ben a 13-ik tüzérdandárhoz való áthelyezését el­rendelni. (Folytatjuk.) A császári és apostoli királyi Felsége, f. évi junius hó 24-én kelt legf. kéziratával: gróf Merveldt Ferencz tiroli és vorarlbergi cs. kir. helytartónak, a titkos tanácsosi méltóságot díj­mentesen legk. adományozni méltóztatott. Ő császári és apostoli kir. Felsége, f. évi junius hó 28-án kelt legf. határozványával: Káló Imre szabadkai kir. járásbirósági albirónak a bajai kir. járásbírósághoz kért áthelyeztetését legkegyelme­sebben jóváhagyni méltóztatott. A m. kir. igazságügyminiszer, dr. Csipkay István beszterczebányai gyakorló ügyvédet Zólyom váro­sába kir. közjegyzővé nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszer dr. Füzesséry Tibor beregszászi kir. törvényszéki aljegyzőt, a kassai, és dr. Selymessy Sándor beszterczebányai gyakorló ügyvédet, a kalocsai kir. törvényszékhez jegyzőkké nevezte ki. A m. kir. belügyminister, Elek László végzett joghallgatót, a m. kir. belügyministériumhoz fogalmazó-gyakornokká nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Horváth Imre szám­­tisztet, a budapesti kir. központi bélyegraktárhoz ellenőrré nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Klausz Lajos érsek­újvári IV. oszt. adótisztet, a karádi kir. adóhiva­talhoz III. oszt. ellenőrré nevezte ki. Lapunk mai számához negyed ív melléklet, s két ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister: Bartha Dénes znióváraljai állami tanitóképezdei segédtanárt, ezen állásában végleg megerősítette. A budapesti kir. főügyész, Telemuga Traila oraviczabányai kir. járásbirósági fogházőrt, ugyan­ottani fogházőrmesterré nevezte ki. A zombori kir. törvényszék elnöke, a vezetése alatti kir. törvényszéknél üresedésbe jött segély­­dijas joggyakornoki állásra Szabó Imre újvidéki kir. törvényszéki joggyakornokot nevezte ki. A zombori kir. törvényszék elnöke, a felügye­lete alatt álló zombori kir. járásbírósághoz Roheim Ödön ügyvédjelöltet díjtalan joggyakornokká ne­vezte ki. A nagyszebeni m. kir. pénzügyigazgatóság: Debreczi József vámgyakornok-jelöltet, a nagy­szebeni m. kir. fővámhivatalhoz vámgyakornokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister f. évi 22.188. szám alatt, a következő rendeletet intézte valamennyi kir. törvényszék elnökéhez és a telekkönyvi hatósággal felruházott járásbíróságokhoz, — a volt úrbéresek részére, úrbéri rendezés, tagosítás vagy elkülönítés alkalmával legelőilletőség fejében kiadott erdőbir­­tok helyes telekkönyvezése tárgyában. Az 1871. évi Lili. t.-czikk. 40. §-a szerint a volt úrbéresek legelőilletménye esetleg az erdei legelőből is kiadandó vagy pótlandó, és az ekként az erdőkből kihasított legelőn találtató fák a felek között létrejött megegyezésnél fogva a volt úr­béreseket illethetik. Az ország erdélyi részeiben pedig, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és a volt Kővárvidék területén az 1871. Lili­­t-czikk 74. §-a szerint a volt úrbére­seknek kiadott havasi legelő-illetménynyel együtt, az azon létező fák mindenkor az illetőknek tulaj­donába mennek át. Az ekként kiadott területek eszerint tényleg erdőbirtokot képeznek; de mert a volt úrbéresek ré­szére járó legelőilletőséget helyettesítik, az úrbéri rendezés, tagosítás vagy elkülönítés, és a közösen ki­adott birtokilletőségek egyénenkénti felosztása alkalmából szerkesztett földkönyvben nem ritkán legelőként vétetnek fel, és ennek alapján ilyennek jelöltetnek meg a telekkönyvben is, a­mikor ez a birtokszabályozás folytán átalakíttatik, vagy mi­kor a közösen kiadott illetőség utólagos felosz­tása telekkönyvileg érvényesíttetik. Minthogy a valódi tényállástól eltérő ily telek­könyvi megjelölés nem helyes és bonyodalmakat von maga után, utasítom a telekkönyvi ható­ságokat.

Next