Budapesti Közlöny, 1891. április (25. évfolyam, 73-98. szám)

1891-04-01 / 73. szám

Budapest, 1891. 73. szám. Szerda, április 1. BUDAPESTI­­ KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda. : IV. kerület, Lipót-utcza 19. szám. Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épü­let. Előfizetési Árak : naponkénti postai nétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ...... 20 frt Félévre ....... 10 » Negyedévre..................................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. IV magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg an­nak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétszernél 16 kr, s három vagy többszöri beigtatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdíj minden beiktatás után külön 30 kr. Hivatalos hirdetések: HIVATALOS RÉSZ. Kedden, f. évi márczius hó 31-én d. e. 11 óra­kor, ment végbe Salzburgban Ferdinánd főher­­czeg toscanai nagyherczeg és Alice főherczegnő toscanai nagyherczegné ő cs. és kir. fenségük f. hó 26-ikán született leányának keresztelése. A szer­tartást Haller Ev. János salzburgi herczegérsek végezte, s az újszülött főherczegnő a kereszt­­ségben Agnes Mária Terézia nevet nyert. A keresztanya Mária Terézia bajor királyi herczegné brit. osztrák-estei főherczegnő ő fensége, Lajos bajor királyi herczeg ő fenségének hitvese volt. A szertartásnál jelen volt az egész nagyher­cegi család, az illető kíséretekkel együtt. A m. kir. pénzügyminister: Stoisics Dusán temesvári III. oszt. adótisztet, a vingai kir. adóhiva­talhoz III. oszt. ellenőrré nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Tóth Árpád fogal­mazó-gyakornokot, ideiglenes minőségű II. oszt. pénzügyigazgatósági irodatisztté nevezte ki. A sepsiszentgyörgyi m. kir. pénzügyigazgatóság által: Farkas Imre, a fogarasi adóhivatalnál alkal­mazásban álló díjtalan gyakornok, ugyanezen mi­nőségben a kézdivásárhelyi adóhivatalhoz kine­veztetett. A szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság által: Marosi Imre makói díjtalan adóhivatali gyakor­nok, a hódmezővásárhelyi kir. adóhivatalhoz ideig­lenes minőségű VI. oszt. adótisztté neveztetett ki. Hauser Mária szombathelyi illetőségű ugyan­ottani lakos vezetéknevének «Heltai]-ra kért át­változtatása, I. évi 21.361. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Kotrosics Miklós horvát-lői illetőségű mező­­hegyesi lakos, valamint Mária és Mihály nevű kis­korú gyermekei vezetéknevének «Kardos]-ra kért átváltoztatása, évi 21.363. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Blau Lajos kaposvári illetőségű üllői lakos vezetéknevének «Berényi»-re kért átváltoztatása, f. évi 21.517. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. A m. kir. belügyminister, f. évi 20.965. szám alatt kibocsátott rendeletével megengedte, misze­rint Bendorf és Föföld szebenvármegyei kisközsé­gek nagyközségekké alakuljanak át. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister,­­ évi 11.982. szám alatt, a következő rende­letet intézte a tanker. kir. főigazgatóságok­hoz: — a könyvviteltannak, mint rendkívüli tantárgynak, a reáliskolákban való taní­tása iránt Minthogy a reáliskolai tanulók egy jelenté­keny része az egész tanfolyam bevégzése előtt gya­korlati, különösen ipari és kereskedői pályára lép, a reáliskolákban, még­pedig azok negyedik osztá­lyában a könyvviteltannak, mint rendkívüli tan­tárgynak tanítása czélszerűnek mutatkozik. A rendelkezésem és vezetésem alatt álló reál­iskolákban e rendkívüli tárgy a jövő 1891/92-ik tanévtől kezdve, a negyedik osztályban, heti 2 órában lesz tanítható. Részt vehetnek e tárgy tanulásában első­sorban a negyedik osztály önként jelentkező tanulói, de azon felül a felső osztályok azon tanulói is, kiknek nem szándékuk a reáliskolát elvégezni, hanem ezt megelőzőleg kívánnak valamely gyakorlati életpá­lyára lépni. Tandíjul évenként legföljebb 6 frt szedhető a tanulóktól. A könyvviteltan tanításával vagy az intézetnek erre alkalmas mennyiségtan tanára, vagy más, az intézet kebelén kívül álló, de mindenesetre társa­dalmi műveltségénél fogva a tanári testületbe bele­ülő, kiválóbb szakférfiú bízható meg, kinek alkal­mazására azonban előleges engedélyem mindenkor kikérendő. A könyviteltannak a reáliskolákban leendő tanítására külön tankönyv készítéséről gondos­kodtam. E tankönyv most hagyta el a sajtót. Tel­jes czime: »Könyvviteltan reáliskolák számára. Egyszerű könyvvitel, alkalmazva kereskedelmi és ipari üzletekre. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium megbízásából és utasítása szerint irta Novák Sándor, a budapesti kereskedelmi akadé­miában a könyvvitel és kereskedelmi számtan rendes tanára. Budapest, kiadja Hornyánszky Viktor könyvkereskedése, 1891. évben. Ara 1 frt.« Erről a főigazgatóságot, a könyvviteltan taní­tásához szükséges tantervi vázlat néhány példá­nyának csatolása mellett, további eljárás végett értesítem. Kelt Budapesten, 1891. évi márczius hó 11-én. Gr. Csáky, H. k. Melléklet a 11.982. sz. rendelethez. Tanterv a könyvviteltannak, mint rendkívüli tantárgynak, a reáliskolákban való tanításához. Hetenkint 2 óra. A könyvvitel elemei: Gazdasági alapfogalmak, leltár, pénztárkönyv, a számla fogalma, időrend szerinti feljegyzés. Egyszerű könyvvitel (mennyiségi elszámolás): Leltár és mérleg, napi könyvelés az előjegyzékben (naplóban) és pénztárkönyvben, elszámolás a fő­könyvben (követelések és adósságok nyilvántartása) és a scontrokban, segédkönyvek. Detailüzletek és kisebbszerű műhelyek könyve­lése: Bolti jegyzék (napló), megrendelési könyv, munkabérkönyv és a bérlajstrom, kiszámítási könyv és az anyagfeljegyzési könyvek (anyagnapló és anyagfőkönyv). Végül kidolgozandó valamely ipar­üzlet egyhavi üzletterve. Megjegyzés: A szükséghez képest más könyvviteli min­ták is megismertethetők, azonban mindig szem előtt tar­tandó, hogy e tanításnak nem lehet czélja a gyakorlatban található minden könyvet felölelni, hanem csak az egy­szerű könyvvitel alapelveinek megismertetése és a rendes munkához és íráshoz való szoktatás. A kereskedelemügyi m.kir. minister, Czegléd város részére, az ottani vasúthoz vezető ut­­czák kikövezésére és fentartására szükséges költségek fedezhetése czéljából, ezen vasút mindkét ottani állomásán fel- és lerakandó szállítmány­ok után 1895. évi június hó 30-ik napjáig bezárólag engedélyezett vámszedési jogra vonatkozólag, I. évi 17.919. szám alatt a következő engedélyokiratot adta ki. A »közutakról és vámokról« szóló 1890. évi I. törvényczikk 81. és 86. §-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint Czegléd város részére az ezen engedélyokirathoz fűzött és annak kiegé­szítő részét képező helyszinrajzban kitüntetett Pesti-körút 1-c-vel jelölt szakaszának, továbbá a szaggatott veres vonallal jelölt Kátai-körút 1079 m. hosszú részének kikövezésére és fentartására, végül a már kikövezett, a helyszínrajzban tel­jes veres vonalakkal kitüntetett Vasút-utczának, Szolnoki-körútnak, Nagykőrösi­­ körútnak és a Pesti-körút azon részének, mely a Vasút-utczától az a pontig terjed, fentartására szükséges költsé­gek fedezhetése czéljából ezen vasút mindkét ottani állomásán fel- és lerakodó szállítmányok után a vámszedési jogot engedélyezem, és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő föl­tételekhez kötöm. I. Feljogosítom Czegléd város közönségét arra, hogy az 1890. évi I. törvényczikk 93. §-a értelmé­ben 1895. évi junius hó 30-ik napjáig bezárólag a fent emlitett vámtárgyon vámszedési jogot gya­korolhasson, s ott a következő vámdíjakat szed­hesse, úgymint: 1. minden darab aprómarha (juh, sovány sertés, borjú) után 1 krt; 2. minden métermázsa gabona után 100 klgkint számítva 1 krt; 3. kőszén, faszén, tüzelő- és épületfa után 100 klgkint 1 krt; 4. minden darab marha, ló, bízott sertés után 3 krt; 5. korpa, ocsu, lábliszt után 100 klgkint 1 krt; 6. minden más küldemény után 100 klgkint 2 krt. Lapunk mai számához negyed ív melléklet, s egy és fél ív « Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next