Budapesti Közlöny, 1891. július (25. évfolyam, 147-173. szám)

1891-07-01 / 147. szám

Budapest, 1891. 147. szám. Szerda, Julius 1. BUDAPESTI LAP. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre 20 írt Félévre 10 . Negyedévre ...... 5 . Egy teljes lap ára 30 kr. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, Lipót-utcza 19. szám. Kiadó­ hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. HIVATALOS KÖZLÖNY. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő “-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 firt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. 1 V­agánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg an­nak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kötszernél 16 kr, s három vagy többszöri beigtatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beiktatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. Ő császári és apostoli királyi Felsége a követ­kező legf. hajóhad-parancsot méltóztatott legk. kibocsátani: Haj­óhad-parancs. Hadtengerészetemnek immár bevégző­­dött nagyobb és különféle gyakorlatai kí­vánt alkalmat nyújtottak Nekem arra, hogy meglátogassam a tengerpartot, a­melynek jólétét békében kifelé előmozdí­tani, a­melynek védelmét a veszély napjai­ban biztosítani, hadtengerészetem feladata. Mindkét nagyfontosságú feladat megol­dása a hadtengerészet mindenoldalú ki­­képezése által válik csak lehetővé. Különös megelégedésemre szolgál, hogy a gyakorlatoknál alkalmazásban állott mindennemű hajókat és torpedókat — tekintettel azok tisztikarának és legénysé­gének magatartására és tetterejére — kitűnő karban találtam. Élénk tengerész-szellem hatotta át még a legnehezebb miveleteket is , valamint az egyes, úgy az össz-hadgyakorlatok correct és értelemmel párosult véghezvitele, azok­nak tanulságos terve és a vezérlet csak szilárdabbá teszik hadtengerészetemben vetett ama bizalmamat, a melyet egykor ütközetben már oly fényesen igazolt. Összes hadtengerészetemnek, — a mely­nek tisztikara a tengerészeti akadémia által szakszerűen és jelesen oktatott, s a legjobb szellemben nevelt utódokat fogja tovább képezni, — odaadó hivatáshűsé­­gökért legteljesebb köszönetemet és kiváló elismerésemet fejezem ki. Póla, 1891. junius 28-án. Ferencz József, s. k. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán. Benedek János győ­r­­szabadhegyi ágost. hitv. evangélikus elemi iskolai tanítónak, a népoktatás terén több, mint ötven éven át kifejtett buzgó és sike­res működése elismeréséül, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozom. Kelt Bécsben, 1891. évi junius hó 17-én. Ferencz József, s. k. Szögyény László, s. k. Ő császári és apostoli királyi Felsége, I. évi június hó 26-án kelt legi. elhatározásával: lovag Pittner Tódor kormánytanácsosnak és kabineti lajstromozónak, saját kértére történő állandó nyugalomba helyezése alkalmából, 50 évet meg­haladó hű és jeles szolgálata elismeréséül, az udvari tanácsosi czimet díjmentesen adományozni; továbbá Kautzky Rudolf császári tanácsost és ka­bineti lajstromozó-segédet, kabineti lajstromozóvá, Dietz János kabineti lajstromozó-tisztet pedig kabineti lajstromozó-segéddé legk. kinevezni mél­tóztatott. A cs. és kir. közös külügyminister, Woodspark Q. J.-nek a londoni cs. és kir. főconsulság által Kings-Lynnbe cs. és kir. consuli ügynökké történt kineveztetését jóváhagyta. A miskolczi kir. törvényszék elnöke, Kovács Sándor végzett joghallgatót a vezetése alatti kir. törvényszékhez, és Bakla Béla tiszafüredi kir. já­­rásbirósági joggyakornokot a felügyeletére bízott miskolczi kir. járásbírósághoz segélydíjas joggya­kornokokká nevezte ki. A belügyministérium vezetésével megbízott m­­kir. ministerelnök az orsz. közegészségi tanács rendes tagjává: dr. Janny Gyula közkórházi főor­vost, egyetemi magántanárt, a vöröskereszt egylet Erzsébet kórházának igazgatóját nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister: Rejtő Sándort, a kir. József-műegyetemen a me­chanikai technológia nyilvános r. tanárát, a középfokú kereskedelmi iskolákra képesítő tanár­­vizsgáló-bizottság tagjává a mechanikai technoló­giai szakmából nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister, Kamenár György pénzügyministeri horvát fordítót, ideiglenes minő­ségű I. oszt. pénzügyi titkárrá, és Horják Imre ministeri fogalmazó-segédet pénzügyministeri hor­vát fordítóvá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Becski Árpád vasmű­­számtisztet, m. kir. vasmű-számvizsgálóvá és a vajdahunyadi vasgyári számvevőosztály vezető­jévé, — Zatroch Gusztáv II. oszt. vasmű-számtisz­­tet pedig I. oszt. vasmű-számtisztté nevezte ki. A beszterczebányai m. kir. pénzügyigazgatóság, a beszterczebányai kir. adóhivatalnál megüresedett egyik VI. oszt. adótiszti állásra Barancsek Péter eddigi békés­csabai adótisztet hason minőségben áthelyezte. A tordai m. kir. pénzügyigazgatóság: Csegely László szabadságolt állományú m. kir. honvéd had­nagyot, az újonnan felállított marosludasi m. kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségben VI. oszt. adó­tisztté nevezte ki. A szatmárnémetii kir. törvényszék elnöke, Kondor Zsigmond ügyvédjelöltet, a vezetése alatt álló kir. törvényszékhez segélydijas joggyakor­nokká nevezte ki. A temesvári kir. törvényszék elnöke, Pöttye Jeromos temesvári lakos kiszolgált altisztet, a ve­zetése alatt levő kir. törvényszékhez, — Reketye István budapesti V.ker. kir. járásbirósági napidi­­jas szolgát pedig a temesvári kir. járásbírósághoz III. oszt. szolgákká nevezte ki. A debreczeni kir. törvényszék elnöke, Bertóthy István végelbocsátványnyal ellátott katonát és beregmegyei őrhajdut, a vezetése alatt levő kir­­törvényszékhez segédszolgává nevezte ki.­ ­­­ Neubauer János nagymányoki illetőségű ba­­barczi lakos vezetéknevének a Lónyai­-ra kért át­változtatása, f. évi 45.586. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A m. kir. pénzügyminister f.évi 1740/P. M. szám alatt a következő rendeletet bocsá­totta ki: Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t.-cz. 5. §-a szerint a bányá­szati és kohászati üzemekre, az állami pénzver­dére, valamint az állami egyedárúságokra és az azokkal összekötött vállalatokra nézve a kivéte­­lesen vasárnapokon és Szent István király napján is végezhető munka engedélyezése , illetőleg ren­deleti úton való szabályozása iránt az idézett tör­vény 3. és 4. §-aiban foglalt elvek alapján a pénz­ügyminiszer intézkedvén, e felhatalmazás alapján rendelem, hogy az ipari munka az alább felsorolt hivataloknál, üzemeknél, vállalatoknál és raktárak­nál, ugyancsak az alább előadott módozatok mel­lett, vasárnapokon, valamint Szent István király napján is végezhető lesz; még­pedig : 1. mert az üzem félbeszakítása lehetetlen, vé­gezhetők : 1. a bányászati és kohászati iparnál: a) a vízmentesítés és légvezetés czéljából szük­séges munkák, b) a javító munkák aknákban, tárnákban, járó és szállító nyilásokban, gépeken, gőzkazánokon­­ és más erőműveken, szállító pályákon és azokhoz­­ tartozó berendezéseken, továbbá az ilyen javító munkák miatt szükséges műhelyi munkák, — a Lapunk mai számához egy és fél év «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next