Budapesti Közlöny, 1891. augusztus (25. évfolyam, 174-197. szám)

1891-08-01 / 174. szám

Budapest, 1891. 174. szám, Szombat, augusztus 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, Lipót-utcza 19. szám. Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre ...... 30 frt Félévre ....... 10 » Negyedévre ...... 5 » Egy teljes lap­­ra 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések díjjal előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig S frt éa így tovább.­ Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg an­nak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétezernél 18 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beiktatás után külön 30 kr.3 HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán: Zsivkovics Jem­­­z-ik honvéd gyalogezredbeli századosnak és törvényes utódainak a magyar nemessé­get a «torontál- szigeti» előnévvel díj­mentesen adományozom. Kelt Ischlben, 1891. évi julius hó 27-én. Ferencz József, s. k. Szőgyény Marich László, s. k.­­ császári és apostoli királyi Felsége f. évi julius hó 23-án kelt legf. elhatározásával: dubra­­viczai Dubraviczky Elek kir. tanácsosnak és kincstári jószágigazgatónak a cs. és kir. kamarási méltóságot legk. adományozni méltóztatott. A m. kir. pénzügyminister: Hametmayer Ágostol, Deák József, Fink Kálmán és Markovics Györfi I. oszt. pénzügyi titkárokat, pénzügyigaz­gatói helyettesekké nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Androvich József III. oszt. számtisztet, II. oszt. számtisztté ne­vezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Gáli József szám­gyakornokot, a temesvári jószágigazgatósághoz III. oszt. számtisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Jereb János bánya­akadémiát végzett dijnokot, a szlatinai főbánya­­hivatalhoz ideiglenes minőségű III. oszt. szám­tisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Horváth György I. oszt. irodatisztet, Horvát-Szlavonországokba II. oszt. irodavezetővé nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: a zágrábi állam­­pénztár személyzeti létszámába Krulacz Iván I. oszt. tisztet I. oszt. és Sertics Frigyes III. oszt. tisztet II. oszt. tisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Dezső Jakab nép­tanítót, ideiglenes minőségű II. oszt. irodatisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Radu Demeter igazolványos altisztet, II. oszt. irodatisztté ne­vezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Rátz Endre bereg­szászi lakost, ideiglenes minőségű II. oszt. iroda­tisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Riesenberger János kezelési gyakornokot, a szombathelyi kir. pénzügy­igazgatóság mellé II. oszt. irodatisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Sigmond Károly kezelési gyakornokot, irodatisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister*: Balás Béla dijno­kot, II. oszt. állami végrehajtóvá ideiglenes minő­ségben nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Vincenty Aladár nagy­károlyi pénzügyigazgatósági dijnokot, díj­talan kezelési gyakornokká nevezte ki. Kranjc Vitális 26-ik honvéd gyalogezredbeli tartalékos hadnagynak, viselt tiszti rendfokozatá­ról kérelmezett leköszönése elfogadtatott. A kassai kir. főügyész, a miskolczi kir. ügyész­ségnél üresedésbe került irnoki állásra Deniz Manó ottani bijnokot nevezte ki. Guttmann Rozi dunaszekcsői illetőségű budapesti lakos vezetéknevének a Garai­-ra kért átváltoztatása, f. évi 55.090. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. A kereskedelemügyi m­. kir. minister f. évi 46.011. szám alatt a nagyszeben-vöröstoro­­nyi helyi érdekű gőzmozdonyú vasútra vo­natkozólag a következő engedélyokmányt adta ki. (Folytatás és vége.) 18. §. Az engedélyezett vaspályavonal mentén, vagy az egyes állomásokban szükséges üzleti távírdák, távbeszélők, vagy villamos jelzők iránt az 1888. évi XXXI. t. -ez. és az annak alapján kibocsátott rendeletek határozmányai mérvadók, melyekhez az engedélyesek szorosan alkalmazkodni kötelesek. A távírdák, távbeszélők és villamos jelzők fel­állításához, berendezéséhez és üzletben tartásához a kereskedelmügyi m. kir. ministertől előzetesen külön engedély eszközlendő ki, mely alkalommal az építés, berendezés és üzletbentartás feltételei a kereskedelemügyi m. kir. minister által rendeleti úton fognak megállapíttatni, mihez az engedélyesek alkalmazkodni kötelesek. Engedélyesek a vasútra vonatkozó építési enge­dély kinyerése után a távirda, távbeszélő vagy villamos jelzők létesítésének engedélyezése iránt még oly időben kötelesek a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez folyamodni, hogy a szóban forgó berendezések a vasút forgalomba helyezése alkal­mával szintén már teljesen készen használhatók legyenek. A kereskedelemügyi m. kir. minister részére fentartva marad a jog, hogy a vaspályavonal mentén szükséges üzleti távirda, vagy távbeszélő vezetéknek a pálya indóházain, esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőkig, valamint a forgatható védjelző készülékekig való kiépítését, a részletekre nézve az illető posta- és távirdaigaz­­gatóság és az engedélyesek közt, a kereskedelem­ügyi m. kir. miniszer jóváhagyásának fentartása mellett jegyzőkönyvileg megállapított feltételek­nek megfelelően, saját közegei által foganatosít­hassa. Ez esetben, a­mennyiben az üzleti távirda, vagy távbeszélő vezetékekkel egyidejűleg állami táv­írda, vagy távbeszélő vezeték nem építtetnék, az engedélyesek kötelesek az oszlopok és más építési anyagok összes árát s az összes építési költsége­ket ; a­mennyiben pedig­ egyidejűleg állami táv­irda vagy távbeszélő vezeték is építtetnék, az üz­leti vezeték anyagainak árát és az összes építési költségeknek az üzleti vezetékek létesítésére for­dított aránylagos részét a kereskedelemügyi m. kir. míniszernek megtéríteni. Mindkét esetben kö­telesek az engedélyesek az építkezéshez szükséges összeget az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni,­­ és az oszlopokat s a többi építési anyagokat az építendő pálya mentén az illető posta- és távirdaigazgatóság által meghatározott módon és időben, a már lerakott vasútvágányon saját költségükön szétoszlatni. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogá­ban áll a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor állami távirda, esetleg távbeszélő veze­tékeket alkalmaztatni, ez esetben azonban az oszlopok, az állam költségén való fentartás köte­lezettsége mellett, már ekkor az állam ingyen tu­lajdonába mennek át. Az üzleti távirda, távbeszélő és villamos veze­tékek és berendezések összes alkatrészeikkel együtt a vasút kiegészítő tartozékát képezik, en­nélfogva a jelen engedélyokmány 22. §-ában meg­állapított esetekben és módok szerint az államra háramlanak át. Egyébként az 1888 : XXXI. t.-cz. valamint az annak alapján kibocsátott, vagy kibocsátandó minis­­teri rendeletek határozmányai, továbbá a hazai vasutakkal a távírdákra nézve 1877. évben kötött egyezmény határozatai az engedélyesekre nézve is kötelezők maradnak és lesznek. 19. §: Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat berendezése kívánatosnak vagy szükségesnek mu­­tatkozana, az engedélyesek kötelesek lesznek saját költségükön mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint Lapunk mai számához egy és fél ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next