Budapesti Közlöny, 1892. szeptember (26. évfolyam, 199-223. szám)

1892-09-01 / 199. szám

Budapest, 1992. 199. szám. Csütörtök, szeptember 1. BUDAPESTI HIVATALOS KÖZLÖNY. LAP. Előfizetési Árak : naponkénti postai azétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ...... 20 frt Félévre ...... • 10 » Negyedévre...........................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. SZERKESZTŐSÉGI IRODA : IV. kerület, Lipót­ utcza 19. szám. Kiadó­hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések díjjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100-200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg an­nak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétszernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beigtatás után külön 30 kr. HIT­AT­A­LOS ÉLSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztése folytán: Zechmeister Antal pozsonyi borkereskedőnek és pezsgőgyá­rosnak, közhasznú működése elismeréséül, a koronás arany érdemkeresztet adomá­nyozom. Kelt­­seidben, 1892. évi augusztus 26-án. Ferencz József, s. k. Szögyény László, s. k. Ő császári és apostoli királyi Felsége leg­kegyelmesebben kinevezni méltóztatott: — 1892. évi szeptember hó 2-ával — tart. főorvossá: dr. Kassowitz Hermann tart. segédorvost, a bécsi 2. sz. helyőrségi kórháznál, beosztva a boszna­­herczegovinai 1. sz. gy. zászlóaljhoz; tart. segédorvosokká; a következő tart. segédorvoshelyetteseket: dr. Piatkowski Mariánt, a lembergi 14. sz. hely­őrségi kórháznál; dr. Lehl Györgyöt, a budapesti 16. sz. helyőrségi kórháznál; dr. Remén Móriczot, a 2. sz. vártüzérezedben ; dr. Weinberger Adolfot, a 68. sz. gy. ezredben; dr. Klauber Ábrahámot, a 77. sz. gy. ezred­ben, és dr. Lewicki Zenót, a lembergi 14. sz. helyőrségi kórháztól a 7. sz. dsidás ezredhez; továbbá: a következő tart. szakaszvezetőket: dr. Weisz Sámuelt, a 21. sz. egészségügyi osz­tálytól a nagyszebeni 22. sz. helyőrségi kórházhoz ; dr. Horák­ Ervint, a 3. sz. egészségügyi osztály­tól a 9. sz. huszárezredhez; dr. Kastenbaum Móriczot, a 2. sz. egészségügyi osztálytól a bécsi 2. sz. helyőrségi kórházhoz; dr. Brukner Frigyest, az 5. sz. egészségügyi osztálytól a brünni 5. sz. helyőrségi kórházhoz; dr. Strausz Zsigmondot, a 20. sz. egészségügyi sza­­tálytól a budapesti 16. sz. helyőrségi kórházhoz ; dr. Hammersberg Árpádot, a 20. sz. egészségügyi osztálytól a kassai 20. sz. helyőrségi kór­házhoz ; azután: a következő tart. 1. oszt. katonai orvosnöven­dékeket : dr. Quoika Antalt, a theresienstadti 13. sz. hely­őrségi kórháztól a brünni 5. számúhoz; dr. Perényi Istvánt, a zágrábi 23. sz. helyőrségi kórháznál; dr. Maresch Józsefet, a trieszti 9. sz. helyőrségi kórháznál;­­ dr. Horn Ivánt, a przemysli 3. sz. helyőrségi kórháztól a 7. sz. drag. ezredhez; dr. Pollak Ernőt, a prágai 11. sz. helyőrségi kórháztól a brünni 5. számúhoz ; dr. Hiebaum Arthurt, a gráczi 7. sz. helyőrségi kórháznál; dr. Tandlich Ignáczot, a kassai 20. sz. helyőrségi kórháztól a budapesti 16. számúhoz; dr. Bokor Gézát, a budapesti 17. sz. helyőrségi kórháznál; dr. Hermann Rudolfot, az olmützi 6. sz. hely­őrségi kórháznál; dr. Spitzer Sándort, a temesvári 21. sz. hely­őrségi kórháztól a 37. sz. gy. ezredhez, és dr. Edelstein Hermannt, a lembergi 14. sz. hely­őrségi kórháznál; végül: dr. Jägermayer Gusztáv tart. 2. oszt., czimzetes 1. oszt. katonai orvosnövendéket, a bécsi 1. sz. helyőrségi kórháznál. A m. kir. belügyministérium vezetésével meg­bízott miniszerelnök a fő- és székvárosi m. kir. ál­lamrendőrséghez , Lukács Emil főkapitányi titkárt kerületi kapitánynyá, dr. Bod­a Dezső és Krecsányi Kálmán fogalmazókat fizetés nélküli kerületi kapitányokká, Pekáry Ferencz fogalmazót és czim­­zetes kerületi kapitányt főkapitányi titkárrá, Barabás Péter írnokot detektivfelügyelő-helyet­­tessé, Forster György és Ferencz Albert II. oszt. fogalmazókat I. oszt. fogalmazókká, Jeszenszky Gellért czimzetes fogalmazót II. oszt. fogalmazóvá, Markovics Imre írnokot fizetés nélküli fogalma­zóvá, Börzsöny Béla kaposvári városi rendőrkapi­tányt írnokká, fogalmazói czímmel, Zsilinszky Lajos gyakornokot írnokká, Marinovich Jenő fizetés nélküli gyakornokot és Pichler Jenő végzett jog­hallgatót fizetéses gyakornokokká, Stiegelbauer Ferencz helyettes gondnokot gondnokká, Vajda Józsefet, a számvevői teendőkkel ideiglenesen megbízott gondnokot, számvevővé nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Láng Mihály pancsovai állami polgári iskolai ta­nítót és képesített kisdedóvónőképző-intézeti tanárt, a sepsiszentgyörgyi államilag segélyezett kisded­­óvónőképző-intézethez — egyelőre ideiglenes mi­nőségben — igazgatóvá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Fiéba Izabella nagyszebeni állami polgári leány­iskolát és képesített kisdedóvónőképző-intézeti taní­­tónőt, a sepsiszentgyörgyi államilag segélyezett kisdedóvónőképző-intézethez —­ egyelőre ideigle­nes minőségben — rendes tanítónővé nevezte ki, és megbízta az internátus vezetésével. A kereskedelemügyi m. kir. ministert Fehér József II. oszt. ministeri irodatisztet I. osztályú és Thyll Nándor fizetésnélküli ministeri irodatisztet valóságos II. oszt. irodatisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister, Schmidt Géza nagy­ági bányatiszt-számvivőt a zalatnai bányakerületbe III. oszt. bányatisztté nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 42.026. szám alatt a következő körrendeletét intézte valamennyi magyarországi másod­fokú iparhatósághoz, — a Magrini-féle szap­pangyáraknak, illetve szappanfőző műhelyek­nek az iparhatósági telepi engedélyezés alá eső üzlettelepek sorából való kivétele iránt. Az 1884. évi XVII. t.-czikkbe foglalt ipartörvény 25. §-ának utolsóelőtti bekezdésében adott felhat­­almazás alapján, a belügyministerium vezetésével megbízott ministerelnök úrral egyetértőleg, ezennel elrendelem, hogy a Magrini-féle szabadalmazva volt és a mellékletben körülírt szappangyártási mód szerint gyakorlandó szappangyári iparüzletek az iparhatósági telepengedélyezés alá eső üzlet­telepek sorából kivétessenek. Az említett Magrini-féle szabadalmazva volt szappangyártási mód szerint berendezett és vezetett szappangyárak, illetve szappanfőző műhelyekre nézve tehát az idézett ipartörvény 26—39. §-aiban foglalt intézkedések nem alkalmazandók. Jelen rendeletem 1. évi szeptember hó 1-én lép hatályba. Kell Budapesten, 1892. évi augusztus hó 20-án. Lukács, s. k. Melléklet a 42.026. sz. keresk. min. körrendelethez. A Magrini-féle szappan gyártásának módja. Mindenekelőtt egy keveréket állítunk elő, a mely 100 részében áll: 50 rész vizből, 10 rész nátriumsulfatból, 27 rész kénsavból, 8 rész glycerinből, 3 rész szeszből s szintadó álladékból. Erre a mintegy 150 litert magába fogadd s megsütött üstbe teszünk 37% liter 20% maronat­­ronoldatot s % litert a föntebb leírt keverékből, vagyis összesen 37% litert. A­mint ez forrni kezd, adunk hozzá mintegy 25 liter cochinchina kókusz­­olajat, s az egészet addig kavarjuk, míg a keverék forrás közben térfogatában megnövekszik, mire 5 vagy 6 adalékban a 18%-os chlom­atrium-oldat­ból 38% litert adunk hozzá; azt kell e közben szemmel tartani, hogy a keverék mindannyiszor a forrás pontján legyen, s a térfogat úgy megnöve­kedjék, hogy az üstöt teljesen kitöltse. Az eljárás ezzel be van fejezve. A keveréket mintegy 25 per-Lapunk mai számához egy és egynegyed ív »Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next