Budapesti Közlöny, 1892. október (26. évfolyam, 224-249. szám)

1892-10-01 / 224. szám

Budapest, 1898. 224. szám. Szombat, október 1 HIVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda : II. kerület, Lipót-utcza II. szám. Kiadó-hivatal : Braeccziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre 20­­rt Félévre ....... 10 * Negyedévre ...... 5 » Egy teljen Up­­re 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatala* Értesítő*-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egye­ser! hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdíj, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 3d krajczárjával is megkül­dendő. ■■■ 7—rr.T-------m ~ Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg an­nak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétszernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beigtatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. A császári és apostoli királyi Felsége I. évi szeptember hó 13-án kelt legf. elhatározásával: dr. Billroth Tivadar udvari tanácsosnak és a sebé­szet rendes tanárának a bécsi egyetemen, sokévi­g érdemteljes működése elismeréséül, a «művé­szetért és tudományért» czimű érdemjelvényt legk. adományozni méltóztatott. A császári és apostoli királyi Felsége legkegyel­mesebben méltóztatott, kolosvári Kolossváry Dezső vezérkari számi. őrnagynak, beosztva Ő Felsége katonai irodájába, ezen alkalmazásában évek hosszú során át teljesí­tett buzgó és jeles szolgálatai elismeréséül, a 3-ad oszt. vaskorona-rendet díjmentesen adományozni; Gruber Károly 41. sz. gy. ezredbeli őrnagyot, a békeállományba való egyidejű áthelyezése mellett, a karlsbadi kat. fürdő parancsnokává, és Martini Kajetán 67. sz. gy. ezredbeli őrnagyot, a 32. sz. táb. vadász-zászlóalj parancsnokává ki­nevezni ; továbbá kinevezni: — 1892. évi október hó 1-ével — tart. segédorvosokká; dr. Brychta Jakab tart. segédorvoshelyettest, a 99. sz. gy. ezredben; dr. Papéc János tart. segédorvoshelyettest a 9. sz. drag. ezredben; dr. Holub János tart. szakaszvezetőt, a 11. sz. egészségügyi osztálytól a prágai 11. sz. helyőrségi kórházhoz; dr. Josipovich Lajos tart. szakaszvezetőt, a 23. sz. egészségügyi osztálytól a zágrábi 23. sz. hely­őrségi kórházhoz; dr. Baabe Rudolf tart. szakaszvezetőt, a 2. sz. egészségügyi osztálytól a 39. sz. ütegosztályhoz, és dr. lovag Vivenot Egon tart. szakaszvezetőt a 2. sz. egészségügyi osztálytól a 37. sz. ütegosztály­hoz ; azután: a következő tart. 1. oszt. kát. orvosnöven­dékeket : dr. Hajduk Károlyt, a przemysli 3. sz. helyőrségi kórháztól a 42. sz. gy.­ezredhez; dr. Zuppinger Károlyt, az innsbrucki 10. sz. hely­őrségi kórháznál; dr. Schinke Józsefet, a theresienstadti 13. sz. helyőrségi kórháztól a brünni 5. számához; dr. Gödi Bernátot, a zágrábi 23. sz. helyőrségi kórháznál, a boszna-herczegovinai 9. sz. gy. zászló­aljhoz való egyidejű beosztása mellett; dr. Rupic Györgyöt, a bécsi 2. sz. helyőrségi kórháztól a 19. sz. ütegosztályhoz; dr. Wanitschke Emilt, a bécsi 2. sz. helyőrségi kórháztól a 15. sz. ütegosztályhoz; dr. Dóstel Emánuelt, a krakói 15. sz. helyőrségi kórháztól a brünni 5. számúhoz ;­­ dr. Stern Viktort, a trieszti 9. sz. helyőrségi kór­háztól a 14. sz. hadtest-tüzérezredhez ; dr. Haáz Simont, a kassai 20. sz. helyőrségi kór­háztól a 64. sz. gy.­ezredhez; dr. Kraus Ferenczet, a josefstadti 12. sz. hely­őrségi kórháznál; dr. Pokorny Lipótot, a brünni 5. sz. helyőrségi kórháznál; dr. Fischer Henriket, a theresienstadti 13. sz. helyőrségi kórháztól a brünni 5. számúhoz; dr. Tolnai- Hagymási Bélát, a zágrábi 23. sz. helyőrségi kórháznál; dr. Bányai Bernátot, a kassai 20. sz. helyőrségi kórháztól a budapesti 16. számúhoz; dr. Auerbach Fülöpöt, a kassai 20. sz. helyőrségi kórháztól a 25. sz. gy. ezredhez, és dr. Domsitz Mihályt, a zágrábi 23. sz. helyőr­ségi kórháztól a 9. sz. ütegosztályhoz; végül dr. Révész Zsigmond tart. czimz. szakaszvezetőt, a 16. sz. egészségügyi osztálytól a 86. sz. gy. ez­redhez, és dr. Altschul Gusztáv tart. 2. oszt., czimz. 1. oszt. kát. orvosnövendéket, a bécsi 2. sz. helyőrségi kórháznál. Kereskedelemügyi magyar ministerem előterjesztésére, ifjabb Mérő Jánosnak a ministeri segédfogalmazói czímet és jelle­get adományozom. Kelt Gödöllőn, 1892. évi szeptember hó 23-án. FeRENCZ Józsi,1­, s. k. Lukács Béla, s. k. A földmivelésügyi m. kir. minister: Trombitás Ignácz állami főállatorvosi czimmel és jelleggel fölruházott L oszt. állami állatorvost II. oszt. fő­állatorvossá ; Neuwelt Gáspár II. oszt. állami állat­orvost I. osztályú, — Csuk Alajos III. oszt. állami állatorvost II. osztályú, — Cseh József állatorvosi akadémiai első tanársegédet, Papp Ábrahám és Túri Nagy János vármegyei állatorvosokat III. oszt. állami állatorvosokká nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Metzger György közalapítványi uradalmi ispánt ellenőrré nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister: Konstankievics Gabriella okleveles tanítónőt, a görgényszentimrei állami elemi iskolához rendes tanítónővé nevezte ki. A kolozsvári m. kir. pénzügyigazgatóság: Puskás Márton kir. adóhivatali gyakornokot a bánffy­­hunyadi kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségű VI. oszt. adótisztté nevezte ki. P­e­r­­­s­z Lipót veszprémi illetőségű budapesti lakos vezetéknevének a Perlaki»-ra kért átváltoz­tatása, f. évi 72.360. számú belügyministeri ren­delettel megengedtetett. A m. kir. belügyminister f. évi 71.829. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Szeben vármegye területén fekvő H­e­r­m­á­n­y kisközség nagyközséggé alakittassék át. A m. kir. pénzügyminister a Borsod vármegyébe kebelezett Sajó-Galgócz és Dubicsány községeket, 1893. évi j­anuár hó 1-étől kezdve, az edelényi kir. adóhivatal kerületéből a sajó­­szentpéteri kir. adóhivatal kerületébe osz­totta be. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister 29.969/1891. szám alatt a következő rende­letet intézte valamennyi állami elemi nép­iskolai tanító- és tanitónőképezde igazgató­tanácsához, — a tanitó- és tanitónöképezdei rajzoktatás tárgyában.*) Az 1890. évi junius hó 9-én 25.412. szám alatt kelt leiratommal bekivánt tanitó- és tanitónöké­pezdei tanulói rajzok tanulmányozásából az orsz. közoktatási tanács azt a meggyőződést merítette, hogy az említett intézetekben a rajzoktatás álta­lában nincsen kielégítő állapotban. A tanács azt tapasztalta, hogy az egyes képez­­dék rajzoktatása, dac­ára az egyjellegűek közös tantervének, lényeges eltéréseket mutat, a­miből azt kell következtetni, hogy a képzőintézeti rajz­tanárok egy része nincsen tisztában a képezdei rajzoktatás czéljával és a czél elérésére szolgáló eszközökkel. Különösen szembetűnők az eltérések a tanító­­képezdéknél. Míg ugyanis egyes intézetekben a mértani rajzra fektetik a fősúlyt, addig másokban a figurális rajz uralkodik, az intézetek egy harma­dik csoportjában a szabadkézi és mértani rajzolás egymással össze van zavarva. Találkozunk olyan képezdékkel, melyek jó tanmenet mellett jó ered­ményt mutatnak fel, vannak azonban olyanok is, a­melyeknél a rajzoktatás eredménye bírálaton alul áll. Még igen nagy ama képezdék száma, a­melyekben a rajzoktatásnál tervszerű módszeres, menetet nem követnek, és sok helyen még a minta­lapok értelem nélküli másolása dívik. El kell ugyan ismerni, hogy a mintalapok után készült rajzok között sok olyan akad, a­mely bámulatos türelemről és dicséretre méltó ügyességről tesz tanúságot, de ilyen másolás észszerűen vezetve is csak síkidomoknál jogosult, míg domború és tér­*) Hasonló tárgyú rendelet intéztetett az összes feleke­zeti tanító- és tanítónívképző intézetek felettes hatóságai­hoz is. Lapunk mai számához egy és egynegyed ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next