Budapesti Közlöny, 1893. november (27. évfolyam, 253-277. szám)

1893-11-01 / 253. szám

Budapest, 1893. 253. szám. Szerda, november 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. 9*" Előfizetési Árak : n­apónk­futó szétküldéssel, T*fy helybe* kishoi borévá: Egész évre ...... 20 frt Félévre.....................................10 . Negyedévre ...... . » Egy teljes lap Ára 30 ki. A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100-200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 1 frt és így tovább.­ Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr, bélyegdíj, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő Bíhuxk»xt68ísi írod* : ST. k»rfei«t, magyar­ utcza 28. azáma. £iaeA-hivatal : fftoMKi.c*i»k tere, Athenae­yn-épü­let Hivatalos hirdetések: Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg ás­nák térfogata) egyszeri beigtatósnál 13 ka, kétezernél 16 kr, s három vagy többra a beiktatásnál 13 krajczárba kerüi mind az egyes megjelenésért. A bélyegdíj minden beigtatás után külön 10 kr. HIVATALOS RÉSZ. A császári és apostoli királyi Felsége legkegyel­mesebben méltóztatott: Estei Ferencz Ferdinánd főherczeg vezérőrnagy ur ő cs. és kir. fenségének megengedni, hogy a neki adományozott japáni császári Chrysan­­themum-rendet elfogadhassa és viselhesse. Saller Venczel 1. oszt. századosnak a báró Ster­­neck 35. sz. gyalogezredben, saját kérelmére tör­ténő nyugalmazása alkalmából, az őrnagyi jelleget ad honores díjmentesen adományozni; Némai Ferencz 1. oszt. századost a ménesintézeti karban a nagy-kőrösi m. kir. állami méntelep kato­nai osztályánál, ezen katonai osztály parancsno­kává kinevezni; továbbá elrendelni, hogy áthelyeztessenek; báró de Vault Kázmér főhadnagy, Ő Felsége testőr-lovas-századából, az Albert szász király 8. sz. dragonyos-ezred állományába; gróf Waldstein-Wartenberg Adolf hadnagy a herczeg Windisch-Graetz 11. sz. huszár-ezredtől Ó Felsége testőr-lovas-századához; továbbá: herczeg Schwarzenberg János tartalékos hadna­gyot a herczeg Windisch-Graetz 14. sz. dragonyos­­ezredben tartalékos főhadnagygyá kinevezni; Fischer Jakab katonai számtanácsosnak a 15. hadtest hadbiztosságánál, saját kérelmére, a jól megérdemelt nyugállományba való helyezését el­rendelni. A pénzügyministérium vezetésével megbízott m. kir. miniszerelnök Hrozsencsik István okleveles bánya­gépészt, m. kir. bánya­gyakornokot, a sel­­meczi bányászati és erdészeti akadémiához tanár­segéddé nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister dr. Horváth István kir. törvényszéki joggyakornokot ideiglenes minőségű posta- és távirdatisztté nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister a dolovai községi elemi népiskolához Sándor Ermoláe okleveles tanítót ideiglenes minőségű ren­des tanítóvá nevezte ki. A földmivelésügyi m. kir. minister Gross Hugó komjáti lakost és uradalmi gazdatisztet Nyitra vármegye érsekujvári járására nézve az állandó gazdasági tudósitói tiszttel bízta meg. A m. kir. tengerészeti hatóság által hosszujáratu keresk. kapitányokká kineveztettek a következő hadnagyok: Gelinek Frigyes badeni születésű, Luppis József fiumei születésű és Zagabria Antal fianonai születésű. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke Krúdy Endre jogszigorlót a budapesti királyi ítélőtábla kerüle­tére díjas joggyakornokká nevezte ki. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke ifj. Kern István díjtalan joggyakornokot, Rosenfeld Vilmos budapesti ügyvédjelöltet, Pahone Vazul jogszigor­lót, Jankovics Dusán, Zana Gusztáv, Pap Sándor, Koller Rezső és Thomka Pál végzett joghallga­tókat a budapesti kir. Ítélőtábla kerületére díjas joggyakornokokká nevezte ki. A szegedi királyi Ítélőtábla elnöke Halász Adolf végzett joghallgatót a vezetése alatt álló királyi Ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká ne­vezte ki. A nagyváradi kir. Ítélőtábla elnöke Sárosi Sándor kir. ítélőtáblát Il-od osztályú hivatalszol­gát I-ső osztályú hivatalszolgává léptette elő. A pécsi kir. törvényszék elnöke Pesits István pécsi törvényszéki Il-od oszt. hivatalszolgát I. oszt. hivatalszolgává léptette elő. A s. a.-ujhelyi kir. törvényszék elnöke Gubkó Mihály városi rendőrt a gálszécsi kir. járásbiró­sághoz III. oszt. hivatalszolgává nevezte ki. A szatmár­németii kir. törvényszék elnöke Timafi János törvényszéki fogházőrt az erdődi kir. járásbírósághoz III-ad osztályú hivatalszol­gává nevezte ki. A dévai kir. törvényszék elnöke Márton Albert dévai kir. törvényszéki fogházőrt a dévai kir. tör­vényszékhez III-ad osztályú hivatalszolgává ne­vezte ki. A beszterczebányai kir. törvényszék elnöke a zólyomi kir. járásbírósághoz III. osztályú hivatal­­szolgává Zsabka József beszterczebányai kir. tör­vényszéki fogházőrt nevezte ki. A kolozsvári kir. pénzügyigazgatóság Kissfaludy István segédszolgát hivatalszolgává, Gál János kisegítő szolgát pedig segédszolgává nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister, f. évi 39.807. sz. alatt, az 1871: XXXI. t.-czikk 24-ik §-ában nyert felhatalmazás erejénél fogva, a törvényhozás utó­lagos jóváhagyásának fentartása mellett, a soproni kir. törvényszék kerületében levő nagy-mar­­toni k­i­r. j­ár­ásb­i­r­óságot saját területére 1894. évi február hó 1. napjától kezdve telek­könyvi ügyekben bírói hatáskörrel ru­házta fel. A Magyarország erdélyi részeiben levő ágost. hitv. evang. országos egy­ház általános nőegylete garati hely­­egyletének alapszabályait a m. kir. belügy­­ministerium f. évi 91.280. szám alatt, a bemu­tatási záradékkal ellátta. Az ung-kirvai önkéntes tűzoltó testület alapszabályait a m. kir. belügymi­­nisterium f. évi 91.780. sz. alatt a bemutatási zára­dékkal ellátta. A tömörkényi függetl­enségi és 48-as kör alapszabályait a m. kir. belügyministerium, folyó évi 91.805. sz. alatt a bemutatási záradék­kal ellátta. A kereskedelemügyi m. kir. ministerium f. évi 74.740. sz. alatt közhírré teszi, hogy a Sopron vármegyében R­u­s­z­t városában székelő postahiva­talnál azzal egyesitett távirdahivatal rendezte­tek be. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 76.797. sz. alatt a szentes-hódmezővásárhelyi h. é. vasútnak Csongrád vármegyében fekvő Mind­szent és Szegvár vasúti távirdahivatalait állami és magántáviratok kezelésére hatalmazta meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister Pozsony vármegye közigazgatási bizottságainak 1891. évi május hó 14-ik napján tartott ülésében 240. sz. a. hozott határozatát, mely szerint Szent-György szab. kir. város utvámszedési jogát az 1890. évi I. t.-czikk 92. §-a alapján igazoltnak mon­dotta ki, a vármegye közigazgatási bizottságához f. évi 72.220. szám alatt intézett rendeletével tudo­másul vette. Lapunk mai számához egy és fél ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva. Pályázat. 48.250. sz. Az ő császári és apostoli királyi Fel­sége 1857. évi május hó 18-án kelt legfelső elhatározásával magyarországi ifjaknak a bécsi képző­művészeti akadémián való képzése czéljából alapított egymásután következő három évre 420—420 írttal javadalmazott ösztöndijas hely közül, az 1893/94. iskolai évtől számitóan egy építészeti helyre ezennel pályázat hirdettetik. Az építészeti ösztöndíj sikerült tervezés alapján adományoztatik. Ez alkalommal kívántatik Budapest fő- és szék­város egyik befásított terén felállítandó kiosk terve. A kiosk zárt helyisége, mely télen is használható legyen, 45—50 emberre számított befogadási ké­pességgel bírjon, a körülötte elterülő Sterasse--on mintegy 200 ember leljen ülő­helyet; mellékhelyi­ségeket kivontatnak: egy megfelelő nagyságú kávés­ konyha és éles kamara, valamint kényelmi helyek nők és férfiak számára elkülönítve. A kiosk minden részében solid anyagból,­­ de a kő és tégla falazat lehető kerülésével készüljön, külsőleg és belsejében építő­művészeti kiképzést nyerjen. Kívántatik: egy alaprajz, egy homlokzat és egy metszet, végre az építmény távlati képe, mindannyi sajátkezű rajzban. Az összes rajzok léptéke 2 cm, 1 mtr legyen. A stylus választása a tervezőre bizatik, meg­jegyeztetik azonban, hogy a magyar díszítési motí­vumok helyes alkalmazása különös figyelemben fog részesülni. A pályázatban részt vehet minden magyar épí­tőművész jelölt, ki 24-ik életévét még meg nem

Next