Budapesti Közlöny, 1894. június (28. évfolyam, 123-147. szám)

1894-06-01 / 123. szám

Budapest, 1894. 123. szám Péntek, junius 1 Elővizetési Árak : naponkénti pootai nélküldAaiel, nij koljbom kAcbo, hordva ! Egész évre................................SO írt Félévre.....................................10 » Negyedévre..................................S » Egry toljon lap Ara­d0 ki. * BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. SzB&EISZTOSiai IRODA : IT. kert­et. magyar-utcza SS. mim. KiadA-hitatal. : Terenceinek tere, Athenaemn-épt­let. Hivatalos hirdetések: A „HiT&t&toe Értesítő“ -be iktatandó hirdetések díjjal előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 8 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 80 for. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 80 krajezánjával is megkül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasibo* petitaor (illetőleg an­nak térfogata) egyszeri beigtatémái 10 kr, kétezernél 18 kr, ■ három vagy több­M beiktatásnál iS krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beigtatás után külön SO kr. HIVATALOS RÉSZ. 1894. évi XI. TÖRVÉNYCZIKK a versecz-kubini helyi érdekű vasút engedé­lyezése tárgyában. (Szentesítést nyert 1894. évi május hó 18-án. — Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1894. évi május hó 81-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYAR­­ORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű Főrendei és Képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1­ §• A ministerium ezennel felhatalmaztatik, hogy a m. kir. államvasutak Versecz állomásából kiága­­zólag Vlajkovecz, Retisova, Ulma, Nikolincei Károlyfalva, Alibunár, Petrovoszelo, Mramorak és Deliblat községek határain át Temes-Kubinig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyu vasútnak kiépítésére és üzletére az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvényczikkekben foglalt feltételek alatt az engedélyt kiadhassa. A földbirtok gazdasági használatáról. 2. §. A kereskedelemügyi m. kir. minister az 1. §-ban említett vasútvonal engedélyezésének megtörtén­téről az 1880. évi XXXI. t.-cz. 1. §-a értelmében az országgyűlésnek jelentést teend. 3. §. Jelen törvény az országos törvénytárban való megjelenése napjával életbe lép s annak végrehaj­tásával a kereskedelemügyi m. kir. minister és a pénzügyminister bízatnak meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vált­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesít­jük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Sainzban, ezernyolczszáz­kilencz­­vennegyedik évi május hó tizenharmadik napján. Ferencz József, s. k. (P. H.) Wek­er­le Sándor, s. k. 1- §• Mezei földbirtokát, a törvény korlátai között, gazdaságilag mindenki szabadon használhatja. Az erdőkre nézve az 1879: XXXI. t.-cz. ha­tározatai irányadók. 2- §­Hol a nyomásos gazdálkodás a jelen törvény életbelépésének idejében is gyakorlatban van, az érdekelt birtokosságnak birtokarány szerint szá­mított kétharmad többsége, az érdekelt birto­kosságra kötelezőleg, a nyomásos gazdálkodást, az illető törvényhatóság jóváhagyásával jövőre is fentarthatja, ha a külső birtok­­ai tagosítatlan határokban vagy határrészek­ben fekszik; b) tagosított határokban fekszik, de több dű­lőben van kiosztva; c) réteknél oly kis földrészletekből (parcellák­ból) áll, hogy azok egyenként alig alkalmasak a legeltetésre. Ezeknél a birtokoknál a birtokosság köz­gyűlése határozza meg a vetésforgókat, továbbá azon módozatokat, amelyek szerint a rétek hasz­nálandók és a tarló, ugar és rét legeltethető. 3­ §• A nyomásos gazdálkodás rendszerének elfoga­dására nem kötelezhetők az önálló puszták, ta­gosított határokban az önálló tagok, továbbá az állandóan bekerített vagy a szőlővel beültetett területek tulajdonosai. Más területek csak abban az esetben vonhatók ki, ha a kivonás által a többi birtokrészeken a nyomásos gazdálkodás meg nem nehezíttetik. Ennek területére a nyomásos gazdálkodás nem terjed ki, azt az abból származó előnyök sem illetik meg. 4. §: Hol a nyomásos gazdálkodás fentartatott és a­­ jelen törvény életbeléptetése óta hat év eltelt, a terület szerint érdekelt birtokosok egy tized-­­ része azon gazdálkodási rendszernek megszünte-­­ tését kérheti. Az elsőfokú hatóság, ha a kérelem a kellé­keknek megfelel, az érdekelteket a községben szokásos módon a községben tartandó gyűlésre összehívja s arról a távol lakó birtokosokat is­­ külön értesíti. A gyűlés megtartására kitűzendő határidő a­­ kitűzés idejétől számítandó 30 napnál rövidebb nem lehet. 5. §: A gyűlésen a főszolgabíró vagy polgármester, illetve ezek helyettese elnököl s az érdekelteket a hozandó határozat gazdasági fontosságára figyelmezteti, azután az indítvány mellett és el­len felhozott indokokat, valamint a hozott hatá­rozatot jegyzőkönyvbe véteti. A jogerőre emelkedett határozat, ha a szabad gazdálkodást mondja ki, egyáltalán, ha pedig a nyomásos gazdálkodást mondja ki, a birtokosság­nak birtokarány szerint számított kétharmad többsége, utóbbi hat éven belül meg nem vál­toztatható. G. S. Osztatlan közös tulajdont képező legelőknél az érdekelt birtokosok közgyűlése állapítja meg a legelő-rendtartást, a legeltetés, az állattenyész­tés s az apaállattartás módozatait. Ha a legeltetéshez való jog egyes, a közösség­ben részes tulajdonosok közt kétséges és a jogo­sultság, illetve használat aránya biróilag ideig­lenesen vagy véglegesen nem rendeztetett, addig, míg a birói rendezés megtörténik, a közigazga­tási hatóság a legeltetéshez való jog ideiglenes rendezéséről gondoskodik. 7­ §• A közös legelőre nézve az érdekelt birtokosok közgyűlése állapítja meg, hogy: a) mennyi és minő állatot van jogosítva min­den egyes birtokos vagy községbeli lakos a le­gelőre bocsátani; b) mily kötelezettség terheli azt, ki nem sa­ját állatait bocsátja a közös legelőre, hanem jogának gyakorlását másnak engedi át. 8. §. A 2-ik, 3-ik, 4-ik, 5-ik, 6-ik és 7-ik §§-ban elsorolt ügyekben az érdekelt birtokosok birto­kossági közgyűlése határoz. E közgyűlés tagjai mindazok, kik a közös­­ gazdálkodásban részt vesznek. Ezek szavazati jogukat személyesen, vagy igazolt meghatalma­zottjaik által illető birtokuk arányában gyako­rolják. A közgyűlés elnöke rendszerint a községi bíró (polgármester), azonban valahányszor szükségét látja, azon a járási főszolgabíró vagy helyettese elnökölhet, az 5. §. esetén pedig elnökölni tar­tozik. Összehívandó, valahányszor az elnökség, vagy községi elöljáróság (illetőleg a 11. §-ban emlí­­­­tett gazdatanács) egy tized része kívánja. Határnapja a tárgyalásra kerülő ügyek kitün­tetése mellett legalább 15 nappal előre kihirde­tés s a távol lakó birtokosok levélbeni értesítése által közhírré teendő s a főszolgabírónak beje­lentendő, 9. §. A birtokossági közgyűlés oly határozatai el­len, melyek annak hatáskörét túllépik, törvénybe ütközők, vagy egyesek jogait sértik, felebbezés­­nek van helye. E felebbezések felett első fokon a közigazga­tási bizottság, második és végső fokon a föld­­mivelésügyi miniszter határoz. 1894. évi XII. TÖRVÉNYCZIKK a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről. (Szentesítést nyert 1894. évi május hó 25-én. — Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»- ban 1894. évi május hó 31-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYAR­­ORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű Főrendei, és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: I. FEJEZET. Lapunk mai számához háromnegyed ív melléklet, s egy és egynegyed ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next