Budapesti Közlöny, 1894. augusztus (28. évfolyam, 175-199. szám)

1894-08-01 / 175. szám

Budapest, 1894. 175. szám. Szerda, augusztus 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda. : II. kerület, Képiró-utcza IX. szám. (Képíró- és kecskeméti­ utczák sarkán.) Kiadó-hiv­atal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, tag, helyben házb­z hordva: Egész évre..............................20 írt Félévre...................................10 » Negyedévre................................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesitő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100-200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. M­­agánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg an­nak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétszernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdíj minden beigtatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. Tizedik orvosi jelentés. Gabriella főherczegnő 6 cs. és kir. fenségének állapota kielégítő. A betegség összes tünetei mú­lófélben levén, a felgyógyulás rövid idő alatt remél­hető s ezért több orvosi jelentés nem adatik ki. Pozsony, 1894. évi julius hó 31-én. Gr Kovács. A pénzügyministerium vezetésével meg­bízott magyar ministerelnököm előterjesz­tésére Bakonyi Géza ministeri titkárt osz­tálytanácsossá kinevezem. Kelt­­seidben, 1894. évi julius hó 26-án. Ferencz József, s. k. Wekerle Sándor, s. k. A m. kir. belögyminister dr. Frank Ödön m. kir. honvéd ezredorvost s egyetemi magántanárt a m. kir. belügyministériumhoz közegészségügyi felügyelővé nevezte ki. A m. kir. belügyminister a székes­fővárosi m. kir. államrendőrséghez, Géczy István czimz. rendőrtanácsost valóságos rendőrtanácsossá, dr. Boda Dezső és dr. Scheff László czimz. kér. kapitányokat valóságos kér. kapitányokká, Majsay János czimz. fogalmazót, Kosaras Sándor, Csócsán Jenő és Paur Hugó r. írnokokat segédfogalmazókká, Foscano Béla és Stefkovics Ferencz rendőrgyakornokokat, továbbá Glósz Imre, Mokry Aladár, Stenger Ferencz és Szmrekovszky Endre r. dijnokokat írnokokká; Szeszlér Hugó, Koszta György, Bacskay Miklós, Göbel János r. dijnokokat és Török Miklós végzett joghallgatót gyakornokokká; Nemes László segéd­tisztet hivataltisztté; Farkas Mihály r. dijnokot segédtisztté; Pecher Frigyes r. dijnokot nyilván­tartóvá ; Bokelberg Ede fiz. nélküli rendőrfelügye­lőt valóságos rendőrfelügyelővé; végül Risztics Plátó vizsgázott számvivő csendőrőr­mestert toloncz­­ü­gy kezelőhelyettessé nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister Bierbauer István, Dollezil Vladimir, Nádai Antal és Kovrig Tivadar kir. mérnököket kir. főmérnökökké, a leg­utóbbit a központba való berendelése mellett, továb­bá Kopp Ede okleveles mérnököt és Tóth János szigorló mérnököt pedig kir. segédmérnökökké — a legutóbb nevezettet ideiglenes minőségben — nevezte ki. A pénzügyministérium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök Rabolt Ferencz állami okleveles néptanítót ideiglenes minőségű kataszteri irattárt kezelő irodatisztté nevezte ki. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke Fets Emil végzett joghallgatót a budapesti kir. ítélőtábla ke­rületére díjas joggyakornokká nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 52.452. sz. alatt a m. kir. belügyministerrel egyetértőleg, a következő rendeletet adta ki: a robbanékony tárgyak vasúton való szállításának szabályozására vonatkozólag 1893. évi augusztus hó 1-én 37.039. sz. alatt kiadott rendelet módosí­tása tárgyában. A kereskedelemügyi m. kir. minister, a m. kir. belügyministerrel egyetértőleg, a robbanékony tárgyak vasúton való szállítását szabályozó 1893. évi augusztus hó 1-én 37.039. sz. alatt kelt ren­delet egyes határozmányait, 1894. évi augusztus hó 1-én 52.452. sz. alatt kelt rendelettel, mely 1894. évi szeptember hó 1-én lép hatályba, követ­kezőleg módosította. A 6. §. a) pont 5. tétele ekként módosittatik: 1 5. Az egyes rekeszekbe 20 kilogramm robbantó gyutacsnál többet csomagolni nem szabad. 10 kilogrammnál súlyosabb rekeszek, két erős fogan­tyúval látandók el.« A 6. §. a) pont 6. tétele ekként módosul: »6. Minden küldemény szállító levele a feladó által kiállított és aláírt nyilatkozattal látandó el, melylyel nevezettnek azt kell bizonyítania, hogy az 1 — 5 tétel alatt előirt szabályok megtartattak.« A 6. §. b) pont 2 tétel ekként módosul: »2. (1) Villamos aknagyűjtók, melyek hosszú guttaperc­a drótra, szalagokra vagy fapalctákra vannak alkalmazva, legfeljebb 10 darabonként összekötve, akként csomagolandók, hogy egy csomagban 100 darab gyújtónál több ne legyen. A gyújtók fejei oly módon helyezendők el, hogy felváltva essenek a csomag végeire. E csomagok, legfeljebb tízesével egy-egy közös csomaggá ala­kítandók, erős papírba göngyölve és lekötözve és ilyen összeállításban helyezendők egy fa- vagy erős bádogrekeszbe, melynek hézagait szénával, vagy más hasonló anyaggal kell kitömni. E reke­szek fa-borító rekeszekbe helyezendők, mely utób­biak oldala legkevesebb 25 mm, vastag kell hogy legyen. (2) Az u. n. Abegg-féle gyújtók oly fareke­szekbe csomagolandók, a melyeknek fedele, feneke és oldalfalai legalább 12 m/m., homlokfalai pedig legalább 20 m/m. vastagságúak s melyek hossza 8 c/m.-el meghaladja a gyújtók hosszát. Ezen reke­szek egyenként legfeljebb 100 drb. gyújtót tartal­mazhatnak. A gyújtók a rekeszekben akként he­lyezendők el, hogy egy-egy homlokfalhoz, a gyúj­tók fele dróttal úgy hozzá füzetik, hogy azok sem egymással, sem a rekesz falaival ne érintkezzenek s egyáltalán ne mozoghassanak. Legfeljebb 10 ilyen rekesz egy közös fa-boritó rekeszbe helye­zendő.« A 26. §. 1. pontjának ezen szavai: ». .. . üres avagy könnyen meg nem gyuló árukkal rakott fedett kocsi következzék . . ..« törlendők s helyet­tük a következő írandó :».... (nyitott vagy fedett) kocsi következzék, melyek közül a nyitott kocsik csak nem gyúlékony, a fedettek azonban, könnyen gyuladó árukkal is lehetnek megrakva . .. .« A cs. kir. osztrák kereskedelemügyi minister — kivel ez ügyben érintkeztem — a birodalmi tanács­ban képviselt országokra vonatkozólag azonos rendeletet ad ki. Budapest, 1894. évi julius hó 25-én. A minister helyett: Reiszig, s. k. államtitkár. A fiumei m. kir. tengerészeti akadémiával kapcso­latban felállított állami internátus szervezeti sza­bályzata. I. Általános határozmányok. 1. §• A fiumei m. kir. tengerészeti akadémia mellett felállított állami internátus czélja oly ifjakat, első­sorban pedig szegénysorsunkat, kik a tengerészeti pályára készülnek, gondos házi felügyelettel és tanítással minden tekintetben kiváló és hazafias nevelésben részesíteni. Az internátusban a hivatalos érintkezés, vala­mint a növendékeknek társalgási nyelve is kizáró­lag a magyar. 2.§. Az internátus külön feladata: hivatott nevelők czéltudatos és szeretetteljes vezetésével, oktatásá­val és példaadásával a növendékekbe tiszta és főn­kért gondolkodást, vallásos érzületet, a haza és trón iránt való odaadó hűséget, jövő pályájuk iránti szeretetet és azon tulajdonságokat oltani, melyeket művelt tengerésztől elvárni lehet, továbbá a növen­dékeknél a valódi önérzetet és művelt magavisele­tet, úgy mint a velük egy pályán lévőkhöz való ragaszkodási szellemet fejleszteni. 3­ §• Az internátus felett a kereskedelemügyi m. kir. minister a felügyeletet a m. kir. tengerészeti ható­ság útján gyakorolja. 4. §. A kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletei­nek végrehajtását a m. kir. tengerészeti hatóság ellenőrzi. Az internátus igazgatója, a fiumei m. kir. ten­gerészeti akadémia igazgatója. Az internátus igazgatójának a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez intézett jelentései és felterjesz­tései a m. kir. tengerészeti hatósághoz küldendők, a­mely azokat, ha tartalmukkal mindenben egyet­ért, egyszerűen láttamozva, ellenkező esetben pedig indokolt külön vélemény kíséretében felterjeszti. A m. kir. tengerészeti hatóság az internátus igazgatója által hozzá felterjesztett jegyzőköny­vekre, órarendre, rendtartásra nézve­­ az internátus ügyeiben általában vagy saját hatáskörében intéz­kedik, vagy ha ez hatáskörén kívül esik, a keres­kedelemügyi m. kir. miniszerhez megfelelő javas­latot és jelentést tesz. Sürgős esetekben, midőn a késedelemből az internátusra kár vagy veszedelem háramolhat, a tengerészeti hatóság saját felelősségére hatáskörén túl is intézkedhetik ugyan, köteles azonban az utólagos jóváhagyást haladéktalanul kieszközölni. A tengerészeti hatóság nemcsak a jelentésekből stb. kíséri figyelemmel az internátus állapotát, hanem saját közegei útján annak belső és külső életét minden körülményre kiterjeszkedő tanul­mány tárgyává teszi. Az igazgató évi záró jelentésének felterjesztése alkalmával a maga részéről is előadja az inter­­nátusról alkotott véleményét, továbbá javaslatait a netán szükséges javításokról és teendőkről. II. Felvétel az internátusba. — Kedvezmények. 5. §. Az internátusba a növendékek a rendelkezésre ! Lapunk mai számához egy ív »Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next