Budapesti Közlöny, 1896. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1896-04-01 / 76. szám

Budapest, 1896, 76. szám. Szerda, április­­ BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. SZERKEESZTŐSÉGI IRODA , IV. kerület, Képiró-utcza 11. szám. (Képíró- és kecskeméti-utczák sarkán.) Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : fixpoxikénti posftai arétküldésMl, v*fy helybe* házhoz hordva) Egész évr* . ]0­­rt Félévre 10 » Negyedén* ...... S . Egy teljes lap ár* 30 ki. Hivatalos hirdetések: A r,Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegeden beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. Magánhirdetések : Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg an­nak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétezernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beiktatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. 1896. évi IV. TÖRVÉNYCZIKK a hadsereg, haditengerészet, honvédség és nép­fölkelés tiszti és legénységi özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 1887. évi XX. törvényczikk határozmányainak további kiter­jesztéséről és alkalmazásáról. (Szentesítést nyert 1896. évi márczius hó 28-án. — Kihirdettetett az «Országos Törvénytár »-ban 1896. évi márczius hó 81-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYAR­­ORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű Főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1. §. Az 1887. évi XX. törvényczikk határozmányai immár a hadsereg, haditengerészet és honvédség oly tiszti és legénységi özvegyeinek és árváinak ellátására nézve is teljes mérvben alkalmazást nyernek, a kiknek netalán­­ ellátási igényei te­kintetében, ama törvény 34. §. b) pontja értel­mében, a régibb szabályok azért maradtak mérv­adók, mert a férj (atya) már 1887. évi ápril 30-ika előtt elhalt, a­mennyiben ezek az özve­gyek és árvák a fentebb idézett törvény 1., ille­tőleg 20. §-ában az özvegyek és árvák ellátására való igény tekintetében kikötött feltételeknek meg­feleltek. Ugyancsak hasonló alkalmazást nyernek ama törvény 1. §. a) pontjában, illetőleg 21. §-ában foglalt határozmányok azon tisztek és legénységi egyének özvegyeire és árváira nézve is, kik tény­leges szolgálatuk alatt béke idején önhibájukon kívül s közvetlen valamely katonai szolgálat tel­jesítése közben szenvedett fáradalmak, baleset vagy más a katonai szolgálat sajátszerűsége foly­tán beállott bántalom következtében — bár azok sebesülést vagy külső sérülést nem okoztak — halnak el. Megszűnik azonban ezekben az esetekben az ellátásra irányuló igény feltétlenül, ha a halál az utolsó tényleges szolgálatból való kilépés idő­pontjától számított 5 évnél később következik be. A házasságnak ezekben az esetekben a legény­ségnél is az utolsó tényleges szolgálatból való kilépés előtt kellett köttetnie. 2. §• A hadsereg, haditengerészet, honvédség és nép­­felkelés összes katonai hivatalnokai és rangosz­tályba nem sorozott havidíjasai után hátramaradt özvegyek és árvák ellátására nézve ezentúl az eddig érvényben volt ellátási szabályok helyett szintén az 1887. évi XX. törvényczikk határoz­mányai nyernek teljes mérvben alkalmazást, a­mennyiben ezek az özvegyek és árvák a fentebb idézett törvény 1., illetőleg 20. §-ában az özve­gyek és árvák ellátására való igény tekintetében kikötött feltételeknek megfeleltek. Úgyszintén a jelen törvény 1. §-ának 2. 3. és 4. bekezdésében foglalt határozmányok a ka­tonai hivatalnokok és rangosztályba nem soro­zott havidíjasok előbb nevezett özvegyeire és ár­váira hasonlóképen alkalmazandók. 3. §• Az 1887. évi XX. törvényczikk 4. §-ának első bekezdése akként egészíttetik ki, hogy a rang­osztályba nem sorozott havidíjasok özvegyei ál­landó évi nyugdíj fejében az elhalt férjük által legutóbb élvezett ténylegességi havidíj 1/a-á­t kapják. Ugyanazoknak árvái évi nevelési járulékul fejenkint s a hivatkozott törvény 10. §-ában meg­határozott feltételek alatt 30 forintot kapnak, mely értelemben a hivatkozott törvény 14. §-ának első bekezdése szintén kiegészíttetik. 4. §• Ha az 1. §. első bekezdésében megjelölt özve­gyek és árvák már szabályszerű vagy kegyelmi ellátás élvezetében állanának, akkor azon esetre, ha a jelen törvényben megállapított ellátási illet­mények a hátrahagyott családra nézve együtt­véve kedvezőbbek, ezek újabban utalványozandók; ellenkező esetben pedig mindaddig, míg ezen viszony fennáll, eddigi járandóságukat tartják meg. Az előbbieknek azonban a múltra nézve bármi néven nevezendő pótlásra igényük nincs. Ez a törvény a katonai hivatalnokok (havidí­jasok) már jelenleg is szabályszerű ellátásban lévő özvegyeire és árváira nézve visszaható erő­vel nem bír. 5. §• A felmerülendő kiadási többlet az elől idézett törvény 36. §-ának határozmányai értelmében a hadmentességi díjalap kamataiból fedezendő, 6. §. Ezen törvény a kihirdetés napját követő hó­nap elsején lép életbe; végrehajtásával a hon­védelmi miniszer — ki e végből a közös had­ügy­­­miniszerrel egyetértőleg intézkedik — és a pénz­­ügyminister bízatnak meg. Mi e törvényczikket, s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesít­jük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz­kilencz­­venhatodik évi márczius hó huszon­­nyolczadik napján. Ferencz József, s. k. (P. H.) B. Bánffy s. k. Ő császári és apostoli királyi Felsége, folyó évi márczius hó 23-án Bécsben kelt legfelső el­határozásával, legkegyelmesebben elrendelni mél­­tóztatott, hogy az alább megnevezett tisztek a cs. és kir. közös hadsereg tényleges állományá­ból 1896. évi április hó 1-vel a m. kir. honvéd­ség tényleges állományába áthelyeztessenek és pedig a gyalogsághoz, az őrnagyok számára rendszeresített ille­tékek engedélyezése és zászlóalj parancs­nokokká való kinevezés mellett a kö­vetkező százados törzstiszt-jelölte ké Jankulov Radoslav, a báró Schönfeld 82-ik gyalog­ezredtől a nyitrai 14. Blöckinger András, a Sergius Alexandrovitsch orosz nagyherczeg 101. gyalog­ezredtől a buda­pesti 1., Hofbauer Ede, a báró Mollinary 38. gyalog­ezredtől a pozsonyi 13. és Schultheisz Emil, az Ernő főherczeg 48. gya­log­ezredtől a miskolczi 10. honvéd gyalog­ez­redhez ; továbbá: Mihokovic Márton, báró Giesl varasdi 16. és flammenbergi Brenner Jenő, Albrecht főher­czeg 44. gyalog­ezredbeli I. oszt. századosok, Pommersheim Ernő, József főherczeg 37., Jakob­ Arthur, báró Merkl 55., Puky Géza, I. Vilmos német császár és po­rosz király 34., Simkó József, Lajos Viktor főherczeg 65, Mandl Lajos, II. Lipót császár 33. és váradi Solymossy István, Alexis nagyherczeg 39-ik gyalog ezredbeli főhadnagyok; a lovassághoz: Pachner Oszkár, Wladimir orosz nagyherczeg 14. huszár ezredbeli százados törzstiszt-jelölt, az őrnagyok számára rendszeresített illetékek enge­délyezése s a kecskeméti 4. honvéd huszár ez­redhez osztályparancsnokká való kinevezés mel­lett ; Horváth Lajos, Galgóczi jász-kun 13., giczi alsa- és ablonczkürti Ghyczy Albert és Reich Árpád, III. Frigyes Vilmos porosz király 10. huszár ezredbeli főhadnagyok; végre az 1891. évi XXXV. és XXXVI. törvényczikkek alapján: breznói Prihradny Elek, gróf Pálffy 15. hu­szár ezredbeli tartalékos főhadnagy. Ő császári és apostoli királyi Felsége, f. évi márczius hó 23-án Bécsben kelt legfelső elhatá­rozásával dr. Kartschmaroff Sándor, Ernő főher­czeg nevét viselő 48. számú cs. és kir. gyalog ezredbeli II. oszt. ezredorvosnak 1896. évi ápri­lis hó 1-vel a honvéd-orvosi tisztikar tényleges állományába való áthelyezését legkegyelmeseb­ben elrendelni méltóztatott. Ő császári és apostoli királyi Felsége, folyó évi márczius hó 26-án Bécsben kelt legfelső elha­tározásával, péchujfalusi Péchy Gyula besztercze­­bányai 16. honvéd gyalog ezredbeli várakozási ille­tékkel szabadságolt őrnagynak, az újólag megejtett felülvizsgálat eredménye alapján mint »rokkant­nak« nyugállományba helyezését legkegyelme­sebben elrendelni méltóztatott. Lapunk mai számához egy és háromnegyed év »Hivatalos­­ Értesítő« van csatolva.

Next