Budapesti Közlöny, 1906. augusztus (40. évfolyam, 177-201. szám)

1906-08-01 / 177. szám

Budapest, 1906, 177. szám. Szerda, augusztus 1 BUDAPESTI M­I­V­AT­A­­L.­O­SKÖZLÖNY. LAP. Szerkesztőségi iroda : VII. kerület, Kerepesi-ut 54. szám. Kiadó-hivatal : VII., Kerepesi-út 54., Athenaeum-épület. Előfizetéseket elfogad és lappéldányokat árusít az Eggenberger-féle könyv­­kereskedés IV., Kecskeméti­ utcza S. sz. Előfizetési Árak : a »Hivatalos Értesítő« és az »Országgyűlési Értesítő« czimű mellékletekkel együtt, naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre...........40 korona Félévre................20 * Negyedévre .... 10 » Egy teljes lap ára 60 fillér. A »Hivatalos Értesitéé-be iktatandó hirdetések dijai előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 2 kor., 100—200 szóig 4 kor., 200—300 szóig 6 kor. és igy tovább. — Azonfelül az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 60 fillérjével is megkül­dendő. Hivatalos hirdetések: Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille-sor (illető­­leg annak térfogata) egyszeri beiktatásnál 50 fill., kétszerinél 45 fill., s három vagy többszöri beiktatásnál 30 fillérbe kerül minden egyes megjelenésért. HIVATALOS RÉSZ. 1906. évi YIL TÖRVÉN­YCZIKK a Svájczczal 1906. évi márczius hó 9-én kötött kereskedelmi szerződés és az ennek életbeléptetésére vonatkozó »Nyilatkozat* beczikkelyezésérő­l. (Szentesítést nyert 1906. évi julius hó 30-án. — A szerződésre vonatkozó megerősítő okiratok Bécsben, 1906. évi Julius hó 30-án cseréltettek ki. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytárában 1906. évi julius hó 31-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: A Svájczczal 1906. évi márczius hó 9-én kötött kereskedelmi szerződés és az ennek életbeléptetésére vonat­kozó 1906. évi junius hó 28-án kelt »Nyilatkozat« ezennel az ország törvényei közé iktatta­tik azzal, hogy az ezen szerződésben és mellékleteiben előforduló osztrák-magyar autonóm vámtarifa alatt az 1906. évi III. t.-cz. 2. §. 1. pontja alapján életbeléptetett, s a magyar korona országaira érvényes autonóm vámtarifát kell érteni, a­mely a szerződés megkötésénél alapul vett vámtarifával úgy tételeiben, mint rendelkezéseiben megegyező, továbbá, hogy az ezen szerződésben és mellékleteiben előforduló osztrák-magyar vámterület vagy ezzel hasonló jelentésű kifejezések alatt azokat a területeket kell érteni, a­melyekre nézve az 1899. évi XXX. t.-cz. az önálló vámterület jogállapotából kifolyólag az 1867. évi XII. t.-cz. 68. §-a alapján az 1899. évi XXX. t.-cz. 1. §-ában említett határozatoknak és törvényeknek megfelelő állapotokat a viszonosság feltétele mellett fentartotta. Ezen szerződés magyar nyelvű eredeti szövege a következő: Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya egyrészről, és a Svájczi Szövetség szövetségtanácsa másrészről azon óhajtól vezéreltetve, hogy a mindkét részbeli területeik között fennálló kereskedelmi összeköttetést kölcsönösen köny­­nyítsék és kiterjeszszék, elhatározták, hogy e czélból szerződést kötnek és meghatalmazottjaikká kinevezték, még pedig: ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, goluchowoi Grom­chowski Agenor gróf urat, valóságos belső titkos tanácsosát és kamarását, az arany­gyapjas rend vitézét stb. stb., a cs. és kir. ház és a kül­­ügyek ministerét; a Svájczi Szövetség szövetségtanácsa: Du Martheray Fernand H. urat, a Svájczi Szö­vetség rendkivüli követét és meghatalmazott ministerét ő cs. és apostoli királyi Felségénél, Künzli Arnold urat, a svájczi nemzeti tanács tagját, Frey Alfréd urat, a svájczi nemzeti tanács tagját, Laur Ernő dr.urat, a svájczi parasztszövetség titkárát, kik, miután meghatalmazásaikat jó és kellő alakban kiálli­­tottaknak találták, a következő czikkekben állapodtak meg s azokat megkötötték: 1. czikk. A beviteli és kiviteli illetékeknek összegére, biztosí­tására és beszedésére, valamint az átvitelre nézve a szer­ződő felek egyikének sem szabad harmadik államokat kedvezőbb bánásmódban részesítenie, mint a másik felet.. Ennek folytán más államoknak e tekintetben utóbb nyúj­tott minden kedvezmény vagy mentesség a másik szerződő félre azonnal, ellenszolgáltatás nélkül kiterjesztendő. Az imént említett rendelkezések mindazáltal ki nem terjednek: 1. azon kedvezményekre, melyek valamely szomszéd államnak a határszéli forgalom könnyítésére ez idő szerint engedélyezve vannak, vagy utóbb engedélyeztetni fognak, sem azon vámmérséklésekre vagy vámmentességekre, melyek csak bizonyos határvonalakra nézve vagy csak bizonyos kerületek lakosai számára érvényesek; 2. azon kötelezettségekre, melyeket az egyik szerződő fél már létesített vagy jövőben létesítendő vámegylet alapján elvállalt. A szerződő felek kötelezik magukat továbbá, hogy területeik között a kölcsönös forgalmat semmiféle beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalom által nem fogják gátolni. Ez alól kivételnek helye csupán: a) a jelenleg fennálló vagy jövőben netán létesítendő állami egyedárúságok tárgyainál. A lap mai számában a »Hivatalos Értesítő« a 40-ik oldalon kezdődik s egy ív mellékleten folytatódik.

Next