Budapesti Közlöny, 1909. július (43. évfolyam, 146-172. szám)

1909-07-10 / 154. szám

2 Kiskorú Ráduly Márton m. kir. próba­­csendőr, kézdiszentléleki illetőségű brassói lakos családi nevének »Reményi«-re kért átváltozta­tása az 1909. évi 59.108. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Mannheim László családi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Magyar«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 63.635. számú belügyministeri rendelettel meg­engedtetett. Messinger Manó, a közéletben Miklós, valamint kiskorú Messinger Oszkár, Béla és László budapesti illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Mészöly«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 66.811. számú belügyministeri ren­delettel megengedtetett. Kiskorú Weisz Imre, József és Lajos buda­pesti illetőségű ugyanottani lakosok családi nevé­nek »Molnár«-rá kért átváltoztatása az 1909. évi 68.950. számú belügyministeri rendelettel meg­engedtetett. _______ Singer Sándor sükösdi illetőségű ugyan­ottani lakos családi nevének »Sziklai«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 73.323. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Held Dezső szolnoki születésű ugyanottani lakos családi nevének »Hegedűs«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 73.451. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Schlesinger Piroska és László iglói illetőségű ugyanottani lakosok családi nevé­nek »Szálai«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 74.390. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kuntin Ferencz József pankotai illetőségű ugyanottani lakos, valamint Kontor Ferencz, Lajos, Julianna, István és Margit nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Zehe*-re kért átváltoz­tatása az 1909. évi 75.038. számú belügyminis­teri rendelettel megengedtetett.­­ S­v­a­r­c­z Ábrahám bonyhádi illetőségű ugyan­­ottani lakos, valamint Dezső, Sándor, Jenő, Malvin és Lujza nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Sajó«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 75.180. számú belügyministeri rendelettel meg­engedtetett. Kiskorú Zelig (Jákob) Jekeb, (a közéletben Jenő) deési lakos családi nevének »Havas«--ra kért átváltoztatása az 1909. évi 75.394. számú bel­ügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Gottlieb Manó törökbecsei illetőségű kecs­keméti lakos családi nevének »Gombos«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 75.619. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Berger Dávid és Artur, kiskorú Berger Izsa, Laura és Mariska marosvásárhelyi illető­ségű ugyanottani lakosok családi nevének »Benicő«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 78.949. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Indrecan Terézia gyulaszegi ille­tőségű ugyanottani lakos családi nevének »Gyu­­lai«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 79.098. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Klein Jenő lippai illetőségű budapesti lakos családi nevének »Nemes«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 79.210. számú belügyministeri ren­delettel megengedtetett, Steiner Rikhárd budapesti illetőségű ugyan­ottani lakos családi nevének »Szűcs«-re kért át­változtatása az 1909. évi 79.701. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Wiesel Lajos bajai illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Aczél«-re kért átváltoz­tatása az 1909. évi 81.134. számú belügyminis­teri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Csincsák Ilona szabadkai illető­ségű egri lakos, tanitóképző­-intézeti növendék családi nevének »Moldoványi«-ra kért átváltoz­tatása az 1909. évi 81.295. számú belügyminis­teri rendelettel megengedtetett. Steinberger József ráczkevei illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Serényi­-re kért átváltoztatása az 1909. évi 81.296. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Klein Manó budapesti illetőségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú Gyula nevű gyermeke csa­ládi nevének »Kertész«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 81.413. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. _______ Lusztig Miklós budapesti illetőségű ugyan­ottani lakos, családi nevének » Lukács «-ra, kért át­változtatása az 1909. évi 81.414. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Kötz Ernő máv. irodakezelő, budapesti lakos, valamint Vilma, Artur, Emilia és Endre nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Kövi«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 81.427. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Szegény Julia szendrői illetőségű miskolczi lakos, valamint Gyula nevű kiskorú fia családi nevének »Székely«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 81.493. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Bek­kér József szegedi illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint József és Cecilia nevű kis­korú gyermekei családi nevének »Szeredül«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 81.534. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Y­­­z­e­r Márton szászrégeni lakos saját, valamint kiskorú gyermekei: László, Erzsébet, Etelka és Lenke családi nevének »Belényesi«-re kért át­változtatása az 1909. évi 81.553. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Sari Miksa és Simon csabrendeki i­lletőségü budapesti lakos családi nevének »Su­gár «-r­a, kért átváltoztatása az 1909. évi 82.119. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Selegian Demeter m. kir. próbacsendőr, debreczeni lakos családi nevének »Szilágyi«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 82.439. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett, Kamik Ferencz budapesti illetőségű ugyan­ottani lakos családi nevének »Kalocsai«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 82.672. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Perl Fülöp losonczi illetőségű ugyanottani lakos, valamint Zoltán és Lilla nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Szende«-re kért át­változtatása az 1909. évi 82.835. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Steiner Simon újpesti illetőségű ugyanottani lakos, valamint Olga nevű kiskorú gyermeke családi nevének »Székely«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 85.279. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Budapesti Közlöny 1909. julius 10. Kiskorú V­a­s­k­o­v­y László, István és Margit vágbeszterczei illetőségű ugyanottani lakosok csa­ládi nevének »Varsányi«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 80.327. számú belügyministeri ren­delettel megengedtetett.­­ Klein Árpád nádasdi születésű budapesti lakos családi nevének »Kovács«-ra kért átváltoz­tatása az 1909. évi 90.358. számú belügyminis­teri rendelettel megengedtetett. 71.124/1909. szám. Hirdetmény. (Nyugtatványi bélyegilleték készpénzben való lerovásának engedélyezése.) A bélyeg- és illetékek iránti törvények és sza­bályok hivatalos összeállitása 58. §-ának a) pontja alapján a »Törökkanizsai Kerületi Taka­rékpénztár« engedélyt nyert arra, hogy a jelen rendelet kiadása után keletkezett közönséges jel­zálogkölcsönök törlesztési részleteinek és kama­tainak felvételéről kiállított nyugtatványok után járó II. fokozatú illetéket, a vonatkozó napló­kivonatok beterjesztése mellett, minden hó 1-ét követő 14 napon belül készpénzben fizetttesse be. Budapest, 1909. julius 3-án. A m. kir. pénzügyministerium. A kereskedelemügyi m. kir. minister által 1909. évi 53 332. szám alatt kiadott, a vágsellye-negyedi helyi érdekü gőzüzemű vasútra vonatkozó engedélyokirat. A Vágsellyétől Negyedig vezetendő helyi érdekű gőzüzemű vasutat a magyar királyi ministerium az 1880. évi XXXI. törvényczikk 1. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvényczikk alapján s a császári és apostoli királyi Felségének Bécsben 1909. évi unius 20-án kelt legfelső elhatározása folytán a következő feltételek alatt engedélyezi: 1­ §• Ezen »engedélyokirat« erejénél fogva Greger­­sen G. és fiai budapesti czég engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a m. jár. állam­vasutak Vágsellye állomásából kiágazólag Farkas­­don át Negyedig vezetendő helyi érdekű gőzüzemű vasutat az alábbi feltételek alatt megépítse és azt a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa. 2­ §• A nevezett engedélyes részére a jelen engedély­­okirat értelmében biztosíttatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI.­ törvényezikk és az annak kiegészítéséről és módo­sításáról szóló 1888. évi IV. törvényczikk a helyi érdekű vasutakra nézve megszabnak ; viszont enge­délyes a most idézett törvényczikkek azon hatá­rozatainak, melyek reájuk mint engedélyesre kötelezettségeket rónak, magát feltétlenül alá­veti. Az engedélyes továbbá szorosan alkalmazkodni köteles: a) a­ jelen engedélyokirat határozataihoz; b) a közmunka- és közlekedésügyi miniszer által 1868. évi julius 8-án, az országgyűlés jóváhagyá­sával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési sza­bályhoz, valamint a magyar királyi ministerium által 1907. évi december 31-én 6.125/M. E. szám alatt kiadott és az 1908. évi XIII. törvényczikk alapján érvényben álló vasutüzleti rendtartáshoz; c) a vasúti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvényczikkel beiktatott egyezménynek, illetve ennek kiegészitéseképen 1898. évi junius 16-án létrejött s az 1901. évi XXV. törvényczikkel be­iktatott pótegyezménynek és az 1892. évi deczember 10-én 83.249. szám alatt kibocsátott vasúti üzlet­szabályzatnak és pótlékainak határozmányaihoz ; végre d) minden egyéb, már érvényben álló vagy ké­sőbb alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, uta­sításokhoz és rendeletekhez. 3. §• A pálya építésére és az üzlet berendezésére nézve a kereskedelemügyi magyar királyi minister által egyidejűleg kiadott és a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési feltételek irányadók, fentartatván nevezett minister részére a jog, hogy ezen építési feltételektől egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen.

Next