Budapesti Közlöny, 1909. július (43. évfolyam, 146-172. szám)
1909-07-10 / 154. szám
2 Kiskorú Ráduly Márton m. kir. próbacsendőr, kézdiszentléleki illetőségű brassói lakos családi nevének »Reményi«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 59.108. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Mannheim László családi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Magyar«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 63.635. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Messinger Manó, a közéletben Miklós, valamint kiskorú Messinger Oszkár, Béla és László budapesti illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Mészöly«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 66.811. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Weisz Imre, József és Lajos budapesti illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Molnár«-rá kért átváltoztatása az 1909. évi 68.950. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. _______ Singer Sándor sükösdi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Sziklai«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 73.323. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Held Dezső szolnoki születésű ugyanottani lakos családi nevének »Hegedűs«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 73.451. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Schlesinger Piroska és László iglói illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Szálai«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 74.390. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kuntin Ferencz József pankotai illetőségű ugyanottani lakos, valamint Kontor Ferencz, Lajos, Julianna, István és Margit nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Zehe*-re kért átváltoztatása az 1909. évi 75.038. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Svarcz Ábrahám bonyhádi illetőségű ugyanottani lakos, valamint Dezső, Sándor, Jenő, Malvin és Lujza nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Sajó«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 75.180. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Zelig (Jákob) Jekeb, (a közéletben Jenő) deési lakos családi nevének »Havas«--ra kért átváltoztatása az 1909. évi 75.394. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Gottlieb Manó törökbecsei illetőségű kecskeméti lakos családi nevének »Gombos«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 75.619. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Berger Dávid és Artur, kiskorú Berger Izsa, Laura és Mariska marosvásárhelyi illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Benicő«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 78.949. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Indrecan Terézia gyulaszegi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Gyulai«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 79.098. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Klein Jenő lippai illetőségű budapesti lakos családi nevének »Nemes«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 79.210. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett, Steiner Rikhárd budapesti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Szűcs«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 79.701. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Wiesel Lajos bajai illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Aczél«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 81.134. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Csincsák Ilona szabadkai illetőségű egri lakos, tanitóképző-intézeti növendék családi nevének »Moldoványi«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 81.295. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Steinberger József ráczkevei illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Serényi-re kért átváltoztatása az 1909. évi 81.296. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Klein Manó budapesti illetőségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú Gyula nevű gyermeke családi nevének »Kertész«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 81.413. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. _______ Lusztig Miklós budapesti illetőségű ugyanottani lakos, családi nevének » Lukács «-ra, kért átváltoztatása az 1909. évi 81.414. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kötz Ernő máv. irodakezelő, budapesti lakos, valamint Vilma, Artur, Emilia és Endre nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Kövi«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 81.427. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Szegény Julia szendrői illetőségű miskolczi lakos, valamint Gyula nevű kiskorú fia családi nevének »Székely«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 81.493. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Bekkér József szegedi illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint József és Cecilia nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Szeredül«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 81.534. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Yzer Márton szászrégeni lakos saját, valamint kiskorú gyermekei: László, Erzsébet, Etelka és Lenke családi nevének »Belényesi«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 81.553. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Sari Miksa és Simon csabrendeki illetőségü budapesti lakos családi nevének »Sugár «-ra, kért átváltoztatása az 1909. évi 82.119. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Selegian Demeter m. kir. próbacsendőr, debreczeni lakos családi nevének »Szilágyi«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 82.439. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett, Kamik Ferencz budapesti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Kalocsai«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 82.672. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Perl Fülöp losonczi illetőségű ugyanottani lakos, valamint Zoltán és Lilla nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Szende«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 82.835. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Steiner Simon újpesti illetőségű ugyanottani lakos, valamint Olga nevű kiskorú gyermeke családi nevének »Székely«-re kért átváltoztatása az 1909. évi 85.279. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Budapesti Közlöny 1909. julius 10. Kiskorú Vaskovy László, István és Margit vágbeszterczei illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Varsányi«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 80.327. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Klein Árpád nádasdi születésű budapesti lakos családi nevének »Kovács«-ra kért átváltoztatása az 1909. évi 90.358. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. 71.124/1909. szám. Hirdetmény. (Nyugtatványi bélyegilleték készpénzben való lerovásának engedélyezése.) A bélyeg- és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállitása 58. §-ának a) pontja alapján a »Törökkanizsai Kerületi Takarékpénztár« engedélyt nyert arra, hogy a jelen rendelet kiadása után keletkezett közönséges jelzálogkölcsönök törlesztési részleteinek és kamatainak felvételéről kiállított nyugtatványok után járó II. fokozatú illetéket, a vonatkozó naplókivonatok beterjesztése mellett, minden hó 1-ét követő 14 napon belül készpénzben fizetttesse be. Budapest, 1909. julius 3-án. A m. kir. pénzügyministerium. A kereskedelemügyi m. kir. minister által 1909. évi 53 332. szám alatt kiadott, a vágsellye-negyedi helyi érdekü gőzüzemű vasútra vonatkozó engedélyokirat. A Vágsellyétől Negyedig vezetendő helyi érdekű gőzüzemű vasutat a magyar királyi ministerium az 1880. évi XXXI. törvényczikk 1. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvényczikk alapján s a császári és apostoli királyi Felségének Bécsben 1909. évi unius 20-án kelt legfelső elhatározása folytán a következő feltételek alatt engedélyezi: 1 §• Ezen »engedélyokirat« erejénél fogva Gregersen G. és fiai budapesti czég engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a m. jár. államvasutak Vágsellye állomásából kiágazólag Farkasdon át Negyedig vezetendő helyi érdekű gőzüzemű vasutat az alábbi feltételek alatt megépítse és azt a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa. 2 §• A nevezett engedélyes részére a jelen engedélyokirat értelmében biztosíttatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. törvényezikk és az annak kiegészítéséről és módosításáról szóló 1888. évi IV. törvényczikk a helyi érdekű vasutakra nézve megszabnak ; viszont engedélyes a most idézett törvényczikkek azon határozatainak, melyek reájuk mint engedélyesre kötelezettségeket rónak, magát feltétlenül aláveti. Az engedélyes továbbá szorosan alkalmazkodni köteles: a) a jelen engedélyokirat határozataihoz; b) a közmunka- és közlekedésügyi miniszer által 1868. évi julius 8-án, az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint a magyar királyi ministerium által 1907. évi december 31-én 6.125/M. E. szám alatt kiadott és az 1908. évi XIII. törvényczikk alapján érvényben álló vasutüzleti rendtartáshoz; c) a vasúti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. törvényczikkel beiktatott egyezménynek, illetve ennek kiegészitéseképen 1898. évi junius 16-án létrejött s az 1901. évi XXV. törvényczikkel beiktatott pótegyezménynek és az 1892. évi deczember 10-én 83.249. szám alatt kibocsátott vasúti üzletszabályzatnak és pótlékainak határozmányaihoz ; végre d) minden egyéb, már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasításokhoz és rendeletekhez. 3. §• A pálya építésére és az üzlet berendezésére nézve a kereskedelemügyi magyar királyi minister által egyidejűleg kiadott és a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési feltételek irányadók, fentartatván nevezett minister részére a jog, hogy ezen építési feltételektől egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen.