Budapesti Közlöny, 1909. július (43. évfolyam, 146-172. szám)

1909-07-10 / 154. szám

1909. Julius 10. Budapesti Közlöny A műszaki műveletekben foglalt adatok helyes­ségéért az engedélyes felelős s a mennyiben ezen adatok helytelensége csak a jóváhagyás meg­történte után tűnnék ki, köteles az engedélyes a netán ennek következtében a kereskedelemügyi magyar királyi minister által elrendelt kiegészítő munkákat teljesíteni, anélkül, hogy a jelen engedély­­okirat 7. §-ában megállapított tényleges építési és üzletberendezési tőke felemelésére tarthatna igényt. 4­ §• Az engedélyes köteles a fennálló szabályok szerint elkészített építési terveket (hosszszelvény és helyzetrajz) a jelen engedélyokirat keltétől számítandó 3 hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a kereskedelemügyi magyar iorályi miniszer elé, hogy azok a kivitelre alább megállapított határ­időre való tekintettel, a minister által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatók legyenek. A késedelem következményei egyedül az enge­délyest terhelik. A kereskedelemügyi magyar királyi minister a jelen engedélyokiratban, az ennek kiegészítő részét képező építési feltételekben, vagy az engedélyezési tárgyalásról 1907. évi deczember 20-án felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekin­tettel, az előterjesztett terveket átvizsgáltatja és a­mennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az építési engedélyt harmadik személyeknek, az 1881. évi XLI. törvényczikk szerinti jogaiknak érintet­lenül hagyása mellett megadja. Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával kötelesek a kereskedelemügyi magyar kirávt miniszer által a pálya építése közben vagy bármikor azután is, a fent érintett tekintetek­ből s alapon kívánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is foganatosítani. Ellenben az engedélyes az általa a kereskede­lemügyi magyar királyi minister részéről már jóvá­hagyott terveknek bármily tekintetből kívánt meg­változtatásához a nevezett minister engedélyét min­denkor előzetesen kieszközölni tartozik. A pálya építését engedélyes az engedélyokirat keltétől számított í1ja év alatt befej­ezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. 5. §. A vasút kiépítése és üzlete czéljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvényczikk értelmében ezen­nel engedélyeztetik. Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügye­ket, utóbbiakat annyiban, a­mennyiben a bírói útra nem teremtettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni és ennek megtörténtét a műszaki felül­vizsgálat alkalmával igazolni tartozik, 6. §. A magyar királyi államvasutak Vágsellye állo­másához való csatlakozás, az ennek folytán szük­séges új építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös hasz­nálata iránt engedélyes a magyar királyi állam­vasutak igazgatóságával a kereskedelemügyi ma­gyar királyi miniszer előző jóváhagyásának fen­­tartása mellett egyezségre lépni köteles. A csatlakozás, illetve közös használatra való be­rendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új építkezések és átalakítások költ­ségeit engedélyes az új építési tőkéből fedezni tartozik. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nem­különben az állomások vagy egyes csatlakozó vonal­részek közös vagy együttes (penge-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átveze­tésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől elő­zetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályák­kal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az en­gedélyes vasútjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együ­ttes (penge-jog) használata, végül az iparvágá­nyoknak az engedélyes vasútján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével bizto­síttatott. A­mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyez­mény létre nem jöhetne, a feltételeket a keres­kedelemügyi magyar királyi minister fogja rende­leti után az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7­ §­ Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 1.875.000 K, azaz: egymilliónyolczszázhetvenöt­­ezer koronában állapíttatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 124.000 koronát tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szük­séges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelem­ügyi magyar királyi minister a m. k­ir. pénzügy­­ministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ugyancsak a tényleges tőkéből 25.000 korona rendes tartalékalap, 15.000 korona pedig külön tar­talékalap képzésére készpénzben, avagy a helyi érdekű vasút építésére és üzletére alakítandó rész­vénytársaságnak a kibocsátási árfolyamon számí­tott elsőbbségi részvényeiben kihasítandó és külön kezelendő. A külön tartalékalap az engedélyezési tárgya­lásról felvett jegyzőkönyvben foglalt részletes megállapítások szerint a hófúvás elleni védművek létesítésére, valamint a vizek használhatóvá tétele és vízpótlékok beszerzése költségeinek fedezésére szolgál. A külön tartalékalapnak rendeltetésszerűleg fel nem használt maradványa a rendes tartalék­­alaphoz lesz csatolandó. A tartalékalapokba helyezett elsőbbségi rész­vények felhasználásukig osztalék igénnyel nem bírnak. A tartalékalap, valamint a jelen engedély­­okirat 21. §-a értelmében annak növelésére fordítandó összeg csakis a kereskedelemügyi ma­gyar királyi ministertől esetenként előzetesen ki­kérendő engedély alapján lesz felhasználható. 8. §. Az engedélyes köteles a forgalmi eszkö­zöket (mozdonyokat, személy- és teherkocsikat, stb.) síneket és egyéb az építésnél és az üzlet­nél szükséges gépeket, eszközöket, berendezési és felszerelési tárgyakat és elhasználandó anyagokat az 1907. évi III. törvényczikk 13. §-a értelmé­ben közvetlenül vagy közvetve hazai iparostól, gyárostól vagy termelőtől beszerezni, azok bel­földi származását igazolni és e részben magát bármily ellenőrzésnek alávetni. E kötelezettség alól csak a kereskedelemügyi magyar királyi miniszertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. Az engedélyes vagy az építési vállalat által megjelölendő építésvezető megerősítése, valamint az építésnél alkalmazott többi személyzet kualifiká­­cziójának és alkalmazási módozatainak szabályozása a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek tartatik fenn. Az engedélyes továbbá köteles a vasútépí­tésnél alkalmazott munkásokról az államvasúti építkezésekre vonatkozó feltétfüzetek általános ha­­tározmányainak 14. §-ában megállapított módon gondoskodni, mi mellett kiköttetik, hogy az építés­nél belföldi illetőségű munkások alkalmazandók. Ha valamely munkanemhez külön szakismeret­tel bíró és a magyar állam területén kellő szám­ban, minőségben vagy elfogadható bér mellett meg nem szerezhető munkaerőre volna szükség, ilyennek alkalmazásához előzetesen a kereskedelem­ügyi magyar királyi miniszer engedélye kérendő ki. 9. §. A pálya műszaki felülvizsgálatát a kereskedelem­ügyi magyar királyi minister rendeli el. A­mennyiben az évszak és az időjárási viszonyok megengedik, a pálya műszaki felülvizsgálata az építkezések teljes befejezése és a felülvizsgálati tervek bemutatása után engedélyes kérelmére a lehetőség szerint azonnal el fog rendeltetni. 10. §: Engedélyes köteles a jelen engedélyokirat kiadása előtt 70.000 , azaz : Hetvenezer koronányi biztosítékot készpénzben vagy óvadék­képes értékpapírokban a m. kir. központi állam­­pénztárnál letenni. Ezen biztosíték csak a pálya műszaki felülvizs­gálatának eredményes befejezése után, s illetőleg a műszaki felülvizsgálat eredményének a keres­kedelemügyi magyar királyi miniszer részéről tör­tént helybenhagyása alkalmával adatik vissza. Egyébiránt e biztosíték a műszaki felülvizsgálat alkalmával megállapított hiányok teljes pótlásáig, továbbá a kisajátítási, kártalanítási és telekköny­velési ügyek végleges lebonyolításáig, illetve a jótállási határidők lejártáig, egészben vagy arány­­lagos részben visszatartható. Ha az engedélyes a jelen engedélyokiratban a pálya kiépítését illetőleg megszabott kötelezett­ségeknek, különösen a 4. §-ban megállapított ki­építési határidő, továbbá a 8. §-ban a hazai ipar és munkásság védelme tekintetében nem tenne eleget, a kereskedelemügyi m. kir. miniszernek önként érthetőleg jogában áll a fentebbi biztosítékot akár az állam javára lefoglalni, akár a pálya ki­építésére vagy a kisajátítási kártalanítások fede­zésére felhasználni, miáltal az alábbi 24. §-ban foglalt rendelkezések nem érintettek. 11. §. Az engedélyezett pálya üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. törvényczikk 8. §-ának b) pontja alapján engedélyes a kereskedelemügyi magyar királyi minister jóváhagyásával az engedély egész tartamára a magyar királyi Államvasutak igazgató­ságára ruházván át, az e részben megkötött szer­ződés a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képezi. Engedélyes köteles az üzletkezelés iránti szer­ződést a fenti 10. §-ban foglalt jogkövetkezmények terhe alatt oly időben megkötni, hogy az a pálya megnyitását 60 nappal megelőzőleg jóváhagy­ható legyen. 12. §: A menet- és szállítási díjak az engedélyezett vasút számára a következőleg szabatnak meg: a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 10 fillér, az alsóbb osztályban pedig 6 fillér szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangú vasutakon használatban levő Il­od osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállítandók. A­mennyiben engedélyes három kocsiosztályt rendezne be, a közbeeső osztályért, személy- és kilométerenként 8 fillér díjtétel szedhető be. b) Úti podgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kilo­­grammnyi súlytételekre fölfelé kikerekíthetők, 10 kilogramm és kilométerenként 0­ 80 fillérnyi leg­magasabb díjtétel alkalmazandó. — Úti podgyász­nál szabad súly nem követelhető. Gyorsáruként szállítandó élő állatok, hullák és hintók­ viteldíjaira nézve a magyar királyi állam­vasutak vonalain fennálló határozmányok és szabá­lyok alkalmazandók. c) Az áruk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammon­ként az I. darabáru-osztályban 1-80 fillér, a II. mér­sékelt darabáru-osztályban 1-20 fillér és a terjedel­mes áruk után 2-40 fillér. A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kőrész és tégla teljes kocsirakományokban kilomé­terenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 1 fillér díjtétel mellett szállítandó. Ugyanezen 100 kilogramm és kilométerenkénti díjtétel szolgál maximális viteldíj gyanánt a kocsi­rakományokban feladásra kerülő élő állatok szállá­­sánál is. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra, valamint a szabványsúly alapján szállí­tandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabáru-osz­tály fentebbi tétele szolgál legmagasabb díjtétel­ként. Az áruk osztályozása s a többi szállítási és díj­szabási, illetve díj­számítási határozmányok, vala­mint kezelési és mellékilletékek tekintetében, úgy­szintén a különvonatok szállítására és viteldíjaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fenn­álló határozmányok és szabályok alkalmazandók. 3

Next