Budapesti Közlöny, 1910. szeptember (44. évfolyam, 200-223. szám)
1910-09-02 / 200. szám
Budapest, 1910. 200. szám Péntek, szeptember 2. BUDAPESTI HIVATALOS KÖZLÖNY. LAP. Előfizetési árak: a »Hivatalos Értesítő«és az »Országgyűlési Értesítő« című mellékletekkel együtt, naponkint postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre................................ 40 korona Félévre...........................................20 » Negyedévre...................................10 » Egy teljes lap ára 60 fillér. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. Előfizetéseket elfogad és lappéldányokat árusít az EGGENBERGER-féle könyvkereskedés IV., Kecskeméti utca 3. sz. Hivatalos hirdetések: A »Hivatalos Értesítő«-be iktatandó hirdetések díja előlegesen küldendő be, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 2 K, 100-200 szóig 4 K, 200-300 szóig 6 K és így tovább. Ezenfelül beküldendő az esedékes nyugtatványbélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára, egyenkint 60 fillérjével. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille-sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 40 fill., kétszer beiktatva egyenkint 36 fill., s háromszor vagy többször beiktatva 30 fill. számonkint külön-külön. Nyilvános hatóságok és közintézetek számára 50% engedmény. HIVATALOS RÉSZ. A Személyem körüli magyar ministérium ideiglenes vezetésével megbizott magyar ministerelnököm előterjesztésére Németh Antal Ítélőtáblái birói címmel és jelleggel felruházott nyugalmazott törvényszéki bírónak, valamint törvényes utódainak, régi magyar nemességük épségben tartása mellett, a »Jobbahvízi« előnevet díjmentesen adományozom. Kelt Bad-Ischlben, 1910. évi augusztus 6-án. Ferencz József s. k. Gróf Khuen-Héderváry Károly s. k. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister Zwick János Vilmost a selmeczbányai ág. ev. főgimnáziumhoz, a fennálló szerződésből kifolyólag, rendes tanárrá nevezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister Mészáros Gyula vágujhelyi izr. alreáliskolai r. tanárt a vágujhelyi izr. alreáliskolához, a fennálló szerződésből kifolyólag, igazgatóvá nevezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister Poor Sándor kisszebeni kath. főgimnáziumi r. tanárt a sátoraljaújhelyi kath. főgimnáziumhoz helyezte át. A m. kir. igazságügyminister dr. Zonda Gergely erzsébetvárosi kir. törvényszéki joggyakornokot a szászrégeni kir. járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Vernárszkky János m. kir. csendőr, címzetes őrsvezető, igazolványos altisztet a sajószentpéteri kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Kálnássy Zoltán sajószentpéteri kir. járásbirósági írnokot az eperjesi kir. törvényszékhez helyezte át. A m. kir. igazságügyminister a nyíregyházi kir. törvényszék területére vizsgálóbíróvá Kunfalvy István kir. törvényszéki bírót rendelte ki. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke dr. Balassa István felsőbakai, dr. Szamossy Antal kalocsai lakos, ügyvédjelölteket és Kovács Mikós tornaljai lakos, végzett joghallgatót a budapesti kir. ítélőtábla területére díjas joggyakornokokká nevezte ki. A kassai m. kir. javítóintézet igazgatója a vezetése alatt álló intézethez Lorántfy Dénes állami szövőipari szakiskolát végzett szövőmestert egyelőre ideiglenes minőségű munkavezető felügyelővé nevezte ki. Knithoffer István székesfehérvári illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Kisteleld«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 106.560. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A Glanz Armin szolnoki illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Forgács«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 114.035. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett, Oestreicher Béla nagybecskereki illetőségű budapesti lakos családi nevének »Oláh«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 120.988. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Oestreicher Sámuel nagybecskereki illetőségű budapesti lakos családi nevének »Oláh«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 120.989. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kohn Henrik budapesti illetőségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú Teréz és Imre nevű gyermekei családi nevének »Kálmán«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 122.540. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A m. kir. földművelésügyi minister az Újvidék sz. kir. városban létesült törvényhatósági jellegű vegyvizsgáló állomást, Újvidék szab. kir. város közigazgatási területére s kiterjedő hatálylyal, az 1895. évi XLVI. t.-cz. szerint érvényes szakvélemények adására hatalmazta fel. A kereskedelemügyi m. kir. minister 5.534/1910. évi. számú körrendelete, valamennyi magyarországi vármegyei és városi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, s Fiume város kormányzó tanácsához az 1910. évi népszámlálásról szóló 1910. évi VIli. t.-cz. végrehajtása tárgyában. Az 1910. évi VIII. t.-cz. értelmében a folyó év végi állapot szerint 1911. évi január 1. és 10-ike között végrehajtandó általános népszámlálás az ötödik azon nagy országos műveletek sorában, amelyek hazánk népességének számbavétele, s népességünk gazdasági, kulturális és egyéb közérdekű viszonyainak megismerése czéljából az alkotmányosság helyreállítása óta a magyar szent korona országaiban tartottak. A népszámlálásoknak évtizedenkénti megismétlése által nemcsak az országunk sorsát intéző törvényhozási és kormányzati tényezőknek, hanem a művelt magyar közönségnek is jóformán közmeggyőződésévé vált az a tudat, hogy az állami és társadalmi feladatok helyes kitűzéséhez és sikeres megoldásához nélkülözhetetlen szükség van népességünk számbeli, gazdasági és kulturális erejének s egyéb fontos életviszonyainak időnkénti statisztikai számbavételére. Az 1910. évi népszámlálás még a rendesnél is nagyobb fontossággal bír, mert a lefolyt évtizedben tapasztalt óriási mérvű kivándorlás hazánk különböző részeinek lélekszámát különböző mértékben apasztotta, arról pedig alig bírunk némi tájékozással, hogy a visszavándorlás mennyiben enyhítette a kivándorlás okozta veszteséget. Népességünk belső mozgalma is jóval nagyobb volt a lefolyt évtized alatt a normálisnál, s főleg a városokban és az erősebben fejlődő községekben igen jelentékeny változásokat idézett elő a népességnek nemcsak létszámában, de a nem, életkor, családi állapot, nemzetiség, vallás és egyéb demográfiai viszonyok, sőt foglalkozás szerinti összetételében is. Ezáltal az 1900. évi népszámlálás eredményei a lefolyt évtized alatt sokkal jobban elavultak, mint ahogy különben a népszámlálások adatai kevésbbé mozgalmas népességi viszonyok mellett egy évtized alatt elavulni szoktak. Amidőn tehát az 1910. évi VIII. t.-cz. 8. §-a alapján az 1910. évi népszámlálás országos végrehajtását ezennel elrendelem, joggal adhatok kifejezést azon várakozásomnak, hogy a törvényhatóságok, amelyek különben már a korábbi népszámlálások alkalmával is nagyobbrészt dicséretes buzgósággal igyekeztek a nagy munkálat sikerét előmozdítani, az 1910. évi népszámlálás végrehajtásában — e népszámlálás kivételes fontosságára való tekintettel — még az eddiginél is nagyobb buzgósággal fognak közreműködni. Minthogy a népszámlálás sikeres végrehajtásának legfőbb biztosítékát az képezi, hogy a népszámlálás nagy munkáját a feladat fontosságától áthatott, teendőikbe jól betanult, értelmes és buzgó számlálóbiztosok és népszámlálási felülvizsgálók teljesítsék, a törvényhatóságoknak legfontosabb feladata a népszámlálás körül annak központi irányítása és az összes munkálatok feletti szoros felügyelet mellett odahatni, hogy a számlálóbiztosi kerületek és felülvizsgálói körök czélszerűen alakíttassanak meg, a munkálatok végzésére leginkább alkalmas számlálóbiztosok és felülvizsgálók pedig gondosan szemeltessenek ki s teendőikbe minél alaposabban taníttassanak be. Ugyancsak fontos feltétele a népszámlálás sikeres végrehajtásának az is, hogy a közönség a számlálóbiztosokat és népszámlálási felülvizsgálókat fáradságos munkájukban a népszámlálás hasznosságába vetett bizalommal készségesen támogassa. Igyekezzék tehát a törvényhatóság a lakosság érdeklődését a népszámlálás iránt felkelteni, s a közönséget a népszámlálásban való készséges közreműködésre buzdítani, minden olyan esetben pedig, amidőn a lakosság egyes rétegeiben netalán az az aggodalom lenne észlelhető, hogy a népszámlálás adatai adóztatási czélra fognak használtatni, igyekezzék a törvényhatóság az ilyen teljesen alaptalan s az 1897. évi XXXV. t.-cz. 17. §-ával ellentétes aggodalmakat saját erkölcsi tekintélyével és a szükséges felvilágosításokkal idejekorán eloszlatni és a lakosságot meggyőzni arról, hogy a népszámlálásnak A lap mai számának 10-dik oldalán kezdődik a»Hivatalos Értesítő*egy és egynegyed ív melléklettel.