Budapesti Közlöny, 1911. december (45. évfolyam, 276-299. szám)

1911-12-01 / 276. szám

Budapest, 1911. 276. szám. Péntek, december 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak: a »Hivatalos Értesítői és az »Országgyűlési Értesítő« cimü mellékletekkel együtt, naponkint postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre.................................40 korona Félévre.........................................20 » Negyedévre............................... 10 * Egy teljes lap ára 60 fillér. Hivatalos hirdetések: A »Hivatalos Értesítő«-be iktatandó hir­detések díja előlege­sen küldendő be, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 2 K, 100-200 szóig 4 K, 200-300 szóig 6 K és így tovább.­­ Ezenfelül beküldendő az esedékes nyugtatványbélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára, egyenkint 60 fillérjével. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. Elfifizetéseket elfogad és lappéldányokat teasit az EGGENBERGER-féle könyv­­ted­veskedés IV., Kecskeméti­ utca 3. sz. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille-sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 40 fill., kétszer beiktatva egyenkint 36 fill.,­­ háromszor vagy többször beiktatva 30 fill. számonkint kü­lön-külön. Nyilvános ható­ságok és közintézetek számára 50% engedmény. -------------------------------------------------------------------------------— ■. HIVATALOS RÉSZ. Magyar földmivelésügyi miniszerem elő­terjesztésére Gerő Ferenc és Schaffer Antal műszaki tanácsosoknak a miniszeri osztály­tanácsosi címet és jelleget díjmentesen, Begedeős Miklós, Vigyázó Imre és Létay Lajos főmérnököknek a műszaki tanácsosi címet és jelleget díjmentesen, Becker Ádám, Remenyik Andor, Chorvács-Herényi József, Nagy Béla, Kontur István és Nagy Dezső mérnököknek a főmérnöki címet és jel­leget adományozom. Kelt Bécsben, 1911. évi november 20-án. Ferencz József s. k. Gróf Serényi Béla s. k. A m. kir. pénzügyminister Spanove János sóhivatali ellenőrt a zupanjei kir. sóhivatalnál, a IX. fizetési osztályba sótárnokká a terezováczi kir. sóhivatalhoz kinevezte. A m. kir. igazságügyminiszer Szarka Béla felsőőri kir. járásbirósági joggyakornokot a vas­vári kir. járásbirósághoz jegyzővé nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister dr. Czerman András budapesti kir. büntetőtörvényszéki jog­gyakornokot dr. Vaisz-féle alapítványi joggyakor­nokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister dr. Gayer Gyula vasvári kir. járásbirósági jegyzőt a szombathelyi kir. törvényszékhez helyezte át. A m. kir. földmivelésügyi minister Zsakarofszky János kassai lakos, légszeszgyári szerelőt a kassai m. kir. vegykisérleti állomáshoz ideiglenes minő­ségben szolgává nevezte ki. A pozsonyi kir. ítélőtábla elnöke az 1897. évi XXXIII. t.-c. 2. §-a alapján az 1912. év tar­tamára a pozsonyi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé Petőcz Gábor kir. curiai bírót, a kir. törvényszék elnökét, helyettesévé pedig Drexler Róbert kir. törvényszéki bírót jelölte ki. A pozsonyi kir. ítélőtábla elnöke Gecze Józsefet, a malaczkai kir. járásbíróságnál alkalmazott kir. fogházőrt kir. ítélőtáblás kapussá nevezte ki. A nagyváradi kir ítélőtábla elnöke a vezetése alatt álló kir. ítélőtábla kerületébe dr. Nyúl István ügyvédjelöltet díjas joggyakornokká ne­vezte ki. A nagyváradi kir. ítélőtábla elnöke a vezetése alatt álló kir. ítélőtábla kerületébe Molnár Géza ügyvédjelöltet díjas joggyakornokká nevezte ki. A nagyváradi kir. ítélőtábla elnöke a vezetése alatt álló kir. ítélőtábla kerületébe Faragó Ernő jogszigorlót díjas joggyakornokká nevezte ki. A nagyváradi kir. ítélőtábla elnöke a vezetése alatt álló kir ítélőtábla kerületébe Ács Nagy Jenő ideiglenes minőségű díjtalan joggyakornokot ideiglenes minőségű díjas joggyakornokká ne­vezte ki. A nagyváradi kir. törvényszék elnöke E. Nagy János gyulai kir. törvényszéki napibéres szolgát a magyarcsékei kir. járásbirósághoz hivatal­­szolgává nevezte ki. A pozsonyi kin törvényszék elnöke Fürsten­zeller István pozsonyi kir. törvényszéki napidíjas hivatalszolgát a pozsonyi kir. járásbirósághoz harmadosztályú hivatalszolgává nevezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister 143.000/1911. számú rendelete a községi és fele­kezeti felsőbb leányiskolái igazgatók, rendes tanárok, rendes és segédtanitanök fizetéseinek államsegéllyel kiegészítése ügyében. A községi és felekezeti felsőbb leányiskoláknál alkalmazott igazgatók, rendes tanárok, rendes és segédtanítanök fizetéseinek államsegélylyel való kiegészítésével az a törekvésem, hogy e tanerőknek lehetően ugyanannyi fizetés biztosít­tassák, mint a­mennyit az állami felsőbb leány­iskolai tanerők élveznek. Minthogy az eddigi rendelkezésekkel ezt a célt kielégítően elérni nem lehetett, a fizetés­­kiegészítő államsegélyeknek az eddigitől eltérő módozatok szerint való megállapítása vált szük­ségessé. Ez újabb megállapítási módozatoknak lé­nyege az, hogy minden községi és felekezeti felsőbb leányiskolai igazgatónak, rendes tanárnak, rendes és segédtanítónőnek az iskolafenntartótól nyert fizetése ugyanazon minőségben töltött szol­gálati ideje alapján ugyanoly összegre egészít­­tetik ki államsegélylyel, mint amennyit ugyan­azon minőségben hasonló szolgálati idővel biró állami felsőbb leányiskolái igazgatók, rendes tanárok, rendes és segédtanitónök fizetés és személyi pótlékkép tényleg élveznek. Miért is a fizetéseknek államsegélyekkel való kiegészítése tárgyában kiadott 1906. évi 81.006. számú körrendeletnek 1—6 és 10. pontjaiban és az 1908. évi 110.000. szám alatt kelt rendelet­nek 1—8. pontjaiban foglalt rendelkezéseket ezennel hatályon kívül helyezem. Megjegyzem, hogy azok az igazgatók, rendes tanárok, rendes és segédtanítónők, akik az 1906. évi 81.006. és az 1908. évi 110.000. szám alatt kiadott rendeletek alapján jelenleg magasabb államsegélyt élveznek, mint amennyit részükre szolgálati idejüknél fogva e rendelet biztosítana, ezek az idézett rendeletek szerint megállapított államsegély élvezetében mindaddig meghagyatnak, amíg részükre e rendelet alapján a jelenleg élvezetinél magasabb államsegély nem folyósít­ható. Az idézett rendeletek hatályon kívül­ helye­zett pontjaiban foglaltak helyett a következőket rendelem: 1. A segédtanítónő fizetése, ha 4 évnél rövi­­debb ideje szolgál, 1400 koronára, ha szolgálati idejének 4-ik évét betöltötte, 1600 koronára, ha a 8-ik évet betöltötte, 1800 koronára, ha a 16-ik évet betöltötte 2000 koronára, végül ha a 20-ik évet betöltötte, évi 2200 koronára egészíttetik ki. 2. A rendes tanítónőnek fizetése, ha 4 évnél rövidebb ideje szolgál, az államnál alkalmazott tisztviselők, illetve tanerők számára a X. fizetési osztályban rendszeresített legkisebb illetmény összegére, vagyis évi 2000 koronára egészit­tetik ki. Az 1893. évi IV., az 1904. évi I., valamint az 1906. évi IX. törvénycikkekkel a X., IX. és VIII. fizetési osztályokban rendszeresített további magasabb illetmények összegéig a fizetés a ren­des tanítónői szolgálat mérvéhez képest az ugyan­annyi ideig szolgáló állami felsőbb leányiskolát rendes tanítónő illetményeinek (fizetésnek és személyi pótléknak) megfelelően fog kiegészíttetni. 3. A rendes tanárnak fizetése, ha e minőség­ben 4 évnél rövidebb ideje szolgál, az államnál alkalmazott tisztviselők, illetve tanerők számára a IX. fizetési osztályban rendszeresített legkisebb illetmény összegére, vagyis 2600 koronára egé­szittetik ki. Az 1893. évi IV., az 1904. évi I., valamint az 1906. évi IX. törvénycikkekkel a IX., VIII. és VII. fizetési osztályokban rendszeresített további magasabb illetmények összegéig a fizetés a rendes tanári szolgálat mérvéhez képest az ugyanannyi ideig szolgáló állami felsőbb leányiskolát rendes tanárok illetményeinek (fizetésnek és személyi pótléknak) megfelelően fog kiegészíttetni. 4. Ha a községi és felekezeti felsőbb leányiskolát rendes tanárok közül az állami tisztviselők és rendes tanárok számára a VIII. és a VII-ik fizetési osztá­lyokban kezdő fizetésül megállapított 3600 koro­nás, illetőleg 4800 koronás fizetésbe való juttatásra teljesen egyenlő szolgálattal bíró több rendes tanárnak, vagy ha a rendes tanítónők közül az állami tisztviselők és rendes tanítónők számára a IX-ik és VIII-ik fizetési osztályokban kezdő fizetésül megállapított 2600 koronás, illetőleg 3600 koronás fizetésbe való juttatásra teljesen egyenlő szolgálattal bíró több rendes tanító­nőnek állana be az igénye, az esetben a betöl­tött szolgálati időn kívül figyelembe veendő, hogy az azonos szolgálati idővel bíró állami felsőbb leányiskolái rendes tanárok, illetve ren­des tanítónők közül esetleg elegendő állás üre­sedése hiányában vagy más okból hányan marad­tak vissza az alacsonyab fizetési osztályban, úgy, hogy szolgálati idejük alapján a magasabb fizetési osztálybeli illetményre igénynyel bíró községi és felekezeti felőbb leányiskolái rendes tanárok, illetve rendes tanítónők közül is lét­számukhoz képest mindenkor oly arányban marad- A lap mai számának 7-dik oldalán kezdődik a »Hivatalos Értesítő» egy és háromnegyed év melléklettel, csatolva van továbbá az »Országgyűlési Értesítő« a képviselőház 1911. évi november 30-diki 302-dik üléséről.

Next