Budapesti Közlöny, 1919. október (53. évfolyam, 124-150. szám)

1919-10-09 / 131. szám

Budapest, 1­919. 131. szám Censurat: Ft. Cefan Csütörtök, október 9. BUDAPESTI KÖZLÖNY HIVATALOS LAP. **B==== ' I ' Szerkesztőség: Előfizetési árak: Kiadóhivatal, VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Egész évre___120 korona Negyedévre____30 korona VII., Rkóczi-út 54., Athenaeum-épület. Telefon: József 20—21. Félévre-------60 korona Egyes szám ára 1 korona. Telefon: József 13—91. HIVATALOS RÉSZ. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kováts Dénes, Mingovits István és Mészáros József számvevőségi napidíjasokat a vallás- és közok­tatásügyi minisztérium számvevőségének tiszti létszámába ideiglenes minőségű miniszteri szám­tisztekké kinevezte. Kiskorú Braun Kálmán és Sándor budapesti születésű és illetőségű ugyanottani lakosok, ta­nulók családi nevének »Mosonyi« névre kért átváltoztatása az 1919. évi 77.605/YII. a. számú belügyminiszteri rendelettel megenged­tetett. Bleuer Ödön ibrányi születésű, budapesti illetőségű ugyanottani lakos, mérnök saját, vala­mint Zsuzsánna Tessa nevű kiskorú gyermeke családi nevének »Ibrányi« névre kért átváltoz­tatása az 1919. évi 79.811/VIII. a. számú bel­ügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A volt belügyi népbiztosnak 1919. évi április hó 17-én 39/II. B. evi. 1919. szám alatt kiadott s törvényeinkkel ellenkező rendeletét, amellyel Kernvölgy telepnek Budafok községtől elválá­sát és nagyközséggé alakulását megengedte, a magyar belügyminiszter 1919. évi október hó 1-én 79.567/1919. szám alatt hatályon kívül helyezte. A volt belügyi népbiztosnak 1919. évi május hó 16-án 3/1919. szerv. szám alatt kiadott s törvényeinkkel ellenkező rendeletét, mellyel Ehmann-Telep községrésznek Czinkota községtől való elválását és Sashalom név alatt nagyköz­séggé alakulását megengedte, a magyar belügy­miniszter 1919. évi szeptember hó 25-én 77.491. 1919. B. M. szám alatt kelt rendeletével ha­tályon kívül helyezte. Magyar hadügyminiszter 171.600/26.1919. szám. A legsúlyosabb megpróbáltatásokon keresztül ment szerencsétlen hazánk szomorú pénzügyi helyzete minden irányban bár a legnagyobb takarékosság parancsoló szükségét követeli, mégis különös megértéssel a legjobban sújtott ama családok megélhetési lehetőségei iránt, akiknek hozzátartozói a világháborúban fogságba kerül­tek és még mai napig sem tértek vissza, a minisztertanács a hadisegélyeknek megfelelő fel­emelését határozta el. A minisztertanács felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg ennélfogva a következőkép intézkedem: Mindama általános jellegű körrendeletek, melyek a tanácsköztársaság alatt 1919. évi már­cius hó 21. óta a hadisegélyezés tárgyában a hadügyi népbiztosság által kiadattak, ezennel hatályon kívül helyeztetnek és a hadisegé­­lyek mikénti megállapítása és elbírálása tekin­tetében követendő eljárásra nézve az 1919. évi március hó 21-ét megelőző jogállapot és így az 1917. évi 480 000. számú Utasításnak az 1919. évi február hó 4-én kelt 28.800/26. szám alatt a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg ki­bocsátott körrendelettel vagy jelen rendeletem­­ben foglaltakkal nem ellenkező intézkedései jog­hatályukban fentartatnak. Ehhez képest elrendelem, hogy: 1. A még mindig uralkodó nagy drágaságra való tekintettel, a hadifogságban levő, nem­különben az egészségi okokból a katonaságnál visszatartott egyének hozzátartozóinak a 480.000. számú utasítás alapján megállapított és 28.800/26. 1919. számú körrendelettel továbbra is folyósit­­tatni rendelt hadisegélyek 1919. évi szeptember hó 1-től kezdődők? a lakbérsegélyeknek válto­zatlanul hagyása mellett 50 (ötven)%-kal fel­emeltessenek és az ekként felemelt hadisegélyek az igényjogosultaknak a legközelebbi hadisegély fizetéseknél visszamenőleg egy összegben kifizet­tessenek. 2. Hadisegélyt egyáltalában nem lehet meg­állapítani a hadisegélyért csak ezután jelentkező család részére abban az esetben, ha a hadba­­vonultak eltűnéséről, illetőleg fogságban létéről, a családnak segélyre való jelentkezéséről vissza­menőleg számított egy év óta semmiféle értesí­tés (hivatalos értesítés, levél, levelezőlap stb.) nincsen, mert az ilyen hadbavonult »eltűnt«­­nek véleményezendő. 3. Az 1915. évi 70.000. számú, valamint az 1918. évi 50.000. számú pénzügyminiszteri ren­delettel rendszeresített ideiglenes évi segélyek tárgyában a tanácsköztársaság alatt kiadott 1919. évi 149.959/26. számú rendelet ezennel hatá­lyon kívül helyeztetik és az 1915. évi XV. t.-c. 7/ §-a alapján kiadott 1915. évi 70.000. számú pénzügyminiszteri rendelettel szabályozott és a háború alatt vagy annak következtében rokkanttá vált és a katonaságnál a legénység állományába tartozott magyar állampolgárok, valamint a háború alatt vagy annak következ­tében elesett, eltűnt vagy meghalt s a katona­ságnál a legénység állományába tartozott magyar állampolgárok hátrahagyottait a tör­vényszerű katonai ellátásokon felül megillető ideiglenes évi segélyek, melyeknek kifizetése az 1919. évi június hó végével de facto már beszün­­tettetett, ugyanezen határidőtől kezdve ezúttal is beszüntettetni rendelttetik. Megengedem azonban, hogy a katonai ellátás­ban nem részesülő azon szülők és nagyszülők, akik az elesett, eltűnt vagy meghalt hadba­­vonultban családfen­tartójukat vagy egyetlen támaszukat veszítették el, rászorultság esetén további intézkedésig a 480.000. számú Utasítás 36. § ában körülírt­t rendkívüli segélyében részesíttessenek. Felhívom ennélfogva a címet, hogy jelen ren­­deletem végrehajtása tekintetében a szükséges intézkedéseket saját hatáskörében haladéktalanul tegye meg. Budapest, 1919. évi szeptember hó 8. Hadügyminiszter. A lakásügyek miniszteri biztosának 6/1919. Lb. szántú rendelete a megüresedő albérleti helyiségek bejelentése tárgyában. A 4.288/1919. M. E. számú lakásrendelet 17. §-ában nyert felhatalmazás alapján a követ­kezőket rendelem: 1­ §• A bérletváltozások bejelentése tárgyában a 3/1919. Lb szám alatt (a »Budapesti Közlöny«­­nek 1919. évi szeptember hó 12 én megjelent 108. számában) kiadott rendeletem 2. §-ában a Budapest területén megüresedő albérleti helyi­ségekre vonatkozólag megszabott bejelentési köte­lezettséget az államrendőrség egész működési területére kiterjesztem. Ehhez képest azokat az albérletbe adott helyiségeket, amelyek üresen állanak avagy fel­mondás, kiköltözés vagy bármely más ok folytán megüresednek, a helyiséggel rendelkező fél a jelen rendelet kihirdetésétől, illetőleg a jövőben megüresedő helyiségeknél a felmondástól vagy a megüresedést előidéző egyéb körülmény tudomá­sára jutásától számított 3 nap alatt bejelenteni köteles és pedig az Újpest, Rákospalota és Pestújhely területén megüresedő helyiségeket az újpesti járásbíróságnál, az Erzsébetfalva, Csepel és Pestszentlőrincz községek területén megüre­sedő helyiségeket pedig az erzsébetfalvai járás­bíróságnál. A bejelentésre egyébként az idézett 3/1919. Lb. számú rendeletem szabályai irányadók. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919. évi október hó 9-én. Dr. Borsos Endre s. k., a lakásügyek miniszteri biztosa. 108/1919. szám. Felhivás. Felhivom mindazokat, akiknek az Egyesitett Filmipar- és Mozgóképüzemekkel szemben bár­mily címen alapuló követelésük van, hogy köve­teléseiket annak összegének megjelölésével és a jogcímnek igazolásával nálam bejelentsék. Felhívom továbbá mindazokat, akiknél a fenti üzemtől átvett bármely dolog, érték, gép, fel­szerelés vagy irat van, hogy ezen körülményt hasonlóképen bejelentsék. Ugyancsak bejelentendő az Egyesített Filmipar és Mozgóképüzemmel szemben bármely címen alapuló tartozás, annak összege és mennyiségének kitüntetésével. A mozgóképszínház tulajdonosokra, filmköl­csönökre, filmgyárakra vonatkozólag a mozgó­képszaklapokban külön részletes utasítás fog megjelenni, mely a jelen felhívás kiegészítő ré­szét képezi.

Next