Budapesti Közlöny, 1919. október (53. évfolyam, 124-150. szám)
1919-10-09 / 131. szám
Budapest, 1919. 131. szám Censurat: Ft. Cefan Csütörtök, október 9. BUDAPESTI KÖZLÖNY HIVATALOS LAP. **B==== ' I ' Szerkesztőség: Előfizetési árak: Kiadóhivatal, VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Egész évre___120 korona Negyedévre____30 korona VII., Rkóczi-út 54., Athenaeum-épület. Telefon: József 20—21. Félévre-------60 korona Egyes szám ára 1 korona. Telefon: József 13—91. HIVATALOS RÉSZ. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kováts Dénes, Mingovits István és Mészáros József számvevőségi napidíjasokat a vallás- és közoktatásügyi minisztérium számvevőségének tiszti létszámába ideiglenes minőségű miniszteri számtisztekké kinevezte. Kiskorú Braun Kálmán és Sándor budapesti születésű és illetőségű ugyanottani lakosok, tanulók családi nevének »Mosonyi« névre kért átváltoztatása az 1919. évi 77.605/YII. a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Bleuer Ödön ibrányi születésű, budapesti illetőségű ugyanottani lakos, mérnök saját, valamint Zsuzsánna Tessa nevű kiskorú gyermeke családi nevének »Ibrányi« névre kért átváltoztatása az 1919. évi 79.811/VIII. a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A volt belügyi népbiztosnak 1919. évi április hó 17-én 39/II. B. evi. 1919. szám alatt kiadott s törvényeinkkel ellenkező rendeletét, amellyel Kernvölgy telepnek Budafok községtől elválását és nagyközséggé alakulását megengedte, a magyar belügyminiszter 1919. évi október hó 1-én 79.567/1919. szám alatt hatályon kívül helyezte. A volt belügyi népbiztosnak 1919. évi május hó 16-án 3/1919. szerv. szám alatt kiadott s törvényeinkkel ellenkező rendeletét, mellyel Ehmann-Telep községrésznek Czinkota községtől való elválását és Sashalom név alatt nagyközséggé alakulását megengedte, a magyar belügyminiszter 1919. évi szeptember hó 25-én 77.491. 1919. B. M. szám alatt kelt rendeletével hatályon kívül helyezte. Magyar hadügyminiszter 171.600/26.1919. szám. A legsúlyosabb megpróbáltatásokon keresztül ment szerencsétlen hazánk szomorú pénzügyi helyzete minden irányban bár a legnagyobb takarékosság parancsoló szükségét követeli, mégis különös megértéssel a legjobban sújtott ama családok megélhetési lehetőségei iránt, akiknek hozzátartozói a világháborúban fogságba kerültek és még mai napig sem tértek vissza, a minisztertanács a hadisegélyeknek megfelelő felemelését határozta el. A minisztertanács felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg ennélfogva a következőkép intézkedem: Mindama általános jellegű körrendeletek, melyek a tanácsköztársaság alatt 1919. évi március hó 21. óta a hadisegélyezés tárgyában a hadügyi népbiztosság által kiadattak, ezennel hatályon kívül helyeztetnek és a hadisegélyek mikénti megállapítása és elbírálása tekintetében követendő eljárásra nézve az 1919. évi március hó 21-ét megelőző jogállapot és így az 1917. évi 480 000. számú Utasításnak az 1919. évi február hó 4-én kelt 28.800/26. szám alatt a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg kibocsátott körrendelettel vagy jelen rendeletemben foglaltakkal nem ellenkező intézkedései joghatályukban fentartatnak. Ehhez képest elrendelem, hogy: 1. A még mindig uralkodó nagy drágaságra való tekintettel, a hadifogságban levő, nemkülönben az egészségi okokból a katonaságnál visszatartott egyének hozzátartozóinak a 480.000. számú utasítás alapján megállapított és 28.800/26. 1919. számú körrendelettel továbbra is folyósittatni rendelt hadisegélyek 1919. évi szeptember hó 1-től kezdődők? a lakbérsegélyeknek változatlanul hagyása mellett 50 (ötven)%-kal felemeltessenek és az ekként felemelt hadisegélyek az igényjogosultaknak a legközelebbi hadisegély fizetéseknél visszamenőleg egy összegben kifizettessenek. 2. Hadisegélyt egyáltalában nem lehet megállapítani a hadisegélyért csak ezután jelentkező család részére abban az esetben, ha a hadbavonultak eltűnéséről, illetőleg fogságban létéről, a családnak segélyre való jelentkezéséről visszamenőleg számított egy év óta semmiféle értesítés (hivatalos értesítés, levél, levelezőlap stb.) nincsen, mert az ilyen hadbavonult »eltűnt«nek véleményezendő. 3. Az 1915. évi 70.000. számú, valamint az 1918. évi 50.000. számú pénzügyminiszteri rendelettel rendszeresített ideiglenes évi segélyek tárgyában a tanácsköztársaság alatt kiadott 1919. évi 149.959/26. számú rendelet ezennel hatályon kívül helyeztetik és az 1915. évi XV. t.-c. 7/ §-a alapján kiadott 1915. évi 70.000. számú pénzügyminiszteri rendelettel szabályozott és a háború alatt vagy annak következtében rokkanttá vált és a katonaságnál a legénység állományába tartozott magyar állampolgárok, valamint a háború alatt vagy annak következtében elesett, eltűnt vagy meghalt s a katonaságnál a legénység állományába tartozott magyar állampolgárok hátrahagyottait a törvényszerű katonai ellátásokon felül megillető ideiglenes évi segélyek, melyeknek kifizetése az 1919. évi június hó végével de facto már beszüntettetett, ugyanezen határidőtől kezdve ezúttal is beszüntettetni rendelttetik. Megengedem azonban, hogy a katonai ellátásban nem részesülő azon szülők és nagyszülők, akik az elesett, eltűnt vagy meghalt hadbavonultban családfentartójukat vagy egyetlen támaszukat veszítették el, rászorultság esetén további intézkedésig a 480.000. számú Utasítás 36. § ában körülírtt rendkívüli segélyében részesíttessenek. Felhívom ennélfogva a címet, hogy jelen rendeletem végrehajtása tekintetében a szükséges intézkedéseket saját hatáskörében haladéktalanul tegye meg. Budapest, 1919. évi szeptember hó 8. Hadügyminiszter. A lakásügyek miniszteri biztosának 6/1919. Lb. szántú rendelete a megüresedő albérleti helyiségek bejelentése tárgyában. A 4.288/1919. M. E. számú lakásrendelet 17. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1 §• A bérletváltozások bejelentése tárgyában a 3/1919. Lb szám alatt (a »Budapesti Közlöny«nek 1919. évi szeptember hó 12 én megjelent 108. számában) kiadott rendeletem 2. §-ában a Budapest területén megüresedő albérleti helyiségekre vonatkozólag megszabott bejelentési kötelezettséget az államrendőrség egész működési területére kiterjesztem. Ehhez képest azokat az albérletbe adott helyiségeket, amelyek üresen állanak avagy felmondás, kiköltözés vagy bármely más ok folytán megüresednek, a helyiséggel rendelkező fél a jelen rendelet kihirdetésétől, illetőleg a jövőben megüresedő helyiségeknél a felmondástól vagy a megüresedést előidéző egyéb körülmény tudomására jutásától számított 3 nap alatt bejelenteni köteles és pedig az Újpest, Rákospalota és Pestújhely területén megüresedő helyiségeket az újpesti járásbíróságnál, az Erzsébetfalva, Csepel és Pestszentlőrincz községek területén megüresedő helyiségeket pedig az erzsébetfalvai járásbíróságnál. A bejelentésre egyébként az idézett 3/1919. Lb. számú rendeletem szabályai irányadók. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919. évi október hó 9-én. Dr. Borsos Endre s. k., a lakásügyek miniszteri biztosa. 108/1919. szám. Felhivás. Felhivom mindazokat, akiknek az Egyesitett Filmipar- és Mozgóképüzemekkel szemben bármily címen alapuló követelésük van, hogy követeléseiket annak összegének megjelölésével és a jogcímnek igazolásával nálam bejelentsék. Felhívom továbbá mindazokat, akiknél a fenti üzemtől átvett bármely dolog, érték, gép, felszerelés vagy irat van, hogy ezen körülményt hasonlóképen bejelentsék. Ugyancsak bejelentendő az Egyesített Filmipar és Mozgóképüzemmel szemben bármely címen alapuló tartozás, annak összege és mennyiségének kitüntetésével. A mozgóképszínház tulajdonosokra, filmkölcsönökre, filmgyárakra vonatkozólag a mozgóképszaklapokban külön részletes utasítás fog megjelenni, mely a jelen felhívás kiegészítő részét képezi.