Budapesti Közlöny, 1919. november (53. évfolyam, 151-178. szám)

1919-11-08 / 156. szám

. Ezeket a legmagasabb árakat, melyek maguk­ban foglalják a rakodó állomáshoz való szállítás­nak és berakásnak költségeit is, zsák, illetőleg hordók és ponyva nélkül, készpénzfizetés mellett történő eladás esetére kell érteni s ezek az árak egyaránt vonatkoznak ugy a belföldi, mint a külföldi származású nyersanyagok feldolgozásánál előálló termékekre és hulladékokra. Olyan pogácsáért, amely többféle mag prése­léséből állíttatott elő, csak az abban található magvakból előállítható legolcsóbb pogácsa ára követelhető. Az itt megállapított árak nem vonatkoznak arra az esetre, ha a felsorolt termékek és hulla­dékok ipari célokra utaltatnak ki. Ily célokra kiutalt termékek és hulladékok árát, valamint a jelen §-ban fel nem sorolt takarmánycikkek árát a földművelésügyi miniszter esetenként álla­pítja meg. Az ipari célokra történő kiutalásnál esetleg felmerülő ártöbblet a Korpaközpontot illeti meg. 5. §. A jelen rendelet 1. §-ának 1. bekezdése sze­rint a Korpaközpont útján forgalomba hozandó termékek és hulladékok a vevő kívánsága sze­rint ömlesztve vagy az általa küldött zsákok­ban, illetőleg hordókban szállítandók. Ha az illető termékeket és hulladékokat előállító ipari vállalat a vevő kívánságára a szállításhoz zsá­kokat, hordókat, ponyvákat vagy más fedő­anyagot ad, ezek beszerzési költségei v­agy köl­­csöndíjai a vevőt terhelik. 6. §• Az 1. §. 1. bekezdésében megnevezett ipari takarmánycikkeket és hulladékokat a 4. §-ban foglalt táblázat szerint megszabott minőségnél gyengébb összetételben (rosszabb minőségben) előállítani tilos. 7­ §­A Korpaközpont a 4. §-ban foglalt táblázat­ban feltüntetett jutalékokból és a jelen rendele­tén alapuló egyéb bevételeiből fedezi irodájának személyi és dologi kiadásait. A Korpaközpont felszámolása után fenmaradó vagyonfelesleg az államkincstárt illeti. Amennyiben a Korpaköz­pont bevételei az iroda személyi és dologi kiadá­sait netán nem fedeznék, az esetleg mutatkozó hiány fedezéséről a földművelésügyi miniszter gondoskodik. 8. §. Az 1. §. 1. bekezdésében felsorolt hulladéko­kat és termékeket előállító minden ipari vállalat köteles a felsorolt hulladékokból és termékekből meglevő készletét, valamint az ezentúl előállí­tandó mennyiségeket a Korpaközpont által meg­állapított módozatok mellett a Korpaközpotnak bejelenteni és a Korpaközpont által kiutalt mennyiségeket a Korpaközpont rendelkezése szerint készpénzfizetés ellenében haladéktalanul szállítaná A bejelentési kötelezettség teljesítését, vala­mint a jelen rendelet egyéb rendelkezéseinek pontos megtartását a Korpaközpont kiküldöttei útján ellenőrizteti, akiknek az illető ipari válla­latok az ellenőrzéshez szükséges minden adatot rendelkezésükre bocsátani kötelesek. Saját céljaira az ipari vállalat az általa elő­állított és az I. §. 1. bekezdésében felsorolt hulladékokból és termékekből csak annyit tart­hat vissza, amennyit a fuvarozás céljából tartott állatainak takarmányozására a Korpaközpont az illetékes helyi hatóság véleménye alapján kiutal. 9. §. A vámkülföldről bárki által behozott korpa és egyéb takarmánycikkek az ország területén csak a Korpaközpont által hozhatók forgalomba és azokra nézve az eladási árakat­­és feltétele­ket a földmivelésügyi miniszter a melassera, valamint a szárított és kilúgozatlan répaszeletre vonatkozólag pedig a földmivelésügyi miniszter­rel egyetértőleg a pénzügyminiszter állapítja meg. 10. §. Mindama melléktermékek és hulladékok felett, melyeket a Korpaközpont a jelen rendelet 1. § ának 1. bekezdése alapján forgalomba hoz, a földmivelésügyi miniszter rendelkezik és a Korpa­központ az általa forgalomba hozandó termé­keket és hulladékokat a földmivelésügyi minisz­ter utasítása szerint köteles felosztani, illetve kiutalni. A rendelkezésre álló mennyiség szétosztása végett az egyes termelők (gazdaságok) és állat­tartók a jelen rendelet alá eső cikkek kiutalá­sára vonatkozó igényeiket az igény alapjául szolgáló és a községi elöljáróság, illetőleg a városi hatóság által igazolt adatokkal együtt az illetékes vármegyei gazdasági felügyelőség­nek bejelentik. A gazdasági felügyelőségek a hozzájuk érkezett bejelentéseket pontosan vezetett kimutatásokba foglalják és a kimuta­tások másolatait hetenként egyszer a Korpa­központnak megküldik. A vármegyénként mutat­kozó szükségletről a gazdasági felügyelőségek javaslatai alapján a Korpaközpont a készletek és gyártási viszonyok, valamint egyéb szükség­letek tekintetbe vételével elosztási tervet készít, azt a földmivelésügyi miniszter elé terjeszti és a készleteket a földmivelésügyi miniszter rendel­kezése szerint a legközelebbi gyártási helyről vagy a fél által megjelölt gyártási helyről a a Korpaközpont szétosztja. A földmivelésügyi miniszter a jelen rendelet 1­ §-ának első bekezdése alá eső cikkek tekin­tetében az illetékes vármegyei gazdasági fel­ügyelőségek javaslatainak bevárása nélkül is intézkedhetik és egyes üzemeket (vállalatokat, ipar­telepeket­, ipari gócpontokat, nagyobb városo­kat, ezek közelében fekvő községeket, tejgazda­ságokat és beszerzési csoportokat közvetlenül is elláthat. A földművelésügyi miniszter felhatalmazhatja a Korpaközpontot, hogy a rendelkezésére álló takarmányneműek bizonyos hányadát hatóságok, szövetkezetek vagy kereskedők útján ossza szét, illetőleg árusítsa. Ezeknek a Korpaközpont jutalékát részben átengedheti. 11. §. A cukortermelésnél nyert melléktermékek árának, eladási feltételeinek és felosztásának kérdésében — a 3.932/1919. M. E. számú kormányrendelet, illetőleg az ennek alapján ki­adott 1919. évi 56.130. számú pénzügyminisz­teri rendelet 9. §-ának 2. bekezdése értelmé­ben — a pénzügyminiszter a földmivelésügyi miniszterrel és a közélelmezési miniszterrel egyetértőig külön rendelettel fog intézkedni. 12. §. Az 1. §, 1., 2. bekezdéseiben megjelölt takar­­mányneműeket, valamint az ezeknek egymással vagy más anyagokkal való keveréséből származó cikkeket nem postai polgári forgalomban, köz­forgalmú vasúton, hajón vagy gépkocsin a város vagy község területén kívül eső helyre csak a gabonaneműek vagy őrlemények szállításiához megállapított minta szerinti hivatalos szállítási igazolványnyal szabad szállítani, amelyeket a Hadi Termény r.-t. bocsát a Korpaközpont rendelkezésére. Közforgalmú vasúti és hajózási vállalatoknak ehhez képest az előbbi bekezdésben felsorolt cikkeket fuvarozás vagy tárolás végett csak úgy szabad elfogadniok vagy átvenniök, ha a feladó a fuvarlevéllel együtt a szállítási igazolványt is beszolgáltatja. 13. §■ A Hadi Termény r.-t., valamint a Magyar Olaj- és Zsiripari Központ r.-t. köteles a Korpa­központtal esetről-esetre, de legalább hónapon­ként egyszer mindazoknak a nyersanyagoknak­­a mennyiségét közölni, amelyeket azoknak a válla­latoknak utal ki, amelyek az 1. §-ban felsorolt cikkeket akár fő-, akár melléktermék gyanánt előállítják. 14. §. Kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénz­­büntetéssel büntethető: 1. az, aki az 1. §-ban felsorolt ipari termé­keket és hulladékokat, akár magukban, akár állati táplálkozásra alkalmas más anyaggal keverve vagy takarmányozásra alkalmas módon feldolgozva a jelen rendelet ellenére másként, mint a Korpaközpont útján forgalomba hoz; 2. az, aki az 1. § ban felsorolt termékeket és hulladékokat a 8. f. ellenére a Korpaközpontnak be nem jelenti, hamis adatokat jelent be vagy a készletből a Korpaközpont utalványára a meg­rendelőnek nem szállít; 3. az, aki az 1. §-ban felsorolt ipari termé­kekért és hulladékokért a 4. §-ban megállapított vagy a jelen rendelet alapján megállapítandó legmagasabb árnál magasabb árt követel vagy elfogad, továbbá, aki e cikkekért továbbeladás céljára történő vásárlás esetében a megállapított vagy a jelen rendelet alapján megállapítandó legmagasabb árnál magasabb árt ígér vagy szolgáltat; 4. az, aki az 1. §-ban felsorolt ipari takar­mánycikkeket és hulladékokat a 6. §. tilalma ellenére a megszabott minőségnél gyengébb összetételben (rosszabb minőségben) állítja elő; 5. az, aki az 1. §. rendelkezése alá eső cik­keket a jelen rendelet ellenére közforgalmú vasúton szállítási igazolvány nélkül fuvarozásra felad, vagy hajón vagy gépkocsin igazolvány nélkül szállít vagy szállíttat, valamint az, aki oly szállítási igazolványt használ az áru feladá­sánál, melynek ellenőrző szelvényén foglalt ada­tok nem egyeznek a szállítási igazolvány meg­felelő rovatain feltüntetett adatokkal; 6. az, aki a jelen rendelet egyéb rendelkezé­seit megszegi vagy kijátssza, avagy megszegé­sükben vagy kijátszásukban bármi módon közre­működik. Ha megállapítható annak a nyereségnek ösz­­szege, amelyet a tettes cselekményével illeték­telenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül a megállapítandó nyere­ség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, a törvény értelmében elkob­zásnak van helye. Az elkobzott készlet értéké­nek egyötöde a feljelentőt, a többi része a fel­merült költségek levonásával a Hadirokkantak Segélyalapját illeti. E kihágások miatt az eljárás a közigazgatás hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, az államrendőrség működési területén pedig az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 15. §. A jelen rendelet életbeléptetésével a jövőre nézve hatályát veszti a korpa és takarmányozási célokra szolgáló egyéb ipari termékek és hulla­dékok forgalomba hozásának szabályozásáról szóló 3.139/1918. M. E. számú rendelet, 16. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919. évi november hó 5-én. Friedrich István s. k., minisztereinek. Budapesti Közlöny 1919. november 8. A magyar kormánynak 5 445/1919. M. E. számú rendelete a kenderkóró, a kikészített kender és kenderkóc, a kenderfonál, a kenderanyaggal kevert fonál, a zsineg, a zsinór, a bálkötél, az ezekből ké­szült cikkek, továbbá kötélverő áruk forgalmáról, felhasználásáról és legmagasabb árairól szóló rendelkezések hatályon kívül helyezése tárgyában. 1. §• A kenderkóró, a kikészített kender és kender­kóc, a kenderfonál, a kenderanyaggal kevert fonál, a zsineg, a zsinór, a bálkötél, az ezekből készült cikkek (zsákok kivételével), továbbá kötél­­verő áru korlátozás nélkül szabadon használ­ható fel és hozható forgalomba. 2. §. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a háborús gazdasági szervezetek birtokában levő vagy nekik a jelen rendelet életbelépésének napjáig már felajánlott készletekre, tekintet nélkül arra.

Next