Budapesti Közlöny, 1920. március (54. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-02 / 50. szám

Budapest, 1920. 50. szám Kedd, március 2 BUDAPESTI KÖZLÖNY HIVATALOS LAP: » 'rt«»« *tr»ség, VII. kerület, l­ . út 54. szám. Telefon :­­ • 20—21« Kiadóhivatal: VIIM Rákóczi-út 54. Athenaeum-épfile. Telefon: József 13—91 Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 1 K 80 f., minden további 10 vagy kevesebb szóért 60 fillér Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára, egyenkint 1 K. az iktatandó Hirdetmények alja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 60 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10% engedmény. Előfizetési árak: Egész évre ............180 korona. Félévre....M,M,„11,.,IH,­,„M90 korona. Negyedévre ............. 45 korona. Egyes szám ára .............. 1 korona. HIVATALOS RÉSZ. A magyar kormány Safáry Kálmán ítélő­táblái bre­b címmel és jelleggel felruházott szol­noki törvényszéki nyugalmazott bírónak, sok évi hit ét buzgó szolgálata elismeréséül, a kúriai tairá­i címet adományozta. A munkaügyi és népjóléti miniszter a buda­­pest-lipótmezei állami elmegyógyintézetben meg­üresedett orvosgyakornoki állásra Literaty Elek szigorló orvost egy év tartamára kinevezte. A minisztérium a Victoria Bútor- és Faáru­gyár­­Részvénytársaság újpesti bejegyzett cég 2,500.000 korona összegű alaptőkéjének 7,500.000 korona névértékű részvény kibocsátásával 10.000.000 koronára leendő felemelését a minisz­térium 3.780/1918. M. E. számú rendeletének 1. §-a alapján engedélyezte. A minisztérium a Klein és Fia Szappan- és Állatszergyár Részvénytársaság budapesti bet.­teg 2.500.000 korona összegű alaptőkéjének­­ 500.000 K névértékű részvény kibocsátásával b’oOO.OOO K-ra leendő felemelését a minisz­­­trium 3.780/1918. M. E. számú rendeletének 1. §-a alapján engedélyezte. A minisztérium a Püspöki Uradalmi Bérpince Részvénytársaság váczi bef. cég 3.000.000 korona összegű alaptőkéjének 7,000.000 korona névér­tékű részvény kibocsátásával 10,000.000 koro­nára leendő felemelését a minisztérium 3.780. 1918. M. E. számú rendeletének 1. §-a alapján engedélyezte. A minisztérium a Magyar Vegyipari Gépgyár Részvénytársaság budapesti bel. cég 1,500.000 K összegű alaptőkéjének 3,500.000 K névértékű részvény kibocsátásával 5,000.000 K-ra leendő felemelését a minisztérium 3.780/1918. M. E. srámu rendeletének 1. §-a alapján engedélyezte. A minisztérium a Központi Hitelbank r.-t. 10,000.000 K alaptőkéjének 50.000 darab egyen­ként 200 K névértékű készpénzben befizetendő ij részvény kibocsátásával 20 millió koronára­­leendő felemelését a 3.780/1918. M. E. számú kormányrendelet 1. §-a alapján engedélyezte. A magyar kormány 1.765/1920. M. E. száma rendelet© az úgynevezett vörös hadsereg által rekvirált és az úgynevezett tanácsköztársaság bukása után a katonai igazgatás által átvett lovak tulajdon­jogának és az ezzel kapcsolatos kérdéseknek szabályozásáról. A magyar kormány a háború esetére szóló kivételes intézkedések tárgyában alkotott tör­vények alapján a következőket rendeli­­. 1. §• Mindazok a lovak, amelyeket az úgynevezett vörös hadsereg rekvirálás, vagyis bizottsági elő­vezetés, megvizsgálás és megbecslés utján a tulaj­donosoktól elvett s amelyeket utóbb, az úgy­nevezett tanácsköztársaság bukása után 1919. évi augusztus hó 6. napjával kezdődően a magyar katonai közigazgatás birtokába átvett, az átvétel napjával az államkincstár tulajdonába mentek át. 2. §. Az­ államkincstár tulajdonába átment ilyen lovak után igazolt tulajdonosaik, amennyiben térítést nem kaptak, az annak idején bizottsá­gilag megállapított bocsárat utólag igényelhetik. 3. §. Az igénybejelentéseket a magyar hadügy­miniszterhez kell intézni. Az igénybejelentésben lehetőleg elő kell adni: a) a követelés alapjául szolgáló tényállás rövid és világos ismertetését; b) a lebecslő bizottságban résztvett személyek megnevezését, úgyszintén annak az úgynevezett vöröshadseregbeli csapatnak vagy alakulatnak állomáshelyét és az ott működött személyek megnevezését, ahol és akik részéről az ló átvé­tele történt; c) a keresett ló jelenlegi hollétére vonatkozó és a gazda által előzetesen beszerzendő közelebbi adatokat. Az igénylő gazda az elrekvirált lova után annak idején kapott elismervényt is bemutatni köteles s az igénybejelentésben megjelölheti azt a fizetési helyet is, ahol felvenni kívánja azt a bocjárat, melynek megtérítését kéri. 4. §. Az igénybejelentéseket az 1920. évi augusztus hó 31. napjáig bezárólag kell benyújtani. Indokolt esetben a hadügyminiszter az előbbi bekezdésben megszabott határidő eltelte után benyújtott igénybejelentést is elfogadhatja. 5. §. Az igénybejelentések alapján soronkivül ki kell nyomozni és meg kell állapítani: 1. vájjon a bejelentett ló a kincstár tulajdo­nába valóban átvétetett-e, 2. vájjon a bejelentett ló után a térítés nem történt-e m­eg és 3. vájjon a bejelentett ló nem volt-e eredeti­leg is kincstári ló. 61 §. A megállapítás alapján a bejelentett igény fennállása vagy fenn nem állása felől — a bírói út kizárásával — a magyar hadügyminiszter határoz, határozatát az igénybejelentővel közli, egyúttal az igény fennállásának megállapítása esetében a ló becsárának kiutalása iránt is intéz­kedik. 7. §: A megtalált rovat, ha az a magyar hadsereg valamely alakulatához még nem tartozik, a had­ügyminiszternek jogában áll volt tulajdonosának — indokolt s a hatóság által igazolt — kérel­mére mezőgazdasági célból, kötelező ellenében, ingyenes és ideiglenes használatra átengedni. Ilyen esetben a volt tulajdonos köteles a lovat saját költségén elvitetni és a hadvezetőségnek felhívására ugyancsak saját költségére vissza­szolgáltatni. 8. g. A 4. §-ban meghatározott határidőn belül emelt igény alapján a tulajdonosnak azt a lovat, amelyet tőle az u. n. tanácsköztársaság idejé­ben nem az 1. §-ban meghatározott módon vet­tek el, hanem elraboltak, amennyiben a ló a katonai igazgatás birtokában megvan, ott, ahol a ló van, nyomban vissza kell adni. 9 §• Az államkincstártól nem lehet térítést köve­telni az úgynevezett vöröshadsereg által térí­tés nélkül elrekvirált, de a katonai igazgatás birtokában fel nem található, így különösen az úgynevezett vöröshadsereg hadműveletei köz­ben vagy az ellenséges megszállás alatt elpusz­tult vagy elveszett lovakért. 10. §. Ha megállapítást nyer, hogy az u. n. tanács­­köztársaság idejében elrekvirált ló a kincsár tulajdona volt, az ilyen kincstári ló után térí­tésnek helye nincs. 11. §• Azoknak a térítéseknek elismerése és kiegyen­lítése, amelyeket az úgynevezett vörös hadsereg szervei által elrekvirált lovak után egyes pénz­intézetek a ló tulajdonosoknak elismervényeik átvétele ellenében előlegeztek, a jelen rendelet­ben megállapított elvek szerint és az itt meg­szabott módon történik. Avégből, hogy a pénzintézet igényét a jelen rendelet értelmében érvényesíthesse, a ló volt tulajdonosa köteles a 3. §. a—c) pontjaiban megjelölt adatokat, amennyiben előtte ismere­tesek, a pénzintézettel felhívására késedelem nél­kül oly időben közölni, hogy a pénzintézet igé­nyét a megszabott határidőben bejelenthesse. 12. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe s azt a hadügyminiszter hajtja végre. Budapest, 1920. évi február hó 28. napján. Huszár Károly s. k., miniszterelnök. A magyar minisztérium 1­910/1920. M. E. mm a ren­delete a kereskedősegédeknek és az ipari és kereske­delmi vállalatok tisztviselőinek szolgálati viszo­nyáról. A magyar minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes felhatalmazások alapján a következőket rendeli: I. A rendelet hatálya alá tartozó személyek. 1. §­E rendelet hatálya azoknak szolgálati viszo­nyára terjed ki, akik kereskedőnek (1875. évi XXXVII. t.-c. 3. és 4. §-ai) vagy iparosnak (1884: XVII. t.-c.) vállalatában mint tisztviselők vagy kereskedősegédek vannak alkalmazva. II. Felmondás. 2. §• A határozatlan időre kötött szolgálati szerző­dést csak írásban között előzetes felmondással lehet felbontani. A felmondási idő tekintetében érvényben levő jogszabályok akként módosulnak, hogy a fel­mondási idő két évi vagy ezt meghaladó szol­gálat esetében három hónap, fontosabb teendők­kel megbízott alkalmazottat illetően hat hónap. A felmondás csak a hónap utolsó napjára szólhat. 3. §. A felmondási idő szempontjából a szolgálati viszony időtartamába nem számítható be a gyakornokok és a tanoncok gyakorlati, illetőleg tanoncideje, ellenben be kell számítani abba a

Next