Budapesti Közlöny, 1920. március (54. évfolyam, 50-74. szám)
1920-03-02 / 50. szám
Budapest, 1920. 50. szám Kedd, március 2 BUDAPESTI KÖZLÖNY HIVATALOS LAP: » 'rt«»« *tr»ség, VII. kerület, l . út 54. szám. Telefon : • 20—21« Kiadóhivatal: VIIM Rákóczi-út 54. Athenaeum-épfile. Telefon: József 13—91 Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 1 K 80 f., minden további 10 vagy kevesebb szóért 60 fillér Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára, egyenkint 1 K. az iktatandó Hirdetmények alja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 60 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10% engedmény. Előfizetési árak: Egész évre ............180 korona. Félévre....M,M,„11,.,IH,,„M90 korona. Negyedévre ............. 45 korona. Egyes szám ára .............. 1 korona. HIVATALOS RÉSZ. A magyar kormány Safáry Kálmán ítélőtáblái breb címmel és jelleggel felruházott szolnoki törvényszéki nyugalmazott bírónak, sok évi hit ét buzgó szolgálata elismeréséül, a kúriai tairái címet adományozta. A munkaügyi és népjóléti miniszter a budapest-lipótmezei állami elmegyógyintézetben megüresedett orvosgyakornoki állásra Literaty Elek szigorló orvost egy év tartamára kinevezte. A minisztérium a Victoria Bútor- és FaárugyárRészvénytársaság újpesti bejegyzett cég 2,500.000 korona összegű alaptőkéjének 7,500.000 korona névértékű részvény kibocsátásával 10.000.000 koronára leendő felemelését a minisztérium 3.780/1918. M. E. számú rendeletének 1. §-a alapján engedélyezte. A minisztérium a Klein és Fia Szappan- és Állatszergyár Részvénytársaság budapesti bet.teg 2.500.000 korona összegű alaptőkéjének 500.000 K névértékű részvény kibocsátásával b’oOO.OOO K-ra leendő felemelését a minisztrium 3.780/1918. M. E. számú rendeletének 1. §-a alapján engedélyezte. A minisztérium a Püspöki Uradalmi Bérpince Részvénytársaság váczi bef. cég 3.000.000 korona összegű alaptőkéjének 7,000.000 korona névértékű részvény kibocsátásával 10,000.000 koronára leendő felemelését a minisztérium 3.780. 1918. M. E. számú rendeletének 1. §-a alapján engedélyezte. A minisztérium a Magyar Vegyipari Gépgyár Részvénytársaság budapesti bel. cég 1,500.000 K összegű alaptőkéjének 3,500.000 K névértékű részvény kibocsátásával 5,000.000 K-ra leendő felemelését a minisztérium 3.780/1918. M. E. srámu rendeletének 1. §-a alapján engedélyezte. A minisztérium a Központi Hitelbank r.-t. 10,000.000 K alaptőkéjének 50.000 darab egyenként 200 K névértékű készpénzben befizetendő ij részvény kibocsátásával 20 millió koronáraleendő felemelését a 3.780/1918. M. E. számú kormányrendelet 1. §-a alapján engedélyezte. A magyar kormány 1.765/1920. M. E. száma rendelet© az úgynevezett vörös hadsereg által rekvirált és az úgynevezett tanácsköztársaság bukása után a katonai igazgatás által átvett lovak tulajdonjogának és az ezzel kapcsolatos kérdéseknek szabályozásáról. A magyar kormány a háború esetére szóló kivételes intézkedések tárgyában alkotott törvények alapján a következőket rendeli. 1. §• Mindazok a lovak, amelyeket az úgynevezett vörös hadsereg rekvirálás, vagyis bizottsági elővezetés, megvizsgálás és megbecslés utján a tulajdonosoktól elvett s amelyeket utóbb, az úgynevezett tanácsköztársaság bukása után 1919. évi augusztus hó 6. napjával kezdődően a magyar katonai közigazgatás birtokába átvett, az átvétel napjával az államkincstár tulajdonába mentek át. 2. §. Az államkincstár tulajdonába átment ilyen lovak után igazolt tulajdonosaik, amennyiben térítést nem kaptak, az annak idején bizottságilag megállapított bocsárat utólag igényelhetik. 3. §. Az igénybejelentéseket a magyar hadügyminiszterhez kell intézni. Az igénybejelentésben lehetőleg elő kell adni: a) a követelés alapjául szolgáló tényállás rövid és világos ismertetését; b) a lebecslő bizottságban résztvett személyek megnevezését, úgyszintén annak az úgynevezett vöröshadseregbeli csapatnak vagy alakulatnak állomáshelyét és az ott működött személyek megnevezését, ahol és akik részéről az ló átvétele történt; c) a keresett ló jelenlegi hollétére vonatkozó és a gazda által előzetesen beszerzendő közelebbi adatokat. Az igénylő gazda az elrekvirált lova után annak idején kapott elismervényt is bemutatni köteles s az igénybejelentésben megjelölheti azt a fizetési helyet is, ahol felvenni kívánja azt a bocjárat, melynek megtérítését kéri. 4. §. Az igénybejelentéseket az 1920. évi augusztus hó 31. napjáig bezárólag kell benyújtani. Indokolt esetben a hadügyminiszter az előbbi bekezdésben megszabott határidő eltelte után benyújtott igénybejelentést is elfogadhatja. 5. §. Az igénybejelentések alapján soronkivül ki kell nyomozni és meg kell állapítani: 1. vájjon a bejelentett ló a kincstár tulajdonába valóban átvétetett-e, 2. vájjon a bejelentett ló után a térítés nem történt-e meg és 3. vájjon a bejelentett ló nem volt-e eredetileg is kincstári ló. 61 §. A megállapítás alapján a bejelentett igény fennállása vagy fenn nem állása felől — a bírói út kizárásával — a magyar hadügyminiszter határoz, határozatát az igénybejelentővel közli, egyúttal az igény fennállásának megállapítása esetében a ló becsárának kiutalása iránt is intézkedik. 7. §: A megtalált rovat, ha az a magyar hadsereg valamely alakulatához még nem tartozik, a hadügyminiszternek jogában áll volt tulajdonosának — indokolt s a hatóság által igazolt — kérelmére mezőgazdasági célból, kötelező ellenében, ingyenes és ideiglenes használatra átengedni. Ilyen esetben a volt tulajdonos köteles a lovat saját költségén elvitetni és a hadvezetőségnek felhívására ugyancsak saját költségére visszaszolgáltatni. 8. g. A 4. §-ban meghatározott határidőn belül emelt igény alapján a tulajdonosnak azt a lovat, amelyet tőle az u. n. tanácsköztársaság idejében nem az 1. §-ban meghatározott módon vettek el, hanem elraboltak, amennyiben a ló a katonai igazgatás birtokában megvan, ott, ahol a ló van, nyomban vissza kell adni. 9 §• Az államkincstártól nem lehet térítést követelni az úgynevezett vöröshadsereg által térítés nélkül elrekvirált, de a katonai igazgatás birtokában fel nem található, így különösen az úgynevezett vöröshadsereg hadműveletei közben vagy az ellenséges megszállás alatt elpusztult vagy elveszett lovakért. 10. §. Ha megállapítást nyer, hogy az u. n. tanácsköztársaság idejében elrekvirált ló a kincsár tulajdona volt, az ilyen kincstári ló után térítésnek helye nincs. 11. §• Azoknak a térítéseknek elismerése és kiegyenlítése, amelyeket az úgynevezett vörös hadsereg szervei által elrekvirált lovak után egyes pénzintézetek a ló tulajdonosoknak elismervényeik átvétele ellenében előlegeztek, a jelen rendeletben megállapított elvek szerint és az itt megszabott módon történik. Avégből, hogy a pénzintézet igényét a jelen rendelet értelmében érvényesíthesse, a ló volt tulajdonosa köteles a 3. §. a—c) pontjaiban megjelölt adatokat, amennyiben előtte ismeretesek, a pénzintézettel felhívására késedelem nélkül oly időben közölni, hogy a pénzintézet igényét a megszabott határidőben bejelenthesse. 12. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe s azt a hadügyminiszter hajtja végre. Budapest, 1920. évi február hó 28. napján. Huszár Károly s. k., miniszterelnök. A magyar minisztérium 1910/1920. M. E. mm a rendelete a kereskedősegédeknek és az ipari és kereskedelmi vállalatok tisztviselőinek szolgálati viszonyáról. A magyar minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes felhatalmazások alapján a következőket rendeli: I. A rendelet hatálya alá tartozó személyek. 1. §E rendelet hatálya azoknak szolgálati viszonyára terjed ki, akik kereskedőnek (1875. évi XXXVII. t.-c. 3. és 4. §-ai) vagy iparosnak (1884: XVII. t.-c.) vállalatában mint tisztviselők vagy kereskedősegédek vannak alkalmazva. II. Felmondás. 2. §• A határozatlan időre kötött szolgálati szerződést csak írásban között előzetes felmondással lehet felbontani. A felmondási idő tekintetében érvényben levő jogszabályok akként módosulnak, hogy a felmondási idő két évi vagy ezt meghaladó szolgálat esetében három hónap, fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottat illetően hat hónap. A felmondás csak a hónap utolsó napjára szólhat. 3. §. A felmondási idő szempontjából a szolgálati viszony időtartamába nem számítható be a gyakornokok és a tanoncok gyakorlati, illetőleg tanoncideje, ellenben be kell számítani abba a