Budapesti Közlöny, 1920. május (54. évfolyam, 100-122. szám)

1920-05-23 / 117. szám

1920 május 23. Budapesti Közlöny­ ­es adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, vagy odahassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a bizottság előtt szóval elis­merje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ezúton nem érvé­nyesíthetik és a bélyeg- és illetékelengedés kedvezmé­nyétől is elesnek; 3. azok, akiknek javára tényleg már megszűn követelésre vonatkozó zálogjog vagy megszűnt egyéb jog van nyilván könyvileg bejegyezve, úgyszintén az ilyen bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt jelenjenek meg, mert ellen esetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek Vasvár, 1920. évi május hó 16. napján. A betétszerkesztő bizottság. ” *788 3—1 Hirdetmény. Pk. 876/1920. szám. A szolnoki kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Mikes Johanna Vécsei Lászlóné, Mikes Antal, Mikes Etel Laczai Ferencné, Mikes László, Mikes István, Mikes Teréz özv. Szarvák Kálmánna és Mikes Béla budapesti, illetve jászkara­­jenői lakosok a Jászkarajenő községben 1919 évi ápri­lis hó 28. napján végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt özv. Mikes Antalné szül. Kucsera Julianna volt jászkarajenői lakos után maradt örökség tárgyára, jelesül a jászkarajenői 1621. sz. betétben A. I.­ 1—3. sor, 92., 93. és 94/1. sorsz. ingatlanra, az u. o. 774. sz. betétben A. I. 1., 5., 7. sor 4734., 4735., 4736. és 4737. sorsz. ingatlanra, végre az u. o. 193. sz. betétben A + 1—3. sorsz. A. I. 304., 305. és 306. sorsz. Vw­ od részben örökhagyó nevén álló ingatlanra örökösödési bizonyítvány kiadását kérték. A kir. járásbíróság az 1894: XVI. t.-p. 100. §-a értel­mében felhívja mindazokat, akik a fent megjelölt ha­gyatékra mint örökösök, köteles részre jogosítottak vagy utóörökösök igényt támasztanak, hogy igényeiket e hirdetménynek a hirdetési táblán kifüggesztése, a Budapesti Közlönyben közzététele napját követő naptól számított 45 nap alatt a kir. járásbíróságnál jelentsék be, mert ellenkező esetben a kir. járásbíróság az örö­kösödési bizonyítvány kiadását a kérvény alapján fogja elrendelni. Szolnok, 1920. évi május hó 6-án. A szol­noki kir. járásbíróság. *789 1—1 Holtnaknyilvánitások. Holtnaknyilvánitás. Pk. 2521/1920. szám. A győri kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Kelemen Józsefné Mol­nár Julianna ravazdi lakos részéről a 28000/1919.1. M. sz. rend. alapján előterjesztett kérelem folytán Kelemen Jó­zsef volt ravazdi lakos holtnak nyilvánitása iránt, aki Ravazdon 1883. febr. 27-én született, nős Molnár Julianná­val, gyermekei kisk. Kelemen József és Ernő, szülei Kele­men Litván és Nyul Rozália, foglalkozása földmives, va­gyontalan, szolgálatot téliesített a veszprémi 31. sz. hon­­védgyalogezred­ben, utolsó tábori postaszáma 102. és aki állítólag a mozgósításkor bevonult a 31. sz. honvédgyalog­ezredhez, az orosz harctérre került s ott 1914 október ha­vában hősi halált halt, az eljárást megindította és az el­tűnt részére ügygondnokul dr. Drobni Lajos győri ügy­védet rendelte ki. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha ez eltűnt életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a holtnak nyilvá­nítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így kü­lönösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdet­ményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdet­ménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak, mert ha a megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Győr, 1920. évi május hó 5. nap­ján. A győri kir. járásbiróság. 4368 3—3 Holtnaknyilvánitás. Pk. 517/1920. szám. Az enyingi kjr. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az eset­ben, ha az alább megnevezett eltűntnek állított 1885. évi február hó 5. napján Lajoskomárom községben Szemerei Pál és Hofbauer Mária szülőktől származó és Lajoskomárom községben utolsó rendes lakhellyel bírt és kinek felesége "Szakács Erzsébet,­gyermekei Mária 11 éves, István 8 éves, a volt cs. és kir. 19-ik közös gyalogezred kötelékében szolgált és állítólag 1914. évi szeptember hó 8. napján az orosz harctéren eltűnt Szemerei István földmives életbenlétéről, tartóz­kodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körül­ményeiről, vagy'' a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről. Így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróság­nál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt je­­lentse be a bíróságnak, mert ha ez időpontig bejelen­tés nem érkezik, a bíróság az egyébként kideritett tények alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni. A hirdetmény a bíróság tábláján 1920. évi május 15. napján lett kifüggesztve. Enying, 1920. évi március 25. napján. Az enyingi kir. járásbiróság. 4617 1—1 Holtnaknyilvánitás. 592/1920. szám. A dunaföldvári kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Danicsek Jánosné szil. László Anna dunaföldvári lakos részéről előter­jesztett holtnaknyilvánitási kérelem folytán a 28000. 1919.1. M. számú rendelet 7. §-a alapján a szerb hadi­fogságban állítólag eltűnt Danicsek János volt duna­­földvári lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygond­nokul dr. Zsinszky Vidor ügyvédet rendelte ki. Felhívja a bíróság mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így külö­nösen arról, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, tudomásuk van, hogy a bíró­ságot ezen körülményről e hirdetménynek a bíróság­nál 1920. évi május hó 8. napján történt kifüg­gesztésétől számított 60 nap alatt értesítsék, egy­szersmind közöljék azokat az adatokat, melyekből az eltűntnek életbonlétó megállapítható, mert ellenkező esetben a biróság ezen határidő eltelte után az egyéb­ként beszerzett adatok alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Az eltűnt Danicsek János szül. Dunaföldváron 1879 január 11-én Danicsek János és neje Noszkó Hona szü­lőktől, földmives, egy gyermek atyja, a mozgósítás­­kor a ra. kir. 17. honvéd gyalogezredhez vonult be Székesfehérvárra és a szerb harctérre kerülvén, szerb hadifogságba jutott és ott állítólag Valjevóban kolera­járványnak esett áldozatul, illetőleg­ meghalt. Duna­­földvár, 1920. évi május hó 6. napján. A dunaföldvári kir. járásbiróság. 4616 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 325/3. 1920. sz. A kismar­toni kir. járásbíróság Gordenics Jánosné kérelmére az 1915. évi február hó 4-ike óta a világháborúban eltűnt Gordenics János után, ki Szentmargitbányán 1882. évi dec­ember 8-án született, kinek szülei néhai Gerdenics János és néhai Lehner Borbála, neje Leob Rozália, ki 2 gyermeknek atyja, foglalkozására nézve föld­mives, Szentmargitbánya községben egy kis ház tulaj­donosa, a holtnaknyilvánitási eljárást folyamatba tette. Az eltűnt az általános mozgósítás alkalmával a 13. számú honvéd gyalogezredhez Pozsonyba bevonult, legutóbb ebben az ezredben a 12. századnál mint köz­katona az orosz harctéren szolgált, a kárpáti csatában résztvett, miközben állítólag halálosan megsebesült s azóta nyomtalanul eltűnt. Tábori postaszáma 50. Mindazok, akik az eltűnt hollétéről, eltűnésének körülményeiről, más fontos körülményekről vagy arról, hogy az eltűnt még életben van, vagy 1916. évi feb­­ruár 4-ike után még életben volt, tudomással bírnak, felhivatnak, hogy ezt a jelen hirdetménynek a bíróság­nál történt kifüggesztése napjától számított 60 nap alatt az alulírott bírósággal vagy az ügygondnokul kirendelt dr. Schreiner Viktor kismartoni ügyvéddel közölték, mert ellen esetben a bíróság a holtnaknyilvánítás tár­gyában a kiderített tények alapján fog határozni. Kis­marton, 1920. évi április hó 20. napján. A kismartoni kir. járásbiróság 1­4024 1—1 Holtnaknyilvánitás. 703/1920. szám. A kisújszállási kir. járásbiróság a magyar igazságügyminiszter 28000. 919. I. M. számú rendeletének 7. §-a értelmében köz­hírré teszi, hogy Bikki Máténé Janó Mária kisújszál­­lási lakos részéről ugyanezen rendelet 2. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán a világháborúban állítót­t­­ag eltűnt férje Bikki Máté volt kisújszállási lakos, aki DSTS. évi március hó 8. napján Kisújszálláson néhai Bikki Máté és néhai Szász Julianna szülőktől született s nejével Janó Máriával Kisújszálláson 1903. évi decem­ber hó 9. napján kelt egybe, három gyermeke, ház, kert és sántóföld vagyona van. Kisújszálláson cipész­­m­este­r vlt, békeidőben a debreczéni m. kir. 3. honvéd gyalogezrednél szolgált s ugyanoda a mozgósításkor , 1914. évi július hó 50. napján bevonult és innen a 9. tábori század körletében mint közember a szerb harctérre ment, legutóbbi tábori postaszáma 151. volt és a szerb harctéren a Valjevó körüli harcokban 1914. évi december hó 9. napján állítólag halálosan meg­sebesült s azóta magáról semmi életjelt nem adott, sem hivatalos halálértesités, sem életbüntétőről érte­sítés nem jött, holtnak nyilvánitása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygond­nokul dr. Simon István ügyvéd, kisújszállási lakost rendelte ki. Felhív a bíróság mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálá­nak vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak­nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett fenti időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesz­tésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak. Ha az előbbi bekezdésben megjelölt időpontig beje­lentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Kisújszállás, 1920. évi április hó 29. napján. A kisújszállási kir. járásbiróság. 4625 1—1 holtnaknyilvánitás. 553/1920. szám. A ráczkevsi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy özv. Csornák Istvánné szül. Németh Mária ráczkevei lakos kérelme folytán Csernák József volt ráczkevei lakosnak, aki állítólag 1914 október 22-én a Stary-Sambor melletti ütközetben eltűnt s azóta magáról életjelt nem adott, holtnak nyilvánitása iránt az eljárást a 28000/1919.1. M. számú rendelet 7. §-a alapján megindította s ehhez képest a holtnak nyilvánitandó ügygondnokául dr. Szánthó Aladár ráczkevei ügyvédet kirendelte. Felhívja a biróság mindazokat, akiknek Csernák József (született Ráczkevén 1881. évi február hó 28-án, neje Csernák Józsefné szül. Platónyi Erzsébet, szillei néhai Csernák István és özv. Csernák Istvánná szül. Németh Mária ráczkevei lakosok, volt ráczkevei lakos, földmives, gyermektelen, ingatlan vagyona van Rácz­­kevén, az általános mozgósítás során bevonult a volt cs. és kir. 32. gyalogezredhez mint közkatona, utolsó ismert tábori postaszáma 90.) életbenlétéről, tartóz­kodási helyéről halálának vagy eltűnésének körülmé­nyeiről vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomásuk, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a bíróságnak ezen hirdetménynek a bíróság hirdető tábláján történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be. Amennyiben fenti időpontig bejelentés a bírósághoz nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Ráczkeve, 1920 március hó 22-én. A ráczkevei kir. járásbiróság. 4826 1—1 Holtnaknyilvánitás. 217/2. 1920. sz. A ráczkevei Mr. járásbiróság közhírré teszi, hogy Matis Lidia férj. Ács Sándorné, Matis Bálint makádi és Matis Sándor buda­pesti lakosok kérelme folytán Szabó András vol­ma­kádi lakosnak, aki állítólag orosz hadifogságban Tas­­kenben hastífuszban elhalt és 1915. augusztus 17. óta magáról életjelt nem adott, holtnak nyilánítása iránt az eljárást a 28000/1919. 1. M. számú rendelet 7. f a alapján megindította s ehhez képest a holtnak nyil­vánitandó ügygondnokául dr. Szánthó Aladár rjáczkovei ügyvédet kirendelte. “ Felhívja a biróság mindazokat, akiknek Szabó András (1889 szeptember 9-én Makádon született, föld­mives, nőtlen, szülei Szabó András és Matis Julianna makádi lakosok, ingatlan vagyona van Makádon, 1914 augusztus havában mint földmunkás az orosz harc­térre vezényeltetett, ott hadifogságba esett, 1915 augusz­tus 17. óta életjort magáról nem adott, tábori posta­száma nem volt­ életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körüményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomásuk, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, ezt a bíróságnak a jelen hirdetménynek a bíróság hirdető tábláján történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be. Amennyiben a fenti időpontig bejelentés a bíróság­hoz nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Ráczkeve, 1920. évi március hó 22. napján. A ráczkevei kir. járásbiróság. 4627 1—1 ~Völnaknyilvanitis. Pk. XVII. 181032/3. 1920. szám. A budapesti központi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Penovácz Józsefné részéről előterjesztett holtnak­­nyilvánitási kérelem folytán a 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján az eljárást megindította Az eltűnt neve Penovácz József, róm. kath. vallásu, születési helye Baja, születési ideje 1884 október hó 8. napja, szüleinek neve néh. Penovácz Péter és néh. Lyublyenovics Mária, az eltűnt utolsó lakhelye Baja, házastársának neve Babai Erzsébet, ennek lakhelye Kispest, Bem­ utca 18., a házasságból egy gyermek szü­letett, de 1914 április 22-én meghalt, az eltűnt foglal­kozású géplakatossegéd, ingó-ingatlan vagyona nem volt. Az eltűnt egyén eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, bevonult 1914 július 28. napján Zomborba, csapattestének megjelölése (anyaezred, ahová erede­tileg beosztották) 23. közös gyalogezred, utoljára szol­gálatot telj­esített ugyanott. A hadiesemény megjelölése, amely közben nyoma veszett, nincsen megjelölve. A Vöröskereszt Egylet igazgatóságának értesítése sze­rint a holtnak nyilvánítandó orosz hadifogoly, internálási helye Antipidia bej Tschita. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyil­vánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a budapesti központi járásbíróságnál 1920. évi július hó 4. napjáig jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érke­zik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Buda­pest, 1­920 április hó 30-án. A budapesti központi kir. járásbiróság. 1 794 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1089/1920. szám. A nagy­­atádi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Kosz Jó­zsef volt háromfai lakos holtnak nyilvánitása iránt özv. Virovecz Imréné szül. Kósz Mária és Virovecz Jó­zsefné szül. Kósz Katalin háromfai lakosok kérelmére az eljárást a magyar kir. igazságügyminiszternek 28000/1919. I. M. számú rendelete alapján megindí­totta és Kéz József részére ügygondnokul dr. Bodó Ernő nagyatádi ügyvédet kirendelte. A holtnak nyilvánítani kért Kósz József az 1884. évi február hó 14-én született Báromfa községben Kósz István és Szíjártó Klára szülőktől, feleségének neve Rengel Anna háromfai lakos, gyermeke nincs, foglal­kozása földmives, vagyona */• telek Háromfa község határában, utolsó rendes lakóhelye Háromfa volt­ Kósz József a háborúban bevonult végleges katonai szolgálatra az 1914. évi július hó 26-án Budapestre, a volt közös 24. sz. vadászzászlóaljhoz, onnan a harc­térre került (Tábori posta 60.) utoljára az 1915 augusz­tus 26-án kelt tábori lapon adott hírt magáról, azóta nyoma veszett, állítólag a harctéren eltűnt. A kir. járásbiróság az idézett miniszteri rendelet 7. §-a értelmében felhívja mindazokat, akik a nevezett Kósz József életbenlázéról, tartózkodási helyéről, halálá­nak vagy eltűnésének körülményeiről, különösen arról, hogy Kósz József az 1916. évi december hó 31. napja után még életben volt, tudomással abbrnak, ezt a tudomá­sukat jelen hirdetménynek a mai napon történt kifüg­gesztésétől számított 60 (hatvan) nap alatt alulírott kir. járásbíróságnál személyesen élőszóval vagy írásban jelentsék be, esetleg a kirendelt ügygondnokkal kö­zöljék. Ha a most megjelölt 60 nap leteltéig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Nagyatád, 1920. évi május hó 15. napján. A nagyatádi kir. járásbiróság. 4680 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 327/1920. szám. Az abád­­szalóki kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy özv. Lengvári Józsefné abádszalóki lakos kérelmére a had­ban állítólag eltűnt Lángvári Sándor abádszalóki lakos holtnak nyilvánítása iránti eljárást a 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a értelmében folyamatba tette s az állítólag eltűnt rászóló ügygondnokul Király Géza abád­szalóki lakos ügyvédet rendelte ki. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halá­lának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holt­nak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülmé­nyekről, így különösen arról lennne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt 1920. év június hó 20. napjáig a bíróságnak jelentse be. Ha eddig az időpontig a bírósághoz bejelentés nem érkezik, » biróság az egyébként kiderített tények alapj­ a»

Next