Budapesti Közlöny, 1920. szeptember (54. évfolyam, 200-224. szám)

1920-09-16 / 212. szám

i Budapesti Közlöny 1920 szeptember r£ hagyása nélkül elhalt Lágler János volt németzsidányi lakos után maradt örökség tárgyára, jelesül: a német­­zsidányi 31. számú tkvi botétben A. I. 1—21. sor öl., 62., 63., 247., 261., 390., 391., 529/1., 529/2., 682, 683., 817., 1130., 1221., 1270., 1421., 1422, 1509., 1553, 1624. hrsz. ingatlanokból és a 22—23. sorszámú közös legelő- és erdőjárandóságra és a leltár 1—32. t. a. fel­vett ingókra örökösödési bizonyítvány kiadását kérte. A kir. járásbíróság az 1894: XVI. t.-a. 100. §-a értelmében, fölhívja mindazokat, akik a fent megjelölt hagyatékra mint örökösök, kötelesrészre jogosítottak vagy utóörökösök igényt támasztanak, hogy igényeiket e hirdetménynek a hirdetési táblán kifüggesztése nap­ját követő naptól számított 45 nap alatt a kir. járás­bíróságnál jelentsék be, mert ellenkező esetben a kir. járásbíróság az örökösödési bizonyítvány kiadását a kérvény alapján fogja elrendelni. Csepreg, 1920. évi augusztus hó 12. astján. A csepregi királyi járás­bíróság. 8795 1—1 Hirdetmény. 6248/1920. iktsz. Közzéteszem, hogy Veszprém vármegye alispánja 13300/1920. számú vég­határozatával dr. Török Mihály pápai városi írnokot a kommunizmus alatt tanúsított magatartása s hivatali szolgálatának bejelentés nélkül való elhagyása miatt az 1886. évi XXII. t.-c. 90. §-a a) pontja alapján hiva­talvesztésre ítélte. Miről ismeretlen helyen tartózkodó dr. Török Mihály hirdetményileg értesittetik. Pápa, 1920. évi augusztus hó 31-én. Pápa r. t. város polgár­mestere. *1413­­—1 Holtnaknyilvánitások. Heltnaknyilvánitás. 2. Pk. 37480/2. 1920. szám. A budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Albeker Mátyás budapesti lakos részéről az 1911 : I. t.-o. 733. §-ának 1. pontja alapján előterjesztett kérésem foly­tán az állítólag eltűnt Albeker Gergely volt budapesti lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Földi Rezső budapesti ügyvédet rendeltek ki. Felhívja a kir. törvényszék az eltüntet­és mind­azokat, akiknek az eltünt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt életbenlé­téről értesítsék, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte meg­állapítható, mert ellenkező esetben a biróság az eltün­tet a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év letelte után biróilag holtnak fogja nyilvánítani. Budapest, 1920. évi augusztus hó 16. napján. A buda­pesti kir. törvényszék. 8768 3—2 Helm­aknyavanitás. Pk. 4535/1920. szám. A székes­­fehérvári kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy dr. Er­délyi Gyula székesfehérvári ügyvéd által képviselt Baracsi Jánosné szül. Susánszki Mária gazdálkodó sár­­szentmihályi sági szőlőhegyi lakos részéről a 28000. 1919. I. M. számú rendelet értelmében előterjesztett kérelem folytán Baracsi János volt sárszentmihályi sági szőlőhegyi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az állítólag eltűnt részére dr. Herényi Jenő székesfehérvári ügyvédet ügygond­nokul kirendelte. Az eltűnt neve Baracsi János, születési helye Sár­szentmihály, születési ideje 1881 junius hó 20., szülei­nek neve néhai Baracsi János és néhai Kolonics Julianna, a házasságból két gyermek született, az eltűnt foglal­kozása gazdálkodó, utolsó lakhelye Sárszentmihály, az eltűntnek ingó vagyona nem volt, ingatlan vagyona Sárszentmihály községben volt. Az eltűnt egyén bevonult 1914. évi július 26. nap­ján Székesfehérvárra, csapattestének megnevezése cg. és kir. 69. gyalogezred 7. század, katonai rend­fokozata nem volt, utolsó ismert tábori postaszáma 90. Az eltűnt a katonai hatóságok kétrendbeli hivatalos értesítése alapján a harctéren 1914 november hó 25-én eltűnt és azóta magáról életjelt nem adott. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvá­­nítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hir­detményben jelzett időn túl még életben volt, ezt az al­l­rt biróságnak 1920. évi november hó 10. napjáig jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Székesfehérvár, 1920 augusztus hó 28. napján. A székes­fehérvári kir. járásbíróság. • 8746 1—1 Holtnaknyilvánítás. Pk. 846/2. 1920. szám. A paksi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Tumpek Jánosné a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesz­tett kérelme folytán a biróság az állítólag eltűnt Tumpek János volt paksi lakosnak holtnak nyilvánitása iránt az eljárást a mai nappal megindította s egyúttal az állítólag eltűnt részére ügygondnokul dr. Sándor Béla paksi lakos ügyvédet kirendelte. Az állítólag eltűnt Pakson 1880. évben született, házastársa Tumpek Jánosné sz. Oszvald Katalin, paksi lakos, gyermekeinek neve és lakása János, Magdolna és Katalin kiskorúak, paksi lakosok, volt foglalkozása földműves, utolsó lakhelye (tartózkodáshelye) Paks, 1914. év julius hó 27. napján a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezredhez vonult be, utoljára az orosz harctéren teljesített szolgálatot, állítólag 1914. év de­cember hó 24. napján a kiesvölgyi harctéren esett el (tűnt el), vagyona volt. A bíróság felhívja az eltüntet s általában minden­kit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjá­ból fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt 1914. évi december hó 2­1. napján túl még életben volt, ezt a hirdetménynek­­ a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be bíróságnak. Közli a biróság egyúttal azt a figyelmeztetést is, hogyha az előbbi bekezdésben megjelölt időpontig be­jelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként ki­derített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kér­désében határozni. Paks, 1920. évi augusztus hó 6-án. A paksi kir. járásbiróság. 8748 1—1 Koltnaknyilvánitás. Pk. 3755/1920. szám. A kaposvári kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Jakocz Pálné szül. Morva Katalin kaposvári lakosnak a 28000/1919. I. M. számú igazságügyminiszteri rendelet értelmében előterjesztett kérelme folytán az állítólag eltűnt Jakecz Pál kaposvári lakos holtnak nyilvánítása iránt az el­járást a mai napon megindította, egyúttal részére ügy­gondnokul dr. Bakonyi Lajos ügyvédet kirendelte. Jakecz Pál szül. 1882. évben Buzsák községben Jakecz Mihály és Horváth Rozália szülőktől, házassá­got kötött 1903 február hó 2-án Morva Katalinnal. Jakecz Pál róm.-ksth., mezőgazdasági cseléd, vagyon­talan, feleségétől 14 év óta elváltan él és ezen idő alatt Molor Rozáliával élt házasságkivüli viszonyban. Bevonult 11­14. évi julius havában a kaposvári 44. gyalogezredhez, ennek kötelékében a szerb harc­térre ment. 1915 március 17-én irt utoljára, azóta felőle hir nem érkezett, kérelmező állítása szerint hősi halált smtt. Felhív a kir. járásbiróság mindenkit, akinek az eltűnt életbenlétéről tudomása van, hogy a bíróságot erről ezen hirdetmény közzétételétől számítandó 60 napon belül értesítse, mert amennyiben ez idő lejártáig ily bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak­nyilvánítás kérdésében határozni. Kaposvár, 1920. évi julus hó 18. A kaposvári kir. járásbiróság. *1397 1—1 Koliniknyilvánulás. Pk. 1443/1920. szám. A paksi kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Pintér Ferencné paksi lakosnak a 28000/1919. I. M. számú rendel­et alapján előterjesztett kérelme folytán a bíróság az állítólag eltűnt Pintér Ferenc volt paksi lakos holtnak nyilvání­­tása iránt az eljárást a mai nappal megindította, ügy­gondnok kirendelését a biróság, minthogy ez arány­talan költséget okozna, a fél kérelmére mellőzte. Az állítólag eltűnt Pintér Ferenc Pakson 1877. évi szeptember hó 4. napján született, házastársa Pintér Ferencné szül. Hoffman Erzsébet paksi lakos, gyer­mekeinek neve és lakása Pintér Teréz, Adám, Erzsébet, Mária és Ferenc kiskorúak, Paks, volt foglalkozása föld­­mives, utolsó lakhelye Paks, 1914. évi augusztus hó 4. napján a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred­hez vonult be, állítólag 1914. évi december hó 14. nap­ján az orosz harctéren esett el (tűnt el), vagyona volt. A bíróság felhívja az eltüntet s általában minden­kit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlété­­ről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjá­ból fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt 1914. évi december hó 14. napján túl még életben volt, ezt a hirdetmény­nek a­ bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak. Közli a bíróság egyúttal azt a figyelmeztetést is, hogy ha az előbbi bekezdésben megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként ki­derített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kér­désében határozni. Paks, 1920. évi augusztus hó 14-én A paksi kir. járásbiróság. 8749 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1068/2. 1920. sz. A bonyhádi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Rein Jánosné szül. Stifter Erzsébet,­jelenleg alsónánci lakos részéről a 28000/1999. I. M. számú rendelet 6. §-a alapján elő­terjesztett kérésem folytán az állítólag eltűnt Rein János volt mórágyi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította, az eltűnt részére ügygondnokul dr. Vidor Leó bonyhádi ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt­ neve Rein János, születési helye Mórágy község, születési ideje 1890. évi április hó 17. napján, szüleinek neve néhai Roin Henrik és Schaleining Krisz­tina, házastársa Stifter Erzsébet alsónánai lakos, az eltűnt foglalkozása földmivelési napszámos, utolsó lak­helye Mórágy község volt, ingó vagy ingatlan vagyona nincs. Az eltűnt egyén katonai szolgálatot teljesített, be­vonult 1914. évi július hó 26-án Pécsre a 19. honvéd gyalogezredhez, ahol a 10. század 3. szakaszánál nyert beosztást. Pécsről ezredével együtt a szerb harctérre került, ahonnan nejének 1914 november 7-én üt utol­jára. A hadiesemény megjelölése, amely helyen nyoma veszett, a szerb harctéren állítólag 1914 december 12-én a századparancsnoktól kapott értesítése szerint eltűnt s azóta róla hír nem érkezett. Ennélfogva a biróság fölhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak. A bíróság figyelmezteti az érdekelteket, hogy amennyiben a fent megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében hatá­rozni. Bonyhád, 1920. évi julius hó 29-én. A bonyhádi kir. járásbiróság. 8751 1—1 k­oltmistnyilvén­itás. 1376/1920. szám. Az igali kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Kereszt Pálné török­­koppányi lakos házastárs részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán a háborúban állítólag eltűnt Keresztes Pál volt török­­koppányi lakos holtnak nyilvánítása­­iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Friedländer Manó iglai ügyvédet kirendelte. Kereszt Pál törökkoppányban 1885. évben született, róm.-kath., kisbirtokos, vagyonos, atyjának neve Kereszt József, anyjáé Hosszú Júlia, felesége neve Borsi Éva. Nevezett 1914. évi julius hó 28-án vonult hadba, mint a volt cs. és kir. 24-ik vadászzászlóalj közvadásza, ezen zászlóalj 4. századában és első szakaszában 63. tábori postaszám alatt, részt vett az oroszok elleni galicziai kárpáti harcokban és ezekben 1914. évi szep­tember vagy október havában eltűnt és azóta róla hír nem érkezett. Felhivja mindazokat, akiknek az eltűnt Kereszt Pál tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének kö­­rülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről és különösen arről lenne tudomásuk, hogy az eltűnt 1917. évi december hó 31. napján túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be a bíróságnak. Ha a fentebb említett időpontig bejelentés nem érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében hatá­rozni. Igal, 1920. évi augusztus hó 6. napján. Az igali kir. járásbiróság. 8754 1—1 MalinaknyilvánHos. Pk. 1383/1920. szám. A tabi kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Kocsis Jánosné szül. Horváth Mária nagyberényi lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet 2. §-a alapján előterjesztett kére­lem folytán az állítólag a háborúban­ eltűnt Kocsis János volt nagyberényi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt rászóló ügygondnokul dr. Kállai Béla ügyvéd tabi lakost rendelte ki. Felhívja a járásbiróság az eltüntet­és mindazokat, akiknek­­az eltűnt Kocsis János volt villamos kalauz, budapesti lakos, az orosz harctéren 1914. évi október 5-én Siankinál egy ütközet alkalmával fejlövés követ­keztében hősi halált halt. A részleges mozgósítás el­rendelése után Nagyberényből — illetősége helyéről — 1914. évi július 27-én bevonult a volt cs. és kir. 44. gyalogezredhez, melynek kötelékében mint a 16. szá­zad tart. katonája előbb a szerb, majd az orosz harc­térre távozott, utolsó levelét 1914. szeptember 29-én írta, tábori postaszáma 90., illetve az utolsó levelén 41 volt, életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálá­nak vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holt­naknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülmé­nyekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt 1914. évi október hó 5. napján túl még életben volt, ezt a jelen hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak. Figyelmeztet mindenkit, hogyha a fentebb említett időpontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Tab, 1920. évi julius hó 9. napján. ‘A tabi kir. járásbiróság. 8758 1—1 Holtnak nyilvánitás. Pk. 1793/1920. szám. A tabi kir. járásbiróság közhirré­ teszi, hogy Somogyi Ádámné sz. Zsuborács Mária karádi lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet 2. §-a alapján előterjesztett ké­relem folyton állítólag, a háborúban eltűnt Somogyi (Rauschenberger) Ádám karádi lakos holtnak nyilvání­­tása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Kállai Béla ügy­­■yéd tabi lakost rendelte ki. Pelhívja a kir. járásbiróság az eltüntet­és mind­azokat, akiknek az eltűnt Somogyi (azelőtt Rauschen­­berger) Ádám r. kath. vallása, született Mágócson 1886. évi január hó 15-én, szülei Rauschenberger János ka­rádi lakos, és néhai neje Plell Erzsébet, házastársa Somogyi Ádámné Zsuborács Mária karádi lakos, gyer­mektelen, cipészsogád, karádi lakos, akinek Karádon egy ház és telki birtok ingatlanokból egyhatod rész illetősége van. Mint népfölkelő 1915 február 15-én bevonult Székes­­fehérvárra a m. kir. 17. honvéd gyalogezredhez, ott kir. közjegyző előtt végrendelkezett és engem nevezett örökösévé. Székesfehérvárról mint a 17. honvéd gyalog­ezred 1. zászlóalj, 3. század, 2. szakasz népfölkelője 1915 április közepén távozott az orosz harctérre, tá­bori postaszáma 14 volt és Kroka Imre 17. honvéd gyalogezredben tizedes, karádi lakos, annak idején a harctéren kelt értesítése szerint 1915. évi május hó 7. napján Zemplén vármegye Mezőfő határszélnél az oroszokkal vívott ütközetben ellenséges golyótól szivén találva a hazáért hősi halált halt, amint ezt a nevezett és Rosta György karádi lakosok tanúsíthat­ják, életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeitől, vagy a holtnaknyil­vánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt 1915. évi május hó 7. napján túl még életben volt-e, a jelen hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesz­tésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak. Figyelmeztet a bíróság mindenkit, hogy ha a fen­tebb említett időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíró­ság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak­nyilvánítás kérdésében határozni. Tab, 1920. augusztus hó 14-én. A tabi kir. járásbiróság. 8759 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1663/1. 1920. szám. A deve­­cseri kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Márton Ferencné szül. Fekete Anna devecseri lakos kérel­mére férje Márton Ferenc ellen holtnaknyilvánitási eljárást tett folyamatba s felhiv a biróság mindenkit, hogy abban az esetben, ha Márton Ferenc született 1877. évben Ajkarendek községben, atyjának neve néhai Márton Antal s anyjának neve Ad­varcz Juli ajkarendeki lakos, négy kiskorú gyermeke maradt, mindannyian devecseri lakosok, foglalkozása gépész­­kovács, ingatlan vagyona nincs, bevonult 1914-ben az általános mozgósításkor a 20. honvéd gyalogezredhez Körmendre s mint népfelkelő gyalogos itt teljesített katonai szolgálatot, nyomaveszett a Kárpátokban az oroszokkal folytatott harcokban, ahol is állítólag 1915 február 28-án szenvedett hősi halált s állítólag Nagy­­j Küsküllü-Ostbóvviz mellett temették el. Nevezett Márton­­ Ferenc életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy egyéb fontos­­ körülményekről, így különösen arról, hogy 1913 február

Next