Budapesti Közlöny, 1920. szeptember (54. évfolyam, 200-224. szám)

1920-09-16 / 212. szám

Budapest, 1920. 212. szám. Csütörtök, szeptember 16. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VI. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20-21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. Athenaeum-épület. Telefon : József 13-91. Hivatalos hirdetések sa* 10 szóért 1 K 80 t, minden további 10 vagy kevesebb szóért 00 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára, egyenkint L K. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánh­irdetések: Egy hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K GO f. Kétszer vagy többször beiktatva 10 g/o engedmény. Előfizetési árak: Egész évre ........ t1OO korona. Félévre................................180 korona. Negy­edévre .................... OJ korona. Egyes szám ára ............. 2 korona. HIVATALOS RÉSZ. Az ország kormányzója a következő magas elhatározást, illetőleg kéziratokat méltóztatott kibocsátani. A magyar királyi miniszterelnök egész­ségének helyreállását bejelentvén, előter­jesztésére Rubinek Gyula magyar királyi kereskedelemügyi minisztert a miniszter­­elnöki teendők ideiglenes ellátása alól felmentem. Kelt Gödöllőn, 1920. évi szeptember hó 13. napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pál s. k. Kedves gróf Teleki! Örömmel értesül­vén egészségének helyreállásáról, előter­jesztésére Rubinek Gyula m. kir. keres­kedelemügyi minisztert a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátása alól felmentem. Kelt Gödöllőn, 1920. évi szeptember hó 13. napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pál s. k. Kedves Rubinék! A magyar királyi miniszterelnök­ egészségének helyreállását bejelentvén, Önt a miniszterelnöki teen­dők­ ideiglenes ellátása alól felmentem és Önnek ez alkalomból önzetlen és oda­adó fáradozásáért meleg köszönetemet fejezem ki. Kelt Gödöllőn, 1920. évi szeptember bő 13. napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pál s. k. A miniszterelnöki teendők ellátásával megbízott magyar királyi kereskedelem­ügyi miniszter előterjesztésére dr. pesti Szegedy-Maszoik Aladár udvari tanácsost gazdasági irodám főnökévé az V. fizetési osztályba kinevezem. Kelt Gödöllőn, 1920. évi szeptember hó 1. napján. Horthy s. k. Rubinék s. k. A magyar királyi pénzügyminiszter előterjesztésére dr. Papp Simon bánya­­t­anácsos-főgeológusnak, ezen állástól saját kérelmére való felmentése alkalmából, buzgó szolgálatai elismeréséül, az állami szolgálatban legutóbb betöltött állásának megfelelő bányatanácsos-főgeológus cím megtartását engedélyezem. Kelt Gödöllőn, 1920. évi augusztus hó 28-án. Horthy s. k. Báró dr. Korányi s. k. A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a budapesti kir. m. tudományegyetem azon egyhangú határozatát, melylyel dr. Soós Lajos egyetemi magántanártól az u. n. tanács­köztársaság alatt tanúsított hazafiatlan maga­tartása miatt a magántanári jogosítványt meg­vonta, jóváhagyólag tudomásul vette és azt megerősítette. A m. kir. minisztériumnak’ 7.668/1920. 1. E. számú rendelete az úgynevezett tanácsköztársaság idejében . Szín­házakat szocializáló bizottság«, majd »Szocializált színházak és mulatók biztossága« néven működött intézménynek s a hatáskörébe vont intézmények­nek felszámolása tárgyában. Az úgynevezett tanácsköztársaság idejében az úgynevezett közoktatásügyi népbiztosság VIII/I. Sz. B. ügyosztályaként »színházakat szocializáló bizottság«, később »szocializált színházak és mu­latók biztossága« elnevezéssel külön szerv műkö­dött, amely a színházakat, mulatókat, kabarékat, cirkuszokat, zeneintézményeket, a hangverseny­rendezést, a színművészeti főiskolát úgynevezett köztulajdonbavétel címén hatáskörébe vontít, ren­delkezési joguktól megfosztotta és vezetésükbe a jogosultak önrendelkező jogának korlátozásával vagy ennek teljes elvételével beavatkozott, sőt úgynevezett kollektív alakulat címén uj színtár­sulatokat is szervezett s az említett intézménye­ket az egyeseknél befolyt jövedelem felhasználá­sával ugyan, de túlnyomóan az államkincstárból eltulajdonított közpénzen tartotta fenn. A magyar állam az államkincstár súlyos ká­rosodásával járt érintett rendelkezéseket saját tényeinek, az azokat elrendelő vagy végrehajtó szerveket pedig saját szerveinek el nem ismeri, a tett intézkedésekért, az említett szervek által kötött ügyletekért, valamint egyéb cselekede­teikért felelősséget nem vállal. Minthogy azon­ban az említett vállalatok és intézmények úgy­nevezett köztulajdonbavételéből, szervezéséből vagy az önrendelkező jognak egyéb módon való korlátozásából, általában az eljárt szervek tör­vényellenes működéséből előállott tényleges hely­zet rendezésre szorul, evégből a magyar ki­rályi minisztérium az alkotmányosság helyre­állításáról és az­­állami főhatalom gyakor­lásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920. évi I. t.-c. 9. §-ának utolsóelőtti bekezdésében fog­lalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §■ •" Az úgynevezett közoktatásügyi népbiztosság VIII/I. Sz. B. ügyosztályaként »színházakat szocializáló bizottság«, illetőleg »szocializált szín­házak és mulatók biztossága« néven működött intézmény a saját és a tényleges kezelésében volt intézményeknek az úgynevezett tanácsköztársa­ság idejéből származó vagyontömegére nézve felszámol. Az első bekezdésben említett intézmény tény­leges kezelésében volt intézmények a következők : 1. színházak, mulatók, kabarék, 2. cirkuszok, 3. zeneintézmények, 4. hangversenyrendezések, 5. a szerződés nélkül állott színészek és szí­nésznők úgynevezett kollektív alakulata, 6. a színművészeti főiskola. A felszámolás céljából a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter felszámoló bizottságot nevez ki. A felszámoló bizottság a felszámolóbiztosság vagyontömegét a kezelésében volt intézményeknek az úgynevezett tanácsköztársaság idejéből szár­mazó bevételei, kiadásai, vagyonszaporulata vagy vagyoncsökkenése, úgyszintén az említett biztos­ság központi adminisztrációja (ideértve a köz­ponti színházjegyelosztót, az országos színész­­nyilvántartó irodát stb.) költségei számbavételé­vel megállapítja. A vagyontömeget az 1919. évi augusztus hó 6. napján fennállott állapot szerint kell meg­állapítani. A felszámoló bizottság az ekként megállapított vagyontömeget kezeli és lebonyolítja s ebből a célból a kezelést és lebonyolítást az eddig műkö­dött miniszteri biztostól átveszi. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, illetőleg a miniszteri biztos eddigi intézkedései joghatályosak és sem a felszámoló bizottság előtt, sem bírói után meg nem támadhatók, azonban a már általuk elutasított igények újab­ban is bejelenthetők s azok tárgyában a fel­számoló bizottság a jelen rendelet értelmében határoz. 2. §.’ A felszámoló eljárásban a proletárdiktatúra idején létesített gazdasági szervek feloszlatása (felszámolása) tárgyában 5.193/1919. M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlönynek 1919. évi október hó 21-én megjelent 141. számá­ban kihirdetett) rendelet 3., 5., 6., 11., 12., 15. és 16. §-ait és a 8. §. 1. bekezdését alkal­mazni kell. 3. §. A megállapított vagyontömegből minden más igényt megelőző­ rangsorban a felszámoló eljárás­sal kapcsolatban eddig felmerült és még felme­rülő költségeket és kiadásokat kell kielégíteni. Ezek kielégítése után a felszámoló tömeggel szemben megállapított követeléseket aránylago­­san kell kielégíteni. A felszámoló szerv kezelésében működött intéz­mények állami adótartozásaiért maguk ezek az intézmények felelősek, a felszámoló tömeggel szemben ezen az alapon követelés nem támaszt­ható. A tömeg esetleges feleslege az államkincs­tárt illeti meg az úgynevezett tanácsköztársaság szervei részéről okozott kárainak részleges meg­térítése címén. 4­ §• A felszámoló tömeg viseli az úgynevezett tanácsköztársaság idejében felmerült betegsegé­lyezési és balesetbiztosítási járulékot és pedig a felosztó szerv kezelésében volt intézményeknek csupán bejelentett alkalmazottai után az 1919. évi augusztus hó 6. napjáig bezárólag eltelt időre és az ily követelést, valamint a 3. §. 2. bekezdésében nem említett és így a tömeget terhelő köztartozásokat a 3. §. 1. bekezdésének második mondatában foglalt szabálynak meg­felelően aránylagosan elégíti ki 5. §. Az úgynevezett tanácsköztársaság idejében a felszámoló szerv kezelésében működött intéz­mények tekintetében létrejött jogi tények alapján harmadik személy követeléseket csupán a vagyon­tömeggel szemben érvényesíthet, ez intézmények ellen követelést csupán a felszámoló tömeg támaszthat. 6. §. A felszámoló szerv kezelésében működött intéz­mények a felszámoló tömeggel szemben követe­lést csupán az úgynevezett tanácsköztársaság szervei részéről állagukban okozott kár alapján támaszthatnak, a tőlük elvont bevételeket vagy

Next