Budapesti Közlöny, 1920. szeptember (54. évfolyam, 200-224. szám)
1920-09-16 / 212. szám
Budapest, 1920. 212. szám. Csütörtök, szeptember 16. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VI. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20-21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. Athenaeum-épület. Telefon : József 13-91. Hivatalos hirdetések sa* 10 szóért 1 K 80 t, minden további 10 vagy kevesebb szóért 00 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára, egyenkint L K. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K GO f. Kétszer vagy többször beiktatva 10 g/o engedmény. Előfizetési árak: Egész évre ........ t1OO korona. Félévre................................180 korona. Negyedévre .................... OJ korona. Egyes szám ára ............. 2 korona. HIVATALOS RÉSZ. Az ország kormányzója a következő magas elhatározást, illetőleg kéziratokat méltóztatott kibocsátani. A magyar királyi miniszterelnök egészségének helyreállását bejelentvén, előterjesztésére Rubinek Gyula magyar királyi kereskedelemügyi minisztert a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátása alól felmentem. Kelt Gödöllőn, 1920. évi szeptember hó 13. napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pál s. k. Kedves gróf Teleki! Örömmel értesülvén egészségének helyreállásáról, előterjesztésére Rubinek Gyula m. kir. kereskedelemügyi minisztert a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátása alól felmentem. Kelt Gödöllőn, 1920. évi szeptember hó 13. napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pál s. k. Kedves Rubinék! A magyar királyi miniszterelnök egészségének helyreállását bejelentvén, Önt a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátása alól felmentem és Önnek ez alkalomból önzetlen és odaadó fáradozásáért meleg köszönetemet fejezem ki. Kelt Gödöllőn, 1920. évi szeptember bő 13. napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pál s. k. A miniszterelnöki teendők ellátásával megbízott magyar királyi kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére dr. pesti Szegedy-Maszoik Aladár udvari tanácsost gazdasági irodám főnökévé az V. fizetési osztályba kinevezem. Kelt Gödöllőn, 1920. évi szeptember hó 1. napján. Horthy s. k. Rubinék s. k. A magyar királyi pénzügyminiszter előterjesztésére dr. Papp Simon bányatanácsos-főgeológusnak, ezen állástól saját kérelmére való felmentése alkalmából, buzgó szolgálatai elismeréséül, az állami szolgálatban legutóbb betöltött állásának megfelelő bányatanácsos-főgeológus cím megtartását engedélyezem. Kelt Gödöllőn, 1920. évi augusztus hó 28-án. Horthy s. k. Báró dr. Korányi s. k. A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a budapesti kir. m. tudományegyetem azon egyhangú határozatát, melylyel dr. Soós Lajos egyetemi magántanártól az u. n. tanácsköztársaság alatt tanúsított hazafiatlan magatartása miatt a magántanári jogosítványt megvonta, jóváhagyólag tudomásul vette és azt megerősítette. A m. kir. minisztériumnak’ 7.668/1920. 1. E. számú rendelete az úgynevezett tanácsköztársaság idejében . Színházakat szocializáló bizottság«, majd »Szocializált színházak és mulatók biztossága« néven működött intézménynek s a hatáskörébe vont intézményeknek felszámolása tárgyában. Az úgynevezett tanácsköztársaság idejében az úgynevezett közoktatásügyi népbiztosság VIII/I. Sz. B. ügyosztályaként »színházakat szocializáló bizottság«, később »szocializált színházak és mulatók biztossága« elnevezéssel külön szerv működött, amely a színházakat, mulatókat, kabarékat, cirkuszokat, zeneintézményeket, a hangversenyrendezést, a színművészeti főiskolát úgynevezett köztulajdonbavétel címén hatáskörébe vontít, rendelkezési joguktól megfosztotta és vezetésükbe a jogosultak önrendelkező jogának korlátozásával vagy ennek teljes elvételével beavatkozott, sőt úgynevezett kollektív alakulat címén uj színtársulatokat is szervezett s az említett intézményeket az egyeseknél befolyt jövedelem felhasználásával ugyan, de túlnyomóan az államkincstárból eltulajdonított közpénzen tartotta fenn. A magyar állam az államkincstár súlyos károsodásával járt érintett rendelkezéseket saját tényeinek, az azokat elrendelő vagy végrehajtó szerveket pedig saját szerveinek el nem ismeri, a tett intézkedésekért, az említett szervek által kötött ügyletekért, valamint egyéb cselekedeteikért felelősséget nem vállal. Minthogy azonban az említett vállalatok és intézmények úgynevezett köztulajdonbavételéből, szervezéséből vagy az önrendelkező jognak egyéb módon való korlátozásából, általában az eljárt szervek törvényellenes működéséből előállott tényleges helyzet rendezésre szorul, evégből a magyar királyi minisztérium az alkotmányosság helyreállításáról és azállami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920. évi I. t.-c. 9. §-ának utolsóelőtti bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §■ •" Az úgynevezett közoktatásügyi népbiztosság VIII/I. Sz. B. ügyosztályaként »színházakat szocializáló bizottság«, illetőleg »szocializált színházak és mulatók biztossága« néven működött intézmény a saját és a tényleges kezelésében volt intézményeknek az úgynevezett tanácsköztársaság idejéből származó vagyontömegére nézve felszámol. Az első bekezdésben említett intézmény tényleges kezelésében volt intézmények a következők : 1. színházak, mulatók, kabarék, 2. cirkuszok, 3. zeneintézmények, 4. hangversenyrendezések, 5. a szerződés nélkül állott színészek és színésznők úgynevezett kollektív alakulata, 6. a színművészeti főiskola. A felszámolás céljából a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter felszámoló bizottságot nevez ki. A felszámoló bizottság a felszámolóbiztosság vagyontömegét a kezelésében volt intézményeknek az úgynevezett tanácsköztársaság idejéből származó bevételei, kiadásai, vagyonszaporulata vagy vagyoncsökkenése, úgyszintén az említett biztosság központi adminisztrációja (ideértve a központi színházjegyelosztót, az országos színésznyilvántartó irodát stb.) költségei számbavételével megállapítja. A vagyontömeget az 1919. évi augusztus hó 6. napján fennállott állapot szerint kell megállapítani. A felszámoló bizottság az ekként megállapított vagyontömeget kezeli és lebonyolítja s ebből a célból a kezelést és lebonyolítást az eddig működött miniszteri biztostól átveszi. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, illetőleg a miniszteri biztos eddigi intézkedései joghatályosak és sem a felszámoló bizottság előtt, sem bírói után meg nem támadhatók, azonban a már általuk elutasított igények újabban is bejelenthetők s azok tárgyában a felszámoló bizottság a jelen rendelet értelmében határoz. 2. §.’ A felszámoló eljárásban a proletárdiktatúra idején létesített gazdasági szervek feloszlatása (felszámolása) tárgyában 5.193/1919. M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlönynek 1919. évi október hó 21-én megjelent 141. számában kihirdetett) rendelet 3., 5., 6., 11., 12., 15. és 16. §-ait és a 8. §. 1. bekezdését alkalmazni kell. 3. §. A megállapított vagyontömegből minden más igényt megelőző rangsorban a felszámoló eljárással kapcsolatban eddig felmerült és még felmerülő költségeket és kiadásokat kell kielégíteni. Ezek kielégítése után a felszámoló tömeggel szemben megállapított követeléseket aránylagosan kell kielégíteni. A felszámoló szerv kezelésében működött intézmények állami adótartozásaiért maguk ezek az intézmények felelősek, a felszámoló tömeggel szemben ezen az alapon követelés nem támasztható. A tömeg esetleges feleslege az államkincstárt illeti meg az úgynevezett tanácsköztársaság szervei részéről okozott kárainak részleges megtérítése címén. 4 §• A felszámoló tömeg viseli az úgynevezett tanácsköztársaság idejében felmerült betegsegélyezési és balesetbiztosítási járulékot és pedig a felosztó szerv kezelésében volt intézményeknek csupán bejelentett alkalmazottai után az 1919. évi augusztus hó 6. napjáig bezárólag eltelt időre és az ily követelést, valamint a 3. §. 2. bekezdésében nem említett és így a tömeget terhelő köztartozásokat a 3. §. 1. bekezdésének második mondatában foglalt szabálynak megfelelően aránylagosan elégíti ki 5. §. Az úgynevezett tanácsköztársaság idejében a felszámoló szerv kezelésében működött intézmények tekintetében létrejött jogi tények alapján harmadik személy követeléseket csupán a vagyontömeggel szemben érvényesíthet, ez intézmények ellen követelést csupán a felszámoló tömeg támaszthat. 6. §. A felszámoló szerv kezelésében működött intézmények a felszámoló tömeggel szemben követelést csupán az úgynevezett tanácsköztársaság szervei részéről állagukban okozott kár alapján támaszthatnak, a tőlük elvont bevételeket vagy