Budapesti Közlöny, 1920. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

1920-11-21 / 268. szám

Szerkesztőség: VII. kerület, Ilákóczi-út 54. szám. Telefon : József 20—21. Kiadóhivatal: YIL, Ilakóczi-írt 54. Athenaeum-épület* Telefon : József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért­­ K SO f., minden további 10 vagy kevesebb szóért 1 50 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabőliség és az es­teg megküldendő lappéldány ára, egyenkint a K. Az iktatandó hirdetmények dija előlegesen küldendő be. Marján hirdetések: Egy hatodh­asábos, nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1­0 00 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10 e 76 engedmény. WT?, "• • V-- ■ ’ '■' V'­­ V. -( u Budapest, 1920. 268. szám. Vasárnap, november 21. KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. Előfizetési árak: Egész évre ....... ^­*0 korona* Félévre................. ISO korona. Negyedévre .................. korona-Egyes szám ára 3 korona. HIVATALOS RÉSZ. A m. kir. földmivelésügyi miniszternek a minisztérium felhatalmazása alapján tett előterjesztésére dr. Szomjas Lajos állam­titkárt a halasztást nem tűrő sürgős esetekben házhelyek kijelöléséről és kis­­haszonbérletek alakításáról szóló 1920. évi XXIX. t.-c. 1. §-a értelmében alakí­tandó földbirtokrendező bizottság elnökévé kinevezem. Budapest, 1920. évi november hó 12. napján. Horthy a k. Szabó István a. k. A halasztást nem tűrő sürgős esetekben ház­helyek kijelöléséről és kishaszonbérletek alakí­tásáról szóló 1920. évi XXIX. t.-c. 1. §-a értel­mében alakítandó földbirtokrendező bizottságba: 1. a m. kir. kúria elnöke tagokul Zsíros Kálmán és dr. Pap István kir. kúriai bírákat, a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke tagokul Dullya László és dr. Gyurkovich László köz­igazgatási itélőbirákat; 2. a m. kir. földmivelésügyi miniszter szak­értőkül Demján Gyulát, Ivády Bélát és Szilassy Zoltánt, a m. kir. kisgazdaügyi miniszter szak­értőül Meskó Pált; 3. a m. kir. belügyminiszter képviselőjéül Tersztyánszky Kálmán helyettes államtitkárt, a rv. kir. földmivelésügyi miniszter dr. Mattya­­zovszky Miklós miniszteri tanácsost, a m. kir. igazságügy miniszter dr. Börösök Andor minisz­teri tanácsost, a m. kir. pénzügyminiszter Baross Gábor miniszteri osztálytanácsost; 4. a Magyar Földhitelintézetek Országos Szö­vetsége képviselőjéül dr. Pap Gézát, az Országos Központi Hitelszövetkezet képviselőjéül dr. Horánsztey Dezsőt jelölte ki. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 72.960/1920. szám alatt kelt rendeletével a a Zalavárr megyei törvényhatósági árvizsgáló bizottság elnökévé Mayer István nyug. főszolga­bírót nevezte ki._____ A szegedi kir. ítélőtábla elnöke dr. László Gábor szegedi kir. törvényszéki joggyakornokot eddig ideiglenesen viselt állásában véglegesítette. A szegedi kir. ítélőtábla elnöke dr. Molnár József szegedi kir. törvényszéki joggyakornokot eddig ideiglenesen viselt állásában véglegesítette. Dr. Grigorescu György gyulai születésű, kassai ületőségű, kaposvári lakos, államrendőr­ségi kapitány családi nevének »Gergely” névre kért átváltoztatása az 1920. évi 75.508/VIII. a. számú belügyminiszteri rendelettel megenged­tetett. _____ delet 2. és 4. §-ának, valamint a 8­­90. M. E. 1920. rendelet 2. §-ának módosításával a követ­kezőket rendeli: Az autonóm vámtarifa 26. tarifaszáma alá tartozó zab, a 29. tarifaszámból a moharosba ojrok jei vitelét, valamint behozatalt*« pénzü­gy­­manszter a földmivelél­mi miniszterrel­­egyet­értőkig az érdekelt tárcák meghallgatása után engedélyezi. Budapest, 1920 november 20. Gráf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztérium 9.862/1920. M. E. száma rendelete a lőfegyverek, lőszerek és robbantóanyagok tar­tásáról, árusításáról és vásárlásáról. A magyar királyi minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján következőket rendeli: I. Engedély szüksége általában. 1. §• Lőfegyvert (vadász-, céllövő és egyéb lőfegy­vert, pisztolyt), továbbá lőszereket és robbantó­anyagokat csak az tarthat, viselhet, vásárolhat vagy árusíthat, aki arra az illetékes rendőr­hatóságoktól (2., 11. és 14. )/engedélyt kapott. Ezek az engedélyek személyre (cégre) szólnak, azokat tehát másra átruházni vagy másnak átengedni nem szabad. A tényleges szolgálatban álló katonai, csendőri, rendőri, pénzügyőri személyeknek és a letartóz­tató intézetek őrszemélyzetének kivételével ilyen engedélyekre van szükségük a fegyverviselésre jogosult közszolgálati alkalmazottaknak, továbbá a szolgálatban álló felesketett erdőtiszteknek, erdőőröknek, vadőröknek, halászati, hegy-, mező­vagy egyéb őröknek a szolgálati felszerelésükhöz tartozó vagy a hivatásuk teljesítéséhez szükséges lőfegyverek és lőszerek tartására is; az erre vonatkozó engedély azonban ezektől csak az egyes személy megbízhatatlansága okából tagad­ható meg vagy vonható vissza. Szolgálati felsze­reléshez nem tartozó vagy hivatás teljesítéséhez nem szükséges lőfegyvert a katonák, csendőrök, rendőrök, pénzügyőrök és a letartóztatási inté­zeti őrök is csak rendőrhatósági engedély mel­lett tarthatnak vagy viselhetnek. * II Lőfegyverek tartásának, viselésének vagy vásárlásának engedélyezése. 2. §. Lőfegyver tartására, viselésére vagy vásárlá­sára az engedélyt kizárólag a lakóhely szerint illetékes I. fokú rendőrhatóság és pedig kis- és nagyközségekben a járási főszolgabíró, illető­leg a m­. kir. államrendőrség működése terüle­tén a főszolgabíróval egyetértve az államrend­őrségi kapitányság (kirendeltség) vezetője, váro­sokban a m. kir. államrendőrkapitányság vezetője, Budapesten a rendőrfőkapitány adja meg. Az engedélyező hatóság az engedélyt bármi­kor visszavonhatja. Ha azonban az engedélyt a II. fokú hatóság adta meg, köteles az I. fokú hatóság az engedély visszavonásáról a I. fokú hatósághoz haladéktalanul indokolt jelentést tenni, amely a visszavonás kérdésében dönt; a " visszavonást elrendelő határozat azonban a II.­­ fokú hatóság döntése előtt is végrehajtható. Az­ engedélyt megtagadó vagy visszavonó első-­­ fokú" határozat ellen felebbezésnek van helye. A 3. §. Lőfegyver tartására, viselésére és vásárlására külön-külön engedély szükséges, de a két előbbi engedély egy okiratban is összefoglalható. A fegyvertartásra vonatkozó engedély alapján az engedélyes a lőfegyvert, ha arra egyébként jogosult, rendeltetésszerűen (vadászatra, céllö­vésre stb.) használhatja. A fegyverviselési engedély feltételezi a fegy­vertartási engedélyt. A vásárlási engedély alapján beszerzett fegy­ver tartására külön engedély szükséges. (10. §.) / 4. §. Lőfegyver tartására, viselésére vagy vásárlására csak az kaphat engedélyt, aki: a) legalább 10 év óta magyar állampolgár; b) teljeskörú, vagy 18. életévét betöltött olyan kiskorú, akinek törvényes képviselője (atya, gyám) az e §-ban felsorolt kellékeknek megfelel és a kiskorúért a felelősséget írásban magára vállalja; c) feddhetlen előéletű és hazafiasság szempont­jából sem esik vagy esett kifogás alá; d) nem szenved olyan testi vagy elmebeli fogyatkozásban, amely őt,a lőfegyverek kezelé­sére megbízhatatlanná tenné. Megtagadhatja az illetékes rendőrhatóság az engedély megadását e kellékek megléte eseté­ben is, ha a fegyvertartást viselés vagy vásárlást a kérelmező személyénél vagy foglalkozásánál fogva indokolatlannak találja, vagy ha a kérel­mező személyét a kért engedély szempontjából nem tartja eléggé megbízhatónak. Külföldiek részére az engedély csak a belügy­miniszter előzetes hozzájárulásával adható meg. Az, akinek lőfegyvertartási vagy vásárlási engedélye nincs, vadászjegyet nem kaphat, sem községi vadászterületet nem haszonbérelhet. 5. §• A lőfegyver tartására vagy viselésére vonat­kozó engedélyben a lőfegyver minőségét, gyári eredetét és számát, továbbá mindazokat az ada­tokat és ismertető jeleket részletesen és pontosan fel kell sorolni, amelyekből a lőfegyver azonos­sága vagyis az kétségtelenül megállapítható, hogy az engedély az illető fegyver tartására vagy viselésére vonatkozik. Mindenki csak azt a lőfegyvert használhatja vagy viselheti, amelynek tartására, viselésére vagy vásárlására engedélyt kapott. Az azonban, aki lőfegyver tartására, viselésére vagy vásár­lására engedélyt kapott, kivételesen használhat vagy viselhet olyan lőfegyvert is, amelynek tartására vagy viselésére más kapott engedélyt; ilyen esetben azonban azt, hogy a­ kérdéses lő­fegyver tartására vagy viselésére ki kapott engedélyt és hogy az idegen lőfegyver haszná­latát vagy viselését milyen körülmény tette szükségessé, igazolni köteles. 6. §: Fegyvertartási vagy fegyverviselési engedély csak olyan lőfegyverre állítható ki, amelynek a kérelmező jogos tulajdonosa vagy jogos birtokosa. A kiállított engedély hatályát veszti, ha a tulajdonjog vagy birtoklás jogszerűtlensége be­­bizonyult. Ha a kérvényező tulajdonosi vagy jogos bir­tokosi minőségének beigazolását körül tudva valótlan adatokat használt vagy lényeges adato­kat megtévesztés céljából elhallgatott, amennyi­ben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, őt e rendelet 22. §-a alapján ki­hágásért kell megbüntetni és a kérdéses fegyvert tőle el kell kobozni. A m. kir. minisztériumnak 1920. évi 9.860. számú rendelete az 5.510. M. Z. 1319., valamint a 8.790. M. E. 1920. számú rend­eletek részben vájár módosításáról. A magyar királyi minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján az 5.510, M. E. 1919. ren­

Next