Budapesti Közlöny, 1920. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

1920-11-21 / 268. szám

1920 november 21. Budapesti Közlöny ▼ettek­el, de amelyekre igénybejelentést 1910. évi december hó 15-ig senki sem adott be, vagy amelyekre vonatkozó tulajdonjogát a bejelentést tett igénylő e rendelet hatályba léptétől számí­tott egy év alatt nem érvényesítette vagy be­bizonyítani nem tudta. Azok a fegyveralkatrészek, amelyek bármilyen úton a hatóságnak vagy az elkobzott fegyverek visszaszolgáltatására kiküldött bizottságnak ju­tottak birtokába és amelyekre vonatkozó tu­lajdonjog nem bizonyítható, mint uratlan dol­gok, e rendelet hatályba léptével a magyar királyi kincstár tulajdonává válnak. Úgyszintén a magyar királyi kincstár tulaj­donává válnak a kihágási ítélet alapján a tulaj­donostól elkobzott fegyverek is. A kincstár tulajdonaivá vált lőfegyverek és fegyveralkatrészek rendeltetését és értékesítésük módját a belügyminiszter állapítja meg. Az, aki a kincstár tulajdonává vált lőfegy­vert, fegyveralkatrészt vagy ezeknek az alkat­részeknek felhasználásával készült lőfegyvert a belügyminiszter rendeletének megfelelően meg­szerzett, annak igazolt tulajdonosává válik és tulajdonjoga nem támadható meg. 20. §: Az elkobzott fegyverek visszaszolgáltatására kiküldött bizottság a belügyminiszter felügyelete alatt áll; ügykezelését a belügyminiszter álla­pítja meg és számadásait ugyancsak a belügy­miniszter vizsgálja felül 21. §.­ ­ Valamennyi fegyver- és lőszerárusítással fog­lalkozó kereskedő köteles e rendelet hatályba léptekor az illetékes E fokú rendőrhatóság ki­küldöttjének közreműködése mellett a raktáron levő fegyverekről és lőszerekről haladék nélkül részletes leltárt felvenni. E hivatalos leltárnak nemcsak az áruk részletes megjelölését, hanem azt is tartalmaznia kell, hogy az árukat a kereskedő mikor és kitől szerezte. 22. §. Az, aki ennek a rendeletnek valamely rendel­kezését megszegi vagy kijátssza, vagy megszegé­sénél vagy kijátszásánál tudva közreműködik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető ren­delkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a magyar királyi államrendőrség működési te­rületén az államrendőrségnek hatáskörébe tartozik 23. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba és azt a belügyminiszter hajtja végre. Budapest, 1920. évi november hó 19-én. Gróf Teleki Pál 8. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 9.863/1920. i. E. sszari rendelete. A nyilvános étkező és szórakozó helyiségek zár­órájának megállapítása. A tüzelőanyagok kimérése érdekében a magyar királyi minisztérium a háború esetére szóló ki­vételes intézkedésekről alkotott törvényes ren­delkezések alapján a következőket rendeli: 1. §• A nyilvános étkező helyiségeket (vendéglők, szorcsmák, ital­mérő vagy elárusító helyek, bárok és más hasonló üzletek, kávéházak stb.) a nyil­vános szórakozóhelyiségeket (színházak, kabarék, mozgófényképhelyiségek és hasonlók), továbbá az összes mulatóhelyeket (orfeumok, dalcsarnokok, tánctermek, tánciskolák stb ),valamint a felolvasó-, hangverseny- és más­­ féle nyilvános termeket és helyiségeket esti 10 órán túl nem szabad nyitva tartani. • A székesfőváros területén levő vendéglők zár­órája azonban a belügyminiszter további intéz­kedéséig egyelőre éjféli 12 óra marad. E §. korlátozó rendelkezései nem vonatkoznak a vasúti vendéglőkre, ha nyitvatartásukat az utazó közönség érdekei kívánják. 2. §• A vármegyei törvényhatóság első tisztvi­selője, illetve a magyar királyi államrendőr­ség kerületi főkapitánya a belügyminiszter engedélyével az 1. §-nál szigorúbb korlátozáso­kat is megállapíthat. 3. §• A jelen rendelet rendelkezései az üzletek zár­órájára nem vonatkoznak. 4. §• Aki a jelen rendelet, rendelkezéseit, intézke­déseket megsérti vagy megszegi, az kihágást követ el, amely hat hónapig terjedhető elzárás­sal és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. államrendőrség működési területén a m. kir. államrendőrség hatáskörébe tartozik. 5. §. A magyar királyi minisztérium felhatalmazza a belügyminiszert, hogy a jelen rendelet ren­delkezései alól indokolt esetekben könnyítéseket tehessen, illetve kivételeket engedélyezhessen. E rendelet 1920. évi november hó 22-én lép hatályba s azt a belügyminiszter hajtja végre. Budapest, 1920. évi november hó 15-én. Gróf Teleki Pál s. k., iá. dr. miniszter.elnök. A sl fejv. feeresfeeástemügyi miniszter 74.660/1020. számú remetete a találmányi sz.bsu.­makró! s.zóló 1895. évi XXXVII törvénycikk egyes rendelkezésé­nek mó­­dosításáról és kiegészítéséről szóló 1920. évi XXXV. törvénycikk életbelépí­tése és végrehajtása tárgyában. A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről alkotott 1920. évi XXXV. törvénycikk életbeléptetésének nap­ját e törvény 4. §-a harmadik bekezdésében foglalt rendelkezések kivételével jelen törvény 11. §-ában a törvényhozás részéről megadott felhatalmazás alapján 1920. évi december hó 1. napjában állapítom meg azzal, hogy a­­ §. említett bekezdésének életbeléptetése iránt ké­sőbb külön rendelettel fogok intézkedni. Egy­ben a törvény 2. és 8. §-ainak végrehajtása tárgyában a pénzügyminiszter úrral egyetértve a következőket rendelem: I. Fejezet: A szabadalmak oltalmi idejének meghosszabbítása. 1. §• A szabadalmak oltalmi ideje csak kérelemre hosszabbítható meg. A kérvény a szabadalmi bíróságnál a jelen rendelet életbelépése napjától számított hat hónapon belül nyújtandó be. E határidő letelte után benyújtott kérvény hivatalból visszautasítandó. E határidő meg nem hosszabbítható és el­mulasztása miatt igazolásnak helye nincs. A kérvény benyújtása előtt minden szaba­dalom után kétszáz korona díj a m. kir. szaba­dalmi állampénztárnál befizetendő és az arról szóló nyugta a kérvényhez csatolandó, nyugta nélkül bemutatott kérvény hivatalból vissza­utasítandó. 2. §• A kérvényben a szabadalom, melyre vonat­kozólag az oltalmi idő meghosszabbítását kérik, lajstrom száma szerint megjelölendő, pontosan körülírandó, a meghosszabbítás alapjául szól­­t ténykörülmények részletesen felemlítendők és az összes bizonyítékok felsorolandók Okirati bizonyítás esetén az összes okiratok a kérvény­hez csatolandók. Egy kérvényben egynél több szabadalom oltalmi idejének meghosszabbítása nem kérhető. 3. §.­ ­ A szabadalmi bíróság bejelentési osztálya — ha a kérvényt hivatalból visszautasítandónak­­ nem találja — a kérvényező nevét (cégét), lak­helyét (telephelyét), továbbá a szabadalom szá­mát és rövid megjelölését a Szabadalmi Köz­­lönyben közzéteszi azzal a figyelmeztetéssel, hogy a meghosszabbítás ellen a közzététel napjától­ számított hatvan nap alatt bárki kifogást tehet., E határidő meg nem hosszabbítható és a határ­idő elmulasztása esetén igazolásnak helye nincsen. 1­4. §. A meghosszabbítás ellen a szabadalmi bíró­ságnál két példányban előterjesztendő kifogás kizárólag arra alapítható, hogy a kért meghosz­­szabbítás törvényes előfeltételei fenn nem forog­­nak. A kifogást tevő fél tartozik a kifogások első­ példányához csatolandó nyugtával igazolni, hogy a szabadalmi állampénztárba 100 korona díjat előre lefizetett, ellenkező esetben a kifogás hivasí­tásból visszautasítandó. A kifogás alapjául szolgáló ténykörülmények­­ részletesen megjelölendők és az összes bizonyí­tékok felsorolandók. Okirati bizonyítás esetén az­­­összes okiratok csatolandók. 5. §. A bejelentési osztály a netán beérkezett ki­fogás másodpéldányát a kérvényezőnek kiadja és a 3. §-ban megállapított hatvan nap letelte után a meghosszabbítás kérdésében határoz. 6 §• A bejelentési osztály határozata ellen annak kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt fel­folyamodásnak van helye a bírói osztályhoz, melynek döntése végleges, úgy a bejelentési, mint a bírói osztály nyil­vános ülésében határoz, amelyről a felek az elő­adandó ügyek jegyzékének legalább három nap­pal előzetesen történt kifüggesztése útján érte­sülnek. Szükség esetén a felek meghallgathatók, a bejelentési osztály határozathozatal előtt új bizonyítékokat hivatalból is beszerezhet. A bírói osztálynál új tényállítások és új bizonyítékok fel nem hozhatók. Úgy a bejelentési, mint a bírói osztály által hozott határozat a felekkel írásban közlendő. Egyebekben a meghosszabbítási eljárásban a szabadalmi bíróságnál hatályban levő jogszabá­lyok megfelelően alkalmazandók. Az eljárás újrafelvételének helye nincs. 8. §. A meghosszabbítás elrendelése esetén a meg­hosszabbítás tartama mindig egész években feje­zendő ki és a határozatban a meghosszabbítás kezdő időpontja, valamint a szabadalom oltalmi idejének végpontja naptári idő szerint megjelö­lendő. Az elrendelt meghosszabbítás az illető szaba­dalom megadására vonatkozó iratcsomóban meg­felelően feljegyzendő, továbbá a­­Szabadalmi Közlönyében egy ízben közzéteendő és a sza­badalmi lajstromban is kitüntetendő. 9. §• Ha az évi díjak azokra az évekre, amelyek­ben a szabadalom az 1920. évi XXXV. t.-c. 2. § ának második bekezdése értelmében egy­általában nem vagy csaknem kellő mérvben volt gyakorolható, már ki voltak fizetve, a meghosz­­szabbítás éveire díj nem fizetendő. Ellenkező esetben pedig az évi díjak a hátra­levő éveknek megfelelő évi összegekben fizeten­dők meg. Az 1895. évi XXXVII. t.-c. 45. §, 8. és 9. bekezdésében emlitett lejáratnak a meghosszab­bítás kezdő pontja veendő. 10. § A meghosszabbitás elrendeléséből a szabada­lom érvényességére következtetés nem vonható. 11. §■ Ha a szabadalmi bíróság az oltalmi időt meghosszabbította, az illető szabadalomra adott és a meghosszabbitás időpontjában még jog- s hatályban fennálló gyakorlatban vételi és haszná­­l­­ati engedély (1895. évi XXXVII­­.-c. 10. §.)­­ tartama is — ha csak a felek közt létre- s jött szerződés rövidebb lejárati időt meg nem I állapít — a meghosszabbítási idővel meg- I hosszabbítottnak tekintendő. Az engedélyesnek 3

Next