Budapesti Közlöny, 1920. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

1920-11-21 / 268. szám

4 azonban jogában áll a meghosszabbítás közzé­tételétől számított hatvan nap alatt arról le­mondani. Ha a felek a gyakorlatbavételi és használati engedélyre vonatkozó kérdések, nevezetesen az engedély fennállása, lejárata, valamint a meg­hosszabbítási időre eső szolgáltatás és ellen­szolgáltatás felett megegyezni nem tudnak, a rendes bíróság dönt. 12. §. Valamely szabadalom oltalmi idejének meg­hosszabbítása által nem tekintendő meghosszab- bbítottnak a vonatkozó pótszabadalom oltalmi i­deje is. A pótszabadalom a­ jelen meghosszab­­­bítási eljárás szempontjából mint önálló szaba­dalom bírálandó eL IL Fejezek A szabadalmi dijai. 13. §. Az 1895. évi XXXVI. t.-c. 45. §-ának­­, 2., 3., 4. és 9. bekezdéseit következőkép módo­­sítom: Minden szabadalomért, valamint pótszabada­bbért a bejelentéssel egyidejűleg 200­0 be­jelentési díj fizetendő.­­ A leírásnak az id. t.-c. 32. §-a értelmében ,megengedett módosításáért 50 K díj fizetendő.­­ Ezen kívül minden szabadalomért az igénybe­vett oltalom tartamára való tekintettel a követ-­­kező évi díjak fizetendőké­­. Az első évre ............................. 200 X A második évre............................. 100 * A harmadik évre .............................. 150 » A negyedik évre ............................. 200 X Az ötödik évre ................................. 250 » A hatodik évre ............................... 300 » A hetedik évre ................................. 400 » A nyolcadik évre .................... 500 » A kilencedik évre...........­................... 000 »­­A tizedik évre .................... .......... 800 » A tizenegyedik évre .......................... 1000 » A tizenkettedik évre......................... 1200 » uk tizenharmadik évre ....................... 1500 » A tizennegyedik évre ...................... 2000 » A tizenötödik évre ..................... 2500 » Pótszabadalomért, amennyiben az önálló szabadalomra át nem változik (1895. évi XXXVII. t.-c. 17. §.) a szabadalom egész tar­tamára a bejelentési díjon kívül 400 K díj csak egyszer fizetendő. Az évi díjak lejártától számítandó 30 nap­­után teljesitett fizetésen kívül még 20%, de legalább is 40 K pótdíj jár. 14. §. Az 1895. évi XXXVII. t.-c. 46. §. első be­kezdését és annak 1—4. pontjait következőkép­p­ módosítom, illetve kiegészítem. A fentebbi díjakon kívül még a következő esetekben előzetesen fizetendő: 1. a bejelentési osztály által hozott minden végzés ellen iránytűó felfolyamodás után 100­0, a felszólalási eljárás során és a bírói osztály által hozott végzés ellen irányuló felfolyamodás után, valamint a felebbezés után 200—200 K, 2. szabadalmak megvonása és megsemmisítése iránt indított kereset után 400 K, 3. valamely fennálló szabadalom terjedelmének megállapítása iránt benyújtott kérelem után 400 K. 4. szabadalom átruházásának bejegyzése után 100 K. 15. §. Ha a felebbvitel kizárólag a perköltség vagy tanúdíj vagy szakértői díj kérdéseire vonatkozik, a 2. §. 1. pontjában megállapított díjak helyett csak 20 K díj fizetendő. 16. §. Az 1920. évi XXXV. t.-c. 9. §-ában említett díjak alatt, amelyek hitelezhetők, esetleg el­engedhetők, a jelen rendelettel megállapított díjak értendők. 17. §. Jelen rendelet 1920. évi december hó 1. nap­ján lép életbe. Budapest, 1920. évi november hó 17-én. Rubinek Gyula, s. k., m. Mr. kereskedelemügyi miniszter. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 70.003/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a Kereskedelmi r.-t berettyóújfalui bej. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi március hó 3-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 74.928/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rende­letével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. EL szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Sárkány J. Károly örökösei és társai csetneki Concordia vasöntő r.-t. buda­pesti bej. cég az 1918/1919. üzletévekre vonat­kozólag együttesen tartandó közgyűlését 1920. évi december hó­tízig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. fdr. miniszter folyó évi 3 75.361/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rende­letével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Magyar írók könyvkiadó és terjesztő r.-t. budapesti bej. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tar­tandó közgyűlését 1921. évi március hó 91-ig elhalaszthassa. ______ Budapesti Közlöny 1920 november 21. A magyar kir. közélelmezési minisster 72.030/1920. V. szá­m rendszere tojásnak a beföti forgalomba való szállítása tárgyában. Belföldi forgalomban tojást vasúton, hajón vagy közforgalmú gépkocsin további rendelke­zésemig ezentúl csakis az 52571/1920. M. E. számú kormányrendelettel rendszeresített szállí­tási igazolványokkal szabad szállítani. Kivételt képeznek, tehát szállítási igazolványkényszer alá nem esnek mindama tojásküldemények, melyek Budapestre adatnak fel avagy bármely közúti járművet Budapestre szállíttatnak. Hajón Buda­pestre címzett tojásküldeményekhez azonban szállítási igazolvány szükséges. A szállításhoz szükséges szállítási igazolvá­nyokat a m. kir. közélelmezési minisztérium által fentemlített kormányrendelettel kibocsá­tott elsősorozatú szállítási igazolvány-űrlapokon a feladó állomásra, illetékes elsőfokú közigazga­tási hatóságok (főszolgabíró, rendőrkapitány, polgármester) szolgáltatják ki, de mindenkor csak előzetes hozzájárulásom alapján. A hozzájárulásom kikéréséhez vonatkozó táviratban fel kell tüntetni a feladó és rendel­tetési állomást, valamint a kérvényező (feladó) és címzett nevét és foglalkozását, továbbá a szállítani szándékolt tojásmennyiséget. Külföldre irányuló forgalomban, valamint mindazon viszonylatokban, midőn elől hivat­kozott kormányrendelet a III. sorozatú szállí­tási igazolványok, használatát írja elő, tehát a határállomásokra rendelt küldeményekre is, a szállítási­ igazolványokat kizárólag a vezetésem alatt álló minisztérium szállítási igazolvány osztálya állíthatja ki és bocsáthatja az érdekel­tek rendelkezésére. Jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1920. évi november hó 16-án. A miniszter helyett: Temple Rezső s. k., h. államtitkár 1. §■ A fogyasztási­­adó alá eső szeszfőzdékben 1920. évi szeptember hó 1-től fogva termelt, illetve termelendő szesznek további rendelke­zésig 6Ó°/6-át zár alá helyezem és a közszük­­séglet céljaira igénybevettnek jelentem ki. A szeszfőzde vállalatok ennek következtében azokat a kötelezettségeket, melyeket a jelen ren­delet életbelépése előtt szesznek a mest jelzett időpont után teljesítendő szállítása iránt vállal­tak, amennyiben azokat a jelen rendelet hatá­­­lyának időtartama alatt kellene teljesíteniük, minden egyes vevővel szemben csak a kikötött mennyiség 40°/6-a erejéig kötelesek teljesíteni. Ugyanez áll a szeszfinomító szabadraktári, valamint egyéb szabadraktári vállalatoknak a­ jelen rendelet hatályának időtartama alatt tel­jesítendő szeszszállítási kötelezettségeire nézve.. A finomítással is foglalkozó szeszfőzde válla-­­latok a zár alá helyezett finomított (közép,­ elő- és utópárlat) szeszt szeszfinomító szabadraktári­ vállalatnak külön engedélyem nélkül is eladhat­ják és azt további raktározás, illetve finomítás­­céljából az illető szabadraktárba elszállíthatják. Az ekként átvett szeszre azonban az átvevő­ szabadraktárral szemben a zárolt szeszre nézve: f­ennálló­ rendelkezések nyernek alkalmazást. 2. §. Az 1. §. első bekezdésében foglalt rendelke­zések nem vonatkoznak azokra a szeszfőzdékre,a­melyek az országnak megszállott területeiről, vagy külföldről származó szeszfőzési anyagokat dolgoznak fel. Ha valamely szeszfőzdében az országnak meg nem szállott területéről származó szeszfőzési­ anyagon kívül a megszállott területekről vagy külföldről­ behozott szeszfőzési anyag is vagy kizárólag ily behozott szeszfőzési anyag dolgoz­­tatik fel, úgy a behozottlő szeszfőzési anyagból előállított szesznek zár alá helyezése tekinteté­­­­b­en az 1920. évi 96.700. sz. rendeletem (Buda­pesti Közlöny 297. szám) 10. §-ában előírt engedélyben külön fogok rendelkezni. 3. §. Az 1920. évi szeptember hó 1-je óta termelt és zár alá helyezett szesz őrzési költségét hekto­literenként (100 liter alkohol) és pedig nyers szesz, valamint elő- én utópárlat után évi 170 K-ban, a finom szesz (középpárlat) után pedig évi 2­0 K-ban állapítom meg 4. §. A szeszfőzdék, illetve szeszszabadraktárak vál­lalkozói a zár alá helyezett szeszkészletek nyilván­tartása és kiutalása körül felmerülő költségek megtérítésére a kiutalt zárolt szeszmennyiségek után a jelen rendelet életbelépésétől kezdődő leg­­további rendelkezésig kezelési illeték fejében, hektoliterfokonként 20 fillért kötelesek az ille­tékes állampénztárba befizetni. Ezt a kezelési illetéket azok, kiknek részére a zárolt szesz ki-5 utalása történik, a szeszfőzde, illetve szeszszabad­­raktár vállalkozójának megtéríteni kötelesek. A kezelési illetéket az 1899. évi XXIV. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 3. §-ának I. 1. pontjához tartozó 15. sz. minta szerint egy példányban s a minta szövegének, értelemszerű módosításával szerkesztendő beje­lentés mellett a kiutalt szesz elszállítására vo­­natkozó bejelentés megtétele előtt kell befizetni. A fizetésre köteles vállalkozók leszámolásra előre nagyobb összeget is befizethetnek, mint amennyi a kiutalt szesz után tényleg jár. Az állampénztár a befizetett összegről szabályszerű nyugtát adni köteles. A kezelési illetékre nézve hitel igénybe nem­­ vehető. 5. §. A­­zár alá helyezett és igénybevett finom szesz á­l. sir. pénzügyminiszter 1929. évi 98.109. számú rendelete a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben ter­melt szesz zár alá helyezésére, a szesz eladási­­­ára, ha a szesz megadóztatva kerül forgalomba, módjára és a kincstárnak a szesz eladási árá­ hektoliterenként (1­0 liter alkohol) 7150 K-ban államíttatik meg. Ebből az összegből kontingens szesz után 2400 X, exkontingens szesz után 2380 K a termelőnek és 600 K a finomítónak járandóságára, a fennaradó összeg pedig, mely kontingens szesznél 4130 K-re, exkontingens szűznél 4170 K-t tesz ki, adók és árrészesedés fejében az államkincstár javára esik. Ha szabad szesz megadózva kerül forgalomba,­ úgy hektoliterenként (100 liter alkohol) kon­tingens szesznél 4150 K, exkontingens szesz­nél 4170 K adók és árrészesedés e fejében az­ államkincstárba befizetendő. .. ..... ban való részesedésére vonatkozó rendelkezések módosítása tárgyában. Az állami bevételekre és kiadásokra vonat­kozó törvényes felhatalmazások, valamint a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendel­­zések alapján a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben termelt szesz zár alá helyezésére és igénybevételére, valamint az ugyanott előállított szesz forgal­mára vonatkozó rendelkezések módosítása gya­nánt a következőket rendelem:

Next