Budapesti Közlöny, 1920. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
1920-11-21 / 268. szám
4 azonban jogában áll a meghosszabbítás közzétételétől számított hatvan nap alatt arról lemondani. Ha a felek a gyakorlatbavételi és használati engedélyre vonatkozó kérdések, nevezetesen az engedély fennállása, lejárata, valamint a meghosszabbítási időre eső szolgáltatás és ellenszolgáltatás felett megegyezni nem tudnak, a rendes bíróság dönt. 12. §. Valamely szabadalom oltalmi idejének meghosszabbítása által nem tekintendő meghosszab- bbítottnak a vonatkozó pótszabadalom oltalmi ideje is. A pótszabadalom a jelen meghosszabbítási eljárás szempontjából mint önálló szabadalom bírálandó eL IL Fejezek A szabadalmi dijai. 13. §. Az 1895. évi XXXVI. t.-c. 45. §-ának, 2., 3., 4. és 9. bekezdéseit következőkép módosítom: Minden szabadalomért, valamint pótszabadabbért a bejelentéssel egyidejűleg 2000 bejelentési díj fizetendő. A leírásnak az id. t.-c. 32. §-a értelmében ,megengedett módosításáért 50 K díj fizetendő. Ezen kívül minden szabadalomért az igénybevett oltalom tartamára való tekintettel a követ-kező évi díjak fizetendőké. Az első évre ............................. 200 X A második évre............................. 100 * A harmadik évre .............................. 150 » A negyedik évre ............................. 200 X Az ötödik évre ................................. 250 » A hatodik évre ............................... 300 » A hetedik évre ................................. 400 » A nyolcadik évre .................... 500 » A kilencedik évre.............................. 000 »A tizedik évre .................... .......... 800 » A tizenegyedik évre .......................... 1000 » A tizenkettedik évre......................... 1200 » uk tizenharmadik évre ....................... 1500 » A tizennegyedik évre ...................... 2000 » A tizenötödik évre ..................... 2500 » Pótszabadalomért, amennyiben az önálló szabadalomra át nem változik (1895. évi XXXVII. t.-c. 17. §.) a szabadalom egész tartamára a bejelentési díjon kívül 400 K díj csak egyszer fizetendő. Az évi díjak lejártától számítandó 30 napután teljesitett fizetésen kívül még 20%, de legalább is 40 K pótdíj jár. 14. §. Az 1895. évi XXXVII. t.-c. 46. §. első bekezdését és annak 1—4. pontjait következőképp módosítom, illetve kiegészítem. A fentebbi díjakon kívül még a következő esetekben előzetesen fizetendő: 1. a bejelentési osztály által hozott minden végzés ellen iránytűó felfolyamodás után 1000, a felszólalási eljárás során és a bírói osztály által hozott végzés ellen irányuló felfolyamodás után, valamint a felebbezés után 200—200 K, 2. szabadalmak megvonása és megsemmisítése iránt indított kereset után 400 K, 3. valamely fennálló szabadalom terjedelmének megállapítása iránt benyújtott kérelem után 400 K. 4. szabadalom átruházásának bejegyzése után 100 K. 15. §. Ha a felebbvitel kizárólag a perköltség vagy tanúdíj vagy szakértői díj kérdéseire vonatkozik, a 2. §. 1. pontjában megállapított díjak helyett csak 20 K díj fizetendő. 16. §. Az 1920. évi XXXV. t.-c. 9. §-ában említett díjak alatt, amelyek hitelezhetők, esetleg elengedhetők, a jelen rendelettel megállapított díjak értendők. 17. §. Jelen rendelet 1920. évi december hó 1. napján lép életbe. Budapest, 1920. évi november hó 17-én. Rubinek Gyula, s. k., m. Mr. kereskedelemügyi miniszter. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 70.003/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Kereskedelmi r.-t berettyóújfalui bej. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi március hó 3-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 74.928/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. EL szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Sárkány J. Károly örökösei és társai csetneki Concordia vasöntő r.-t. budapesti bej. cég az 1918/1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1920. évi december hótízig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. fdr. miniszter folyó évi 3 75.361/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Magyar írók könyvkiadó és terjesztő r.-t. budapesti bej. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1921. évi március hó 91-ig elhalaszthassa. ______ Budapesti Közlöny 1920 november 21. A magyar kir. közélelmezési minisster 72.030/1920. V. szám rendszere tojásnak a beföti forgalomba való szállítása tárgyában. Belföldi forgalomban tojást vasúton, hajón vagy közforgalmú gépkocsin további rendelkezésemig ezentúl csakis az 52571/1920. M. E. számú kormányrendelettel rendszeresített szállítási igazolványokkal szabad szállítani. Kivételt képeznek, tehát szállítási igazolványkényszer alá nem esnek mindama tojásküldemények, melyek Budapestre adatnak fel avagy bármely közúti járművet Budapestre szállíttatnak. Hajón Budapestre címzett tojásküldeményekhez azonban szállítási igazolvány szükséges. A szállításhoz szükséges szállítási igazolványokat a m. kir. közélelmezési minisztérium által fentemlített kormányrendelettel kibocsátott elsősorozatú szállítási igazolvány-űrlapokon a feladó állomásra, illetékes elsőfokú közigazgatási hatóságok (főszolgabíró, rendőrkapitány, polgármester) szolgáltatják ki, de mindenkor csak előzetes hozzájárulásom alapján. A hozzájárulásom kikéréséhez vonatkozó táviratban fel kell tüntetni a feladó és rendeltetési állomást, valamint a kérvényező (feladó) és címzett nevét és foglalkozását, továbbá a szállítani szándékolt tojásmennyiséget. Külföldre irányuló forgalomban, valamint mindazon viszonylatokban, midőn elől hivatkozott kormányrendelet a III. sorozatú szállítási igazolványok, használatát írja elő, tehát a határállomásokra rendelt küldeményekre is, a szállítási igazolványokat kizárólag a vezetésem alatt álló minisztérium szállítási igazolvány osztálya állíthatja ki és bocsáthatja az érdekeltek rendelkezésére. Jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1920. évi november hó 16-án. A miniszter helyett: Temple Rezső s. k., h. államtitkár 1. §■ A fogyasztásiadó alá eső szeszfőzdékben 1920. évi szeptember hó 1-től fogva termelt, illetve termelendő szesznek további rendelkezésig 6Ó°/6-át zár alá helyezem és a közszükséglet céljaira igénybevettnek jelentem ki. A szeszfőzde vállalatok ennek következtében azokat a kötelezettségeket, melyeket a jelen rendelet életbelépése előtt szesznek a mest jelzett időpont után teljesítendő szállítása iránt vállaltak, amennyiben azokat a jelen rendelet hatályának időtartama alatt kellene teljesíteniük, minden egyes vevővel szemben csak a kikötött mennyiség 40°/6-a erejéig kötelesek teljesíteni. Ugyanez áll a szeszfinomító szabadraktári, valamint egyéb szabadraktári vállalatoknak a jelen rendelet hatályának időtartama alatt teljesítendő szeszszállítási kötelezettségeire nézve.. A finomítással is foglalkozó szeszfőzde válla-latok a zár alá helyezett finomított (közép, elő- és utópárlat) szeszt szeszfinomító szabadraktári vállalatnak külön engedélyem nélkül is eladhatják és azt további raktározás, illetve finomításcéljából az illető szabadraktárba elszállíthatják. Az ekként átvett szeszre azonban az átvevő szabadraktárral szemben a zárolt szeszre nézve: fennálló rendelkezések nyernek alkalmazást. 2. §. Az 1. §. első bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak azokra a szeszfőzdékre,amelyek az országnak megszállott területeiről, vagy külföldről származó szeszfőzési anyagokat dolgoznak fel. Ha valamely szeszfőzdében az országnak meg nem szállott területéről származó szeszfőzési anyagon kívül a megszállott területekről vagy külföldről behozott szeszfőzési anyag is vagy kizárólag ily behozott szeszfőzési anyag dolgoztatik fel, úgy a behozottlő szeszfőzési anyagból előállított szesznek zár alá helyezése tekintetében az 1920. évi 96.700. sz. rendeletem (Budapesti Közlöny 297. szám) 10. §-ában előírt engedélyben külön fogok rendelkezni. 3. §. Az 1920. évi szeptember hó 1-je óta termelt és zár alá helyezett szesz őrzési költségét hektoliterenként (100 liter alkohol) és pedig nyers szesz, valamint elő- én utópárlat után évi 170 K-ban, a finom szesz (középpárlat) után pedig évi 20 K-ban állapítom meg 4. §. A szeszfőzdék, illetve szeszszabadraktárak vállalkozói a zár alá helyezett szeszkészletek nyilvántartása és kiutalása körül felmerülő költségek megtérítésére a kiutalt zárolt szeszmennyiségek után a jelen rendelet életbelépésétől kezdődő legtovábbi rendelkezésig kezelési illeték fejében, hektoliterfokonként 20 fillért kötelesek az illetékes állampénztárba befizetni. Ezt a kezelési illetéket azok, kiknek részére a zárolt szesz ki-5 utalása történik, a szeszfőzde, illetve szeszszabadraktár vállalkozójának megtéríteni kötelesek. A kezelési illetéket az 1899. évi XXIV. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 3. §-ának I. 1. pontjához tartozó 15. sz. minta szerint egy példányban s a minta szövegének, értelemszerű módosításával szerkesztendő bejelentés mellett a kiutalt szesz elszállítására vonatkozó bejelentés megtétele előtt kell befizetni. A fizetésre köteles vállalkozók leszámolásra előre nagyobb összeget is befizethetnek, mint amennyi a kiutalt szesz után tényleg jár. Az állampénztár a befizetett összegről szabályszerű nyugtát adni köteles. A kezelési illetékre nézve hitel igénybe nem vehető. 5. §. Azár alá helyezett és igénybevett finom szesz ál. sir. pénzügyminiszter 1929. évi 98.109. számú rendelete a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben termelt szesz zár alá helyezésére, a szesz eladásiára, ha a szesz megadóztatva kerül forgalomba, módjára és a kincstárnak a szesz eladási árá hektoliterenként (10 liter alkohol) 7150 K-ban államíttatik meg. Ebből az összegből kontingens szesz után 2400 X, exkontingens szesz után 2380 K a termelőnek és 600 K a finomítónak járandóságára, a fennaradó összeg pedig, mely kontingens szesznél 4130 K-re, exkontingens szűznél 4170 K-t tesz ki, adók és árrészesedés fejében az államkincstár javára esik. Ha szabad szesz megadózva kerül forgalomba, úgy hektoliterenként (100 liter alkohol) kontingens szesznél 4150 K, exkontingens szesznél 4170 K adók és árrészesedés e fejében az államkincstárba befizetendő. .. ..... ban való részesedésére vonatkozó rendelkezések módosítása tárgyában. Az állami bevételekre és kiadásokra vonatkozó törvényes felhatalmazások, valamint a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelzések alapján a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben termelt szesz zár alá helyezésére és igénybevételére, valamint az ugyanott előállított szesz forgalmára vonatkozó rendelkezések módosítása gyanánt a következőket rendelem: