Budapesti Közlöny, 1920. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
1920-11-21 / 268. szám
1920 november 21. Budapesti Közlöny úgy a zár alá helyezett, mint a szabad szesznél az államkincstárt illető 4150, illetőleg 4170 K-ból kontingens szesznél 90 K, eskontingens-szesznél 110 K szeszfogyasztási adót, 70 K szeszadópótlékot, 3990 K pedig kincstári árrészesedést képvisel. Zárolt szesznek adómentes felhasználásra vagy adóval terhelten való elszállítása esetében a termelő a fentiek szerint a zárolt szesz után megállapított termelői járandóságnak, a finomító pedig a finom szesz (középpárlat) után a fentiek szerinti járandóság felszámítására jogosult, mig az elő- és utópárlat után finomítási járandóság címén mit sem számíthat fel és igy az elő- és utópárlatért hektoliterenként legfeljebb 2400 K, illetve 2380 K-áfé követelhet. 6. §. A külföldről behozott égetett szeszes folyadékok után a vámilletéken és a szeszfogyasztási adó nagyobbik tétele szerint járó adón kívül szeszadópótlék és kincstári árrészesedés fejében hektoliterenként 4060 K fizetendő. A termelési adó alá eső szeszfőzdék a szeszadón és szeszadópótlékon kívül hektoliterfokonként 39 K 90 f-t kötelesek kincstári árrészesedés fejében fizetni. 7 §• Az 1920. évi szeptember hó 1-je óta termelt szesz, ha a szabadforgalomba nem ment át, hanem még a szeszfőzdékben vagy szabadraktárakban van, a jelen rendelet 6. §-ában megállapított részletezés szerint esik szeszadó, szeszadópótlék és kincstári árrészesedés alá, míg a korábbi termelési időszakokban termelt szesz után arra való tekintettel, hogy a termelőnek járandósága és a szeszfinomítási költségek is a most megállapítottnál kisebbek voltak, kincstári árrészesedés címén a mutatkozó különbözet is megfizetendő. Ehhez képest az alábbi kivételektől eltekintve az 1919. évi szeptember hó 1-je előtt termelt finom szesz után szeszadó, szeszadópótlék és kincstári árrészesedés fejében hektoliterenként 6350 K, az 1919/1920-iki termelési időszakból származó finom szesznél kontingensszesz ut . 5950 K és ezkontingens szesz után 5970 K fizetendő. A most jelzett megkülönböztetés szerint ugyanúj mérvű szeszadó, szeszadópótlék és kincstári árrészesedés összegek fizetendők az 1919. évi szeptember hó 1-je előtti időből, illetve az 1919/2020-iki termelési időszakból származó s a szabadraktárak által a jelen rendelet életbelépése előtt finom állapotban átvett szeszmennyiségek után is. Ha az 1919. évi szeptember hó 1-je előtt, illetve az 1919/1920-iki termelési időszakban termelt és még raktáron levő szesz 1920. évi augusztus hó 31-ike után került, illetve kerül finomításra, úgy a finomítói, hektoliterenként 600 K járandóság illeti s ehhez képest ilyen szesznek adó lefizetése mellett való elszállítása esetén szeszadó, szeszadópótlék és kincstári árrészesedés fejében az 1919. évi szeptember 1-je előtt termelt finom szesz után hektoliterenként csak 5850 K, az 1919/1920-iki termelési időszakból származó kontingens-szesz utáni 5550 K , az exkontingens szesz után 5570 K fizetendő. A most jelzett megkülönböztetés szerint ugyanily mérvű szeszadó, szeszadópólék és kincstári árrészesedés összegek fizetendők az 1919. évi szeptember hó 1-je előtti időből, illetve az 1919/1920-iki termelési időszakból származó s a szabadraktárak által a jelen rendelet életbelépését követő időben finom állapotban átvett szeszmennyiségek után is. Ha finomítóval kapcsolatos szeszfőzde vállalkozója az 1919. évi szeptember hó 1-ét megelőző időből, illetve az 1919/1920-iki termelési időszakból származó és 1920. évi szeptember hó 1-je előtt finomított szeszt a jelen rendelet életbelépése után adóval terhelten szabad raktárba szállit el, úgy ajelen rendelet 5. §-a értelmében a finomítót illető járandóságot felszámíthatja, de a jelen szakasz első és második bekezdésében jelzett összegek közötti különbözeteket, vagyis az 1919. évi szeptember hó 1-je előtt termett szesz után hektoliterenként 500 K-t, az 1919/1920-iki termelési időszakban termelt szesz után pedig 400 K-t kincstári árrészesedés címén az elszállításra vonatkozó bejelentés megtétele előtt az állampénztárba beszolgáltatni köteles. Ha a termelő vagy finomító, illetve a szabadraktár vállalkozója az 1919. évi szeptember hó 1-ét megelőző időből, illetve az 1919/1920-iki termelési időszakból származó és vállalatában még készletben levő szesznek a jelen rendelet hatályba lépőt követően adóval terhelten történő elszállítása esetén a vonatkozó rendeletek értelmében őt illető összegnél többet szed be, a különbözetet árrészesedés címén az állampénztárba befizetni köteles. 8. §. A jelen rendelet által érintett vállalatokból mindaddig, míg az 1919. évi szeptember hó 1-ét megelőző időből, illetve az 1919/1920-iki termelési időszakból származó szeszkészletük ki nem merittetett, az 1920/1921. évi termelvényből származó s az említett készlettel ugyanazon nemű és ugyanazon adótétel alá eső szesz nem szállítható el 9. §. A zár alá nem helyezett (szabad) szesznek a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékből, szeszfinorajtó szabadraktárakból és egyéb szabadraktárakból kivitel, illetve kivitelre szánt likőr, rum és alkoholtartalmú gyártmányok készítése céljából szeszadó, szeszadópótlék és kincstári részesedéssel terhelten való elszállítása további rendelkezésemig csakis külön engedélyem alapján eszközölhető. 10. §. Jelen rendelet a szeszadóra a szeszadópótlékra, kincstári részesedésre, valamint a szesz zár alá helyezésére és igénybe vételére, nemkülönben a zár alá helyezett szesznek őrzési költségeire nézve fenntálló törvényes rendelkezéseket egyébként nem érinti és azonnal életbe lép. A fentebbi rendelkezések végrehajtása tekintetében a következőket rendelem: A rendelet 1. §-a értelmében a finomítással is foglalkozó szeszfőzde vállalatok (szeszfinomító) szabadraktári vállalatnak külön engedélyem nélkül a zár alá helyezett finomított közép-, elő- és utőpárlat szeszt is eladhatják. Minthogy így a szeszfőzde vállalkozóknak módjában áll nemcsak a nyers, hanem finomított zárolt szeszkészletüket is szabadon választandó szeszfinomító szabadraktárba elszállítani, ennélfogva a zárolt szeszkészleteknek a szeszfőzési üzem esetleges akadályozásával járó feltorlódását addig is, míg a zárolt szeszmennyiségek közszükségleti célokra , kiutalásra kerülnek, az érdekelt szeszfőzde vállalatok elháríthatják. Meghagyom ennélfogva a m. kir. pénzügyigazgatóságoknak, hogy fenti rendelkezésre a kerületükhöz tartozó összes fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék vállalkozóit írásbeli kiadványban azonnal külön is figyelmeztessék. A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék felügyeletével megbízott pénzügyőri közegeket pedig szigorúan utasítom, hogy akár nyers, akár finomított (közép-, elő- és utőpárlat) zárolt szesznek a fentiek szerint külön engedélyem nélkül valamely szeszfinomító szabadraktárba történő minden egyes elszállítását a küldő vállalat, a küldött szeszmennyiségének és nemének és az átvevő szabadraktár megjelölése mellett, közvetlenül a pénzügyminisztérium IX . ügyosztályának még az elszállítás napján okvetlenül jelentsék. Az átvevő szabadraktár felügyeletével megbízott pénzügyi közeg az átvett szeszmennyiséget ugyancsak közvetlenül a nevezett ügyosztálynak azonnal jelenteni köteles A rendelet 4 §-a értelmében a kiutalt zárolt szesz után az elszállításra vonatkozó bejelentés megtétele előtt az illető szeszfőzdére, illetve szabad raktárra illetékes állampénztárnál hektoliterfokonként 200 kezelési illeték fizetendő. A zárolt szesz elszállítására teendő bejelentések átvétele alkalmával az eljáró pénzügyőri közegek kötelesek tehát meggyőződni arról, hogy az elszállításra bejelentett szeszmennyiség után járó kezelési illeték be van-e fizetve s a befizetés adatait a bejelentés mindkét példányában a »Hivatalos lelet« jegyzet hasábjában, valamint a bejelentési lajstrom vonatkozó tételénél fel kell tüntetniük. A befizetett kezelési illetékről az állampénztár által kiadott nyugta a bejelentés begyújtása alkalmával bevonandó és a bejelentési lajstromhoz csatolandó. Ha kezelési illeték fejében leszámolásra előzetesen az elszállításra bejelentett szeszmennyiségi után járó összegnél nagyobb összeg fizettetett le, úgy az eljáró pénzügyőri közegek a vonathasd nyugta hátlapján minden egyes esetben az elszállított szesz után járó kezelési illeték öszszegét feltüntetni s a befizetett összegnek kimerítése alkalmával a nyugtát azonnal bevonni kötelesek. A nyugta ily esetben a bejelentési lajstromnak ahhoz a tételéhez csatolandó, melynél az teljesen felhasználtatott. A volt szesz után befizetett kezelési illetékek mint előirányzat nélküli rendkívüli bevételek »Kezelési illeték« elnevezéssel közvetlenül a központi fogyasztási és italadó naplóban számolandók el Az elszámolt összegek okmányolására a befizető fél által benyújtott bejelentés a naplóhoz csatolandó. A szeszfőzdékben vagy szabadraktárakban, készletben levő s az 1919. évi szeptember hó 1-je előtt, illetve az 1919/1920-iki, illetve az 1920/1921-iki termelési időszakban termelt finom szesz a rendelet 7. §-ában részletezett módon esik szeszadó, szeszadópótlék és kincstári árrészesedés alá. Ehhez képest utasítom az eljáró pénzügyőri közegeket, hogy a rendelet értelmében fizetendő szeszadó szeszadópótlék és kincstári árrészesedésnek helyes összegekben való lerovását a zárolt szeszről vezetendő »Előjegyzés«, illetve a fogyasztási adóról vezetendő számadások a egyéb nyilvántartások és feljegyzések adatai alapján szigorúan ellenőrizzék. Ha szeszfőzdéből zárolt finom szesz szabadraktárba szállíttatik, úgy a vonatkozó »Bejelentés« mindkét példányának hivatalos leletében a »Jegyzet« rovatban a szesz származási idején kivül fel kell tüntetni azt is, hogy a küldött finom szesz 1920. évi szeptember 1tó 1-je előtt vagy után finomittatott-e s előbbi esetben a rendelet 7. § ának harmadik bekezdésében előírt kincstári részesedés címén mily összeg fizettetett be. Egyébként a szesz zár alá helyezésére és igénybevételére, a zár alá helyezett szesz őrzési költségeire, valamint a kincstári árrészesedésre vonatkozó rendeletek végrehajtása tárgyában kiadott utasítás határozmányai értelemszerűen alkalmazandók Budapest, 1920. évi november hó 20-án. Báró Korányi t. k. bl kir. pénzügyminiszter. Hirdetmény. Csehiek után járó bélyegilletékek készpénzben való fizetésének engedélyezésére. A bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállítása 58. §-ának a) pontja alapján a »Hangya« termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezet, a Magyar gazdaszövetség szövetkezeti központja budapesti cégnek megengedtetett, hogy az általa kiadandó csekkárlapok után az 1908. évi LvIII. t.-c. 24 §-a, illetve az 1920 évi XXIV. t.-c. 2. §-a értelmében járó bélyegilletéket, a vonatkozó naplókivonatok beterjesztése mellett, minden hó lejártával a következő hónap 14 napjáig az illetékes budapesti IX. ker. m kir. állampénztárnál készpénzben fizethesse le. Budapest, 1920. évi november hó 13-án. M. kir. pénzügyminisztérium. Hirdetmény. Értékpapír forgalmi adónak készpénzben való lerovása. Az 1900. évi XI. t.-c. és az annak végrehajtása iránt az 1900. évi 1881. P. M. sz. alatt kiadott utasítás 33. §-a alapján a Pap Gyula (V., Báthory-u. 10. sz), Hoffman Gusztáv (V., Báthory-u 20. sz.) tőzsdebizományos engedélyt nyert arra, hogy a jelen rendelet kiadása után keletkezett értékpapirforgalmi ügyletektől az 1920. évi XXIV. t.-c. 44. §-a értelmében járó értékpapirfogalmi adót a vonatkozó lajstromkivonatainak beterjesztése mellett minden hónap 1-ét követő 14 napon belül az illetékes budapesti IX. kerületi m. kir. állampénztárnál készpénzben fizethesse le. Budapest, 1920. évi november hó 15-én. M. kir. pénzügyminisztérium. 5