Budapesti Közlöny, 1921. január (55. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-13 / 9. szám

1921 január 11.­ ­ Budapesti Közlöny bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbít­ható záros határidő eltelte után a betétek tartalmát csak a törvény rendes útján és csak az időközben nyilván könyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a beté­tek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okira­tokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy­­ ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. Edelény, 1919. évi december hó 13. napján. Az edelényi kir. járásbíróság mint telek­könyvi hatóság. *54­3—2 Hirdetmény. Pk. 5480/1. 1920. szám. A makói kir. járásbíróság közhirré teszi, hogy Köblös Antal makói lakos. Makón 1918. évi október hó 15. napján végren­delet hátrahagyása nélkül elhalt néhai Köblös Pálné szül. Korom Julianna volt makói lakos után maradt örök­ség tárgyára, jelesül: a makói 15011. sz. tjkvben A. 4- 6539. hrsz. és a makói 16549. sz. tjkvben A. 4- 6539/1. b. hrsz. a. felvett ingatlanból az ő nevén álló Vi rész jutalék örökösödési bizonyítvány kiadását kérte. A kir. járásbíróság az 1894 : XVI. t.­e. 100. §-a értel­mében felhívja mindazokat, akik a fent megjelölt hagyatékra mint örökösök, kötelesrészre jogosítottak vagy utóörökösök igényt támasztanak, hogy igényeiket a hirdetménynek a hirdetési táblán kifüggesztése — a Budapesti Közlönyben közzététele — napját követő naptól számított 45 nap alatt a kir. járásbíróságnál jelentsék be, mert ellenkező esetben a kir. járásbíró­ság az örökösödési bizonyítvány kiadását a kérvény alapján fogja elrendelni. Makó, 1920. évi november hó 16-án. A makói kir. járásbíróság. 367­1—1 Holtnakny­­­iván­it­ások, Holtnaknyilvánits. 5508/1. 1920. szám. A pestvidéki kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Fiel Józsefné részéről előterjesztett holtnaknyilvánitási kérelem foly­tán a 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján az eljárást megindította. Ügygondnok kirendelését a folyamodó kérelmére mellőzi. Az eltűnt neve Fiel József, vallása r. kath., szüle­tési helye Pilisszentiván, születési ideje 1889. évi szep­tember 13., szüleinek neve és lakhelye Fiel Mátyás és Radler Erzsébet Pilisszentiván, az eltűnt utolsó lakhelye Solymár, házastársának neve Darmstadter Anna, ennek lakhelye Solymár, a házasságból nem született gyermek, foglalkozása bányamunkás, az eltűnt­nek ingó és ingatlan vagyona nem volt. Az eltűnt egyén eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, bevonult 1914. évi július 26. napján, csapat­­testének megjelölése cs. és kir. 32. gyalogezred, utol­jára szolgálatot telj­esített ugyanott a 4. századnál, kato­nai rendfokozata gyalogos, utolsó tábori postaszáma ismeretlen, hadiesemény megjelölése, amely közben nyoma veszett, állítólag Jablonkánál az orosz harctéren 1914 október 1-én eltűnt. A Vöröskereszt Egylet érte­sítése szerint 1914 október 11—31. között eltűnt az orosz harctéren. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának ▼agy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvá­­nítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hir­detményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a pestvidéki kir. járásbíróságnál 1921. évi március hó 5. napjáig jelentse be Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Budapest, 1920 évi december hó 31-én A pestvidéki kir. járásbiróság. *46­1—1 Hortnaknyilvánitás. 1043/1920. sz. A püspökladányi kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Bogár Dánielné Szutor Lujza tetétleni lakos részéről az 1919. évi 28000. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kére­lem folytán Bogár Dániel tetétleni lakos holtnak­­nyilvánitása iránt az eljárást a mai napon megindí­totta. Bogár Dániel 1885. évi február 5-én Tetétlenen született Bogár­ Dániel és Ujj Ágnes szülőktől. Szutor Lujzával 1909 december 2­­-én kelt egybe s attól kisk. Bogár Lujza és kisk. Biegár Jolán nevű gyermekei születtek, vagyona nem maradt. 1914 július 26-án vonult be katonai szolgálatra a 39. gyalogezred 6-ik századához mint közlegény, utolsó tábori postaszáma 109 volt, állítólag a Rohatin melletti ütközetben tűnt el. Felhívja a kir. járásbiróság az eltüntet­és mind­azokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy arról­ van tudomásuk, hogy az eltűnt a fentebb megjelölt időn túl még életben volt, azt e hirdetmény­nek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be. Amennyiben az előző bekezdésben közölt idő­. alatt bejelenés nem érkeznék, a biróság az egyébként kide­rített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Püspökladány, 1920. október 9. A püspök­ladányi kir. járásbiróság. 384 1 — 1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 5083/1920. szám. A hatvani kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy­"Kollár István ecsedi és Tóvai Istvánné horti lakosoknak a 28000. 1819. I. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérel­mére Boros András holtnaknyilvánitása iránt az eljá­rást megindította. Az eltűntre vonatkozó adatok: Boros András szüle­tett Ecseden 1887 november 5-én, földmives, volt ecsedi lakos, atyja Boros István, anyja Csala Mária, felesége Döme Erzsébet, egy negyedrész ház és egy hold szántóföld maradt uraim. 1914 augusztus 1-én vonult be a 10-ik honvéd gyalogezred 4. századához és ugyanezen év november közepe táján a Kraków mel­letti ütközetben szemtanú állítása szerint elesett. Felhívja a bíróság mindazokat, akiknek az eltűnt sletbs kilétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így külö­nösen arról lenne tudomásuk, hogy 1914 novembe 30-ika után még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál 1920. évi december hó 31. napján tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentsék be a bíróságnak, ellenkező esetben a biróság a kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Hatvan, 1920. évi december hó 21-én A hatvani kir. járásbiróság. 327 1­.1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 11422/1920. szám. A szegedi kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Virág Miháyné Imre Julianna hódmezővásárhelyi lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Virág Mihály, aki Virág Pál és Kiss Anna közös szülőktől 1876 szeptem­ber 29-én Magyarmajdányon született, Imre Juliannával Hódmezővásárhelyen 1907 április 17-én házasságot kötött, egy gyermek atyja, vagyontalan, kir. kerületi börtönőr, ideiglenes tartózkodása Gorzsó-Kopján és aki 1914 július 29-én a szegedi m. kir. 5-ik honvéd gyalog­ezredhez mint közvitéz bevonult, tábori postaszáma 105 volt, utoljára 1914 szeptember 7-én irt és azóta magáról életjelt nem adott, volt szegedi lakos holtnak­nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megin­dította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Temes­­váry Lajos ügyvéd szegedi lakost kirendelte. Felhívja a kir. járásbíróság az eltüntet­és mind­azokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot az eltűnt életbenlétéről érte­sítsék, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdetménynek a biróság tábláján történt kifüggesz­tését követő naptól számított 60 nap letelte után biróilag holtnak fogja nyilvánítani. — Szeged, 1920. évi december hó 14. napján. A szegedi kir. járás­bíróság. *49­1—­ Holtnak nyilvánítás. Pk. 5111/1920. szám. A monori kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Udvardi István (született 1889 április 29-én Nagykátán, szülei Udvardi Péter és Varga Julianna nagykátai lakosok, nős, házas­­társa Farsang Mária, vagyontalan, dohányos, bevonult 1914 julius 30-án a volt cs. és kir. 68. gyalogezredhez mint közlegény (4. zászlóalj 13. század), volt gombai lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárás megindult, mert nevezett állítólag 1914-ben a szerb harctéren meg­sebesült és közelebbről meg nem határozható időben ott eltűnt. Akinek tudomása van, hogy Udvardi István életben van, hol tartózkodik vagy hogy a fentebb jelzett napo­kat átélte, vagy pedig eltűnésének és halálának körül­ményeiről, esetleg a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos körülményekről tud, értesítse erről a hirdet­mény kifüggesztéséről 1920. évi december hó 28. nap­jától számított 60 nap alatt a monori kir. járásbíróságot. Amennyiben a holtnaknyilvánítás ellen a fenti 60 nap alatt bejelentés nem érkezik, a biróság a felderí­tett tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Az eltűnt részére a biróság ügygondnokot nem rendeli. Egyben a csatolt szegénységi bizonyitvány alapján bélyegmentességet engedélyezett. Monor, 1920 december 22. A monori kir. járásbiróság. *51­1—1 Holtn­akny­ilvánítás. Pk. 5139/2. 1920. sz. A hódmező­­vásárhelyi kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy özv. Tóth Istvánné szül. Kelemen Rózál hódmezővásárhelyi lakos részéről a 28000/1919. I. M. sz. rendelet 1. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag hősi halált halt, Hódmezővásárhelyen 1877. évi julius hó 10-én Tóth István és Kelemen Rozália szülőktől szüle­tett Tóth István volt hódmezővásárhelyi lakosnak, aki 1914. évi augusztus hó 1. napján vonult be a cs. és kir. 46 gyalogezredhez és 1916. évi augusztus hó 15. napján a román fronton hősi halált, halt haltnaknyilvá­­nítási eljárást folyamatba tette. Felhívja a kir. járásbiróság az eltüntet és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot az eltűnt életbenlétéről értesítsék, egyszer­smind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdetménynek biróság hirdető tábláján történt kifüggesztésétől Szá­mított 60 nap letelte után biróilag holtnak fogja nyil­vánítani. Hódmezővásárhely, 1920 december 9. A hód­mezővásárhelyi Mr. járásbiróság. 344 1—1 Holtnaknyivánitás. 1878/1920. szám. A pécsváradi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy a Keller Jánosnő­ szül. Rumszauer Magdolna máriakéméndi lakos , által előterjesztett kérésem folytán fárja Keller János mária­­kéméndi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján meg­indította és részére ügygondnokul dr. Fényi Samu pécsváradi ügyvédet rendelte ki. A holtnak nyilvánitandó néhai Keller Tamás és neje Lang Erzsébet szülőktől Máriakéménden 1882. évi január hó 21-én született, házasságából gyermek élet­ben nincs, Máriakéménden földműveléssel foglalkozott, ahol feleségével közösen 3/4-es teleknek megfelelő ingatlan vagyona van házzal és a szokásos gazdasági­­ felszereléssel. Tényleges katonai szolgálatot a volt 52. cs. és kir. gyalogezrednél teljesített, a mozgósítás első napján mint örvezető a pécsi, 19. honvéd gyalogezred kaposvári zászlóaljához, innen a szerb, majd azután az olasz harctérre került, itt megsebesülvén, vissza­jutott Pécsre, ahonnan 1916. évi június hó 15-én az orosz harctérre vezényeltetek,­ahonnan 1916. évi július hó 13-iki kelettel küldte utolsó levelét, azóta életjelt magáról nem adott, a volt pécsi 19. honvéd gyalog­ezred pótzászlóaljtól annak idején kérelmező által vett szóbeli felvilágosítás szerint a holtnak nyilvánítandó az orosz harctéren 1916. évi júliusban eltűnt. A honvé­delmi miniszter 36/d. osztályában vezetett nyilvántar­tás érdemleges adattal nem rendelkezik. Felhívja a járásbíróság az eltüntet­és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási­­el­éről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben­ volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál 1920 december hó 26-án történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak, egyszersmind közölje azon adatokat, melyekből az eltűnt életbenléte megállapít­ható, mert ha ezen időpontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak nyilvánítás kérdésében határozni. Pécsvárad, 1920. évi december hó­­26. napján. A pécsváradi kir. járásbiróság. 349 1—1 Holtnak nyilvánitás. Pb. III. 27/1. 1921. sz. A buda­pesti I—III. ker. kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Blöckinger Nándorné szül. Kelemen Juliska részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet értelmében előter­­jesztett kérelem folytán Blöckinger Nándor holtnak­nyilvánitása iránt az eljárást ügygondnok kinevezésé­nek mellőzésével megindította. Az eltűnt neve Blöckinger Nándor Ferenc, szüle­tett Székesfehérvárott 1885. évi október hó 2-án, róm­. kath. vallásu, budapesti illetőségű, vagyontalan székes­­fővárosi adóhivatali főtiszt, szüleinek neve néhai id. Blöckinger Nándor és neje szül. Raska Anna, házas­­társának neve Blöcinger Nándorné született Kelemen Juliska (lakása II. ker., Csapláros­ u. 3.), a házasságból Vilma nevű­ gyermek származott, az eltűnt utolsó lak­helye Budapest, II. ker., Csapláros­ u. 3. sz. volt. Az eltűnt 1914. évben az általános mozgósításkor mint önkéntes tizedes a m. kir. 1. honvéd gyalogezredhez bevonult és 1914. évi november hó 27-én a kárpáti harcokban Kispolány mellett állítólag hősi halált halt. A biróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálá­nak vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak­­nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülmények­ről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt az alulírott bíróságnál e hirdetménynek 1921. évi január hó 12. napján történt kifüggesztésétől szá­mított 60 napon belül jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Budapest, 1921. évi január hó 5. napján. A budapesti I—III. ker. kir. járásbiróság. 891­1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. XVII. 193719/2. 1920. szám. A budapesti központi királyi járásbiróság közhírré teszi, hogy Magyaródy Imréné részéről előterjesztett holtnak nyilvánítási kérelem folytán a 28000/1919.1. M. számú rendelet 7. §-a alapján az eljárást megindította. Az eltűnt neve Magyaródy Imre, vallása ev. ref., születési helye Székesfehérvár, születési ideje 1877 december hó 21., szüleinek neve és lakhelye Magyaródy József és Hegedűs Eszter Székesfehérvár, az eltűnt utolsó lakhelye VII., István­ út 35. III. em. 7., házas­társának neve Katona Katolin, ennek lakhelye ugyanott, a házasságból nem született gyermek, az eltűnt foglal­­kozása kovácssegéd, az eltűntnek ingatlan vagyona volt a kisbéri 69. sz. tkvi betétben. Az eltűnt egyén eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, bevonult 1914. évi július hó 27. napján Székesfehérvárra, csapattestének megjelölése 69. gyalog­ezred, utoljára szolgálatot teljesített a 312. honvéd gyalogezrednél, katonai rendfokozata honvéd, utolsó ismert tábori postaszáma 253, a hadiesemény meg­jelölése, amely közben nyomaveszett, ismeretlen. A honvédelmi minisztérium értesítése szerint nyilván­tartásában érdemleges adat nincs. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyil­­vánítás szempontjából fontos egyéb körülményeiől, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a budapesti központi Mr. járásbíróságnál 1921. március 7. napjáig jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Budapest, 1920. évi december hó 27-én. A budapesti központi kir. járásbiróság. 394 1—1 Holtnaknyilvánitás. 1891/1920. szám. A berettyó­újfalui kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Birizdó Jánosné berettyóújfalui lakos kérelmére a hadban állító­lag eltűnt Lönczör Pál berettyóújfalui lakos holtnak­nyilvánítása iránti eljárást a 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján folyamatba tette. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halá­lának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak­nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről. Így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak, mert ha a megjelölt időpontig bejelentés nem "érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Az állítólag eltűntre vonatkozó adatok a következők: Gönczör Pál nőtlen, 1892. évben szőlőtész Göncsör Pál és Szires Zsuzsanna szülőktől, földmives, vagyontalan, 1913 október 6-án vonul be katonai szolgálatra a 37. sz. gyalogezredhez, 1914 október óta semmi hir róla. Berettyóújfalu, 1920 szeptember 15. A berettyóújfalui kir. járásbiróság. _ 357 1—1 Holtnak nyilvánitás. Pk. 2420/1920. szám. A devecseri kir. járásbiróság dr. Pogány Imre devecseri ügyvéd által képviselt Bodor Béláné szül. Burján Lóri csöglei lakos kérelmére férje Bodor Béla csöglei volt lakos ellen a 28000/1919. 1. M. számú rendelet 1. §-a alapján — költségkímélésből ügygondnok mellőzésével — holt­­naknyilvánitási eljárást tett folyamatba. Nevezett Bodor Béla, aki Bodor Imre és neje néhai­ Lóránt Mária csöglei lakosok, földmivesek házasságá­ból Csöglén 1877 május 6­. napján született, ref. vallásu, csöglei illetőségű és lakos, 14 éves Bodor Nolly apja, Csöglén ingatlan vagyonnal bi. Az általános mozgósí­­­­táskor a 20. népfelkelő gyalogezredhez mint közvitéz­ vonult be és an ezred 16. századában állítólag 1914 szeptember 8-án Kodéi körüli harcokban elesett, utolsó, ■ tábori­ nostaszáma 158. 3

Next