Budapesti Közlöny, 1921. január (55. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-13 / 9. szám

. Felhív tehát a bíróság mindenkit, akinek nevezett Bodor Béláról, ennek életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne­­ tudomása,­­ hogy nevezett 1914 szeptember hó 8. után még életben volt, 1920. évi december hó 15-ikétől szémított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be. Figyelmeztet a bíróság mindenkit, hogy ha 1921. évi február hó 16. napjáig bejelentés nem érkezik, a holtnaknyilvánítás kérdésében fog határozni. Dovecser, 1920. évi november hó 8. napján. A devecseri kir. járásbíróság. ■ ■ 359­1—1 Holtnak nyilvánitás. Pk. 5309/1. 1920. sz. A hódmező­vásárhelyi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Rostás Józsefné szül. Besenyi Mária hódmezővásárhelyi lakos részéről a 28000/1919. I. M.­ számú rendelet 7. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán Rostás­­Jó­zsef földmives hódmezővásárhelyi lakosnak, ki Hód­­m­ezővásárhelyen 1890. évben Rostás Márton és neje Kokovai Katalin szülőktől származott, aki 1915 január 16-án vonult be a cs. és kir. 56. gyalogezred pót­zászlóaljához Brassóba s ugyanezen év junius havában az olasz harctéren volt, honnan utoljára 1915 junius 26-án a 109. sz. tábori postán irt lapot s azóta nyom­a­­veszett, a holtnaknyilvánitási eljárást folyamatba tette. Felhívja a kir. járásbíróság az eltüntet­és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot az eltűnt életbenlétéről értesítsék, egyszer­smind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben ■ történt beiktatását követő naptól számított 60 nap letelte után biróilag holtnak fogja nyilvánítani. Hódmezővásárhely, 1920. évi decem­ber hó 9. napján. A hódmezővásárhelyi kir. járás­bíróság. 360­1—1 Holtnaknyilvánitás. 4338/1920. sz. A szombathelyi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Sommer Henrikné szül. Hafner Mária birtokosnő horvátfalvi lakos részé­ről az 1911. évi I. t.-a 748. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag 1920. évi január hó 16-án az omszki fogolytáborban elhalt Sommer Henrik volt kisbirtokos horvátfalvi lakos elhalálozása tényének megállapítása iránt az eljárást a mai napon megindí­totta és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Horváth Zsigmond ügyvéd szombathelyi lakost rendelte ki. Felhívja a kir. törvényszék mindazokat, akiknek az állítólag elhalt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a kir. törvényszéket vagy az ügygondnokot az állító­lag elhalt életbenlétéről értesítsék, egyszersmind közöl­jék azokat az adatokat, amelyekből a nevezettnek életbenléte megállapítható, mert - ellenkező esetben a kir. törvényszék Sommer Henrik elhalálozását ennek a hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt har­madszori­­ közzétételét követő 1 naptól számított egy év eltelte után a Pp. szabályai szerint meg fogja állapí­tani. Szombathely, 1920. évi december hó 17-én. A szombathelyi kir. törvényszék. 373 3—1 Holtnaknyilvánitás. 5000/1920. H. szám. A kiskun­félegyházi kir. járásbir­óság Görög Mihályné sz. Parádi Rozália kiskunfélegyházi lakos kérelmére az eltűnt Görög Mihály holtnaknyilvánitása iránt az eljárást a 28000/1919. I. M. számli rendelet énelmében folya­matba tette, ügygondnok kirendelését eme rendelet 7. §-a értelmében mellőzte. Az eltűnt Kiskunfélegyháza városban 1890. évi március hó 2-án Görög Mihály és K. Szabó Mária szülőktől született, gyermekei az elhaltnak nincsenek, utolsó lakhelye Kiskunfélegyháza, ingatlan vagyona nincs, az eltűnt bevonult 1915. év január hó 16. nap­ján a 30. honvéd gyalogezredhez Budapestre, onnan a galicziai harctérre ment, utolsó levele költ 1915. évi május 28-án, azóta életjelt magáról nem adott. A bíróság felhív mindenkit, hogy ha az eltűnt életben­­létéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésé­nek körülményeiről, egyéb ily fontos adatokról, igy arról, hogy az eltűnt még életben van, azokat a járás­bíróságnak jelentse be. Kiskunfélegyháza, 1920. évi december hó 14. napján. A kiskunfélegyházi kir. járás­bíróság. 364 1—1 ilalt­aknyilvánitás. Pk. 10697/1. 1920. sz. A kecs­keméti kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy az 1915 március 16. után ismeretlen harctéren eltűnt K. Kovács Gergely (Szarkás 160 volt kecskeméti lakos, kecskeméti 1887 március 9-iki születésű, rém kath., nős, családos, atyja K. Kovács István, anyja Nagy Julianna, foglal­kozása földmives-napszámos, legutóbb Kecskeméten Szarkas 16. sz. a. lakott, cs. és kir. 38-ik gyalogezred­beli közvitéz, holtnak nyilvánitása iránti eljárást a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján K. Kovács Gergelyné Tarjányi Rozália (Szarkás 16.) kecskeméti lakos kérelmére folyamatba tette és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Deák Ferenc ügyvédet rendelte ki.­­ Felhívja az ország, összes hatóságait és lakóit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózko­dási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményükről, így különösen arról bírnának tudomással, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt,­ azt ezen hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt ezen bírósághoz vagy az ügygondnokhoz jelentsék be annál is inkább, mert ha ezon időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az idézett rendelet alapján annak szemmeltartása mellett az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozatot hozni. Kecskemét, 1920. évi november hó­l6-én. A kecskeméti kir. járásbíróság. 363 1—1 Holtnaknyilvánutás. Pk. 6014/1920. sz. A makói kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy dr. Bánffy József Csanád vármegye tiszti főügyészének mint árvaszéki ügyész részéről előterjesztett holtnaknyilvánítási ké­relem folytán a 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján az eljárást megindította és Vastag János volt földeáki lakos állítólag eltűnt részére dr." Singer Mór makói ügyvédet nevezte ki ügygondnokuk • Az eltűnt neve Vastag János, született 1881 decem­ber hó 24-én Földeákon, szülei Vastag István és Szűcs Júlia földeáki lakosok,, neje Vetró Rozália, gyermekei Vastag Mária, János és István földeáki lakosok, foglal­kozása földmives, utolsó állandó lakhelye Földeák, tábori postaszáma 82 volt, ingatlana a földeáki 137. számú tjkönyvben foglalt ház egyharmad része és a 21.90. számú tjkönyvben foglalt szántóföld egyharmad része. Az eltűnt 1914 július hó 28-án vonult be a sze­gedi 51 honvéd gyalogezredhez mint közkatona. 1914. év őszén Przemysl várának környékén nagyobb robba­nás közben nyoma veszett s igy valószínű, hogy ne­vezett Vastag János 1914. évi október végén meghalt. A bíróság felhiv mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyil­­vánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a makói kir. járásbíróságnál 1921 március hó 1. nap­jáig jelentse be. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkeznék, a biró­ság az egyébként kiderített tények alapján fog a holt­naknyilvánitás kérdésében határozni. Makó, 1920. évi december 1. A makói­ kir. járásbíróság. 368 1—1 Heli­aknyiváfu­tás. Pk. 10971/1920. sz. A miskolczi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Pollák Bertalanná diósgyőri lakos kérelme folytán Pollák Bertalan diós­győri lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást meg­indította. Az eltűntre vonatkozó lényegesebb adatok a követ­kezők : Pollák Bertalan 1880 augusztus hó 6-án Pollák Mihály és Hajdúk Karolina szülőktől született Diós­győrött, neje Ram, Gizella, gyermekei Gyula, Dezső, Jenő és Gizella kiskorúak, laknak Diósgyőrött, fog­lalkozása eipészmester volt, csupán Ingó vagyona van, Borsod vármegye árvaszékénél 10000 kor. 1901. évben a 34. gyalogezredbe lett besorozva, 1914. évben az első mozgósításkor a miskolczi 10. népfölkelő gyalog­ezredhez vonult be és csakhamar a harctérre került, ahol orosz fogságba esett s a hadifoglyokat gyámolító és tudósító hivatal Budapest, II. 6853/1917. sz. érte­sítése szerint a A. F. R. 708/124. fogolylap szerint 1915 november hó 21-én Samarkandban meghalt, tábori postaszáma 7 volt. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb kö­rülményekről,­ így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben ▼olt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüg­gesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíró­ságnak, mert’ ha a megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a biróság­ az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Miskolcz, 1920. évi december hó 17-én. A miskolczi kir. járásbíróság. 369 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 4543/1920. szám. A székes­fehérvári kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Hám Ferencné szül. Szőke Vilma móri lakos részéről a 28000/1919. L M. számú rendelet értelmében előter­jesztett kérelem folytán férje Hám Ferenc holtnak­­nyilvánítása iránt az eljárást megindította és a Lup­­kosó melletti Terpiákon állítólag eltűnt részére dr. Incze Sándor székesfehérvári ügyvédet ügygondnokul kirendelte. Az eltűnt neve Hám Ferenc, születési helye Tavany, születési ideje 1880. évi november hó 26-án, szüleinek neve özv. Hám Ferencné szül. Vincze Emília, ennek lakása Csurgó (Somogy m.), házasságból három gyer­mek született, az eltűnt foglalkozása honvéd százados, utolsó lakhelye Székesfehérvár. Az eltűnt egyén, bevonult 1914 augusztus hó 20. napján az orosz harctérre, csapattestének megnevezése 17. honvéd gyalogezred 1. zászlóalj 3. század, katonai rendfokozata honvéd százados, utolsó ismert tábori postaszáma 14, az eltűnt állítólag 1914. évi november hó 16-án Lupkow község­ melletti Twerpiákon hősi halált halt, vagy az ellenség kezére kerülvén eltűnt. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak nyil­­vánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt az alálírt bíróságnál 1920. évi november hó 5. napjáig jelentse be. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkezik, a biró­ság az egyébként kiderített tények alapján fog a holt­naknyilvánitás kérdésében­ határozni. Székesfehérvár, 1920. évi augusztus hó 28. napján. A székesfehérvári kir. járásbíróság. 370 1—1 holtnaknyilvánitás. Pk. II. 1067/1920. sz. A tapolczai kir. járásbíróság a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján a holtnaknyilvánitási eljárást a világháború­ban állítólag eltűnt Szerencse János salföldi volt lakos ellen felesége született Molnár Terézia salföldi lakos kérelmére megindította. Szerencse János 1882. évi szeptember hó 10. nap­ján született Rábapatonán, feleségével szül. Molnár Terézzel házasságot kötött 1909. évi február hó 16. napján, gyermekei János 11 éves, Mariska 9 és Lajos 3 éves; szüleinek neve Szerencse János és Fűzi Mária salföldi lakosok, foglalkozása cipész, utolsó lakóhelye Salföld, vagyona fél­hold szölló Salföldön, 1914. évi augusztus hó 1. napján vonult be Nagykanizsára a volt cs. és kir. 48. gyalogezredhez, katonai rend­fokozata gyalogos, utolsó tábori postaszáma ismeretlen. Pollák Miksa katonatársától kapott értesítés szerint orosz fogságban meghalt, róla tudósítás nem érkezett, utolsó levelének kelte 1917. évi február hó 3-án. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az állítólag meghalt életbenlétéról, tar­tózkodási helyéról tudnának, vagy elhalálozásának kö­rülményeiről vagy a holtnak nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az elhalt a hirdetményben jel­zett időn túl még életben volt, sőt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak, mert amennyiben ezen időpontig bejelentés nem érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak­­nyilvánítás kérdésében határozni. Tapolcza, 1920. évi április 28. A tapolczai kir. járásbíróság. 383 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 819/3. 1920. szám. A duna­­vecsei kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Buránszki Lajosné sz.­­p. Kovács "Eszter szalkszentmártoni lakos , férjének Buránszki Lajos szentmártoni lakosnak holt­­naknyilvánutása iránt Pk. 819/1920. szám alatt beadott kérelmére az eljárást a 28000/1919. I. M. számú ren­delet 7.­­§-a alapján megindította. Az eltűnt neve Buránszki Lajos, ev. ref.­ vallása, születési helye Szentmárton, szül. ideje 1883. aug. 19., szüleinek neve és lakása Buránszki György és Lukács Zsófia Szentmárton, az eltűnt foglalkozása földmives, az eltűntnek ingatlan vagyona volt. Az eltűnt eltűnése előtt katonai, szolgálatot teljesített, bevonult 1915 feb­ruár 15-én a volt cs. és kir. 38. gyalogezredhez Buda­pestre, innen az olasz harctérre ment, ahol utolsó be­osztása, a­ volt cs. és kir. 46. gyalogezred 8­ .századá­nál volt, utolsó tábori postaszáma 109 volt. Az eltűnt Horváth Gábor becsatolt levelezőlapja szerint 1915. évi augusztus 20-án haslövést kapott, amelyben 1915. évi augusztus 22-én belevilt. A biróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálá­nak vagy eltűnésének körülményéről, vagy a holtnak­nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így nevezetesen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a jelzett időn túl még életben volt, azt ennél a bíró­ságnál 60 nap alatt jelentse be, mert ellenkező esetben a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Dunavecse, 1920. évi november hó 30. napján! A dunavecsei kir. járásbiróság, 165­1—I­ dézések, Idézés: P. 1851/1919. szám. A nyíregyházi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Tóth Antal József felperesnek, Kirrok Mária alperes ellen házasság fel­bontása iránt indított perében felhívja a feleket, hogy 1921. évi január hó 31. napján délelőtt 9 órakor hiva­talos helyiségében (Kossuth-tér 8. házszáma I. emelet 57. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig az alperes részére, aki ismeretlen helyen tar­tózkodik, ügygondnokul dr. Gara Sándor nyíregyházi ügyvédet (lakók Nyíregyházán) nevezte ki. A bíróság felhívja az­ alperest, hogy a fent meg­jelölt határnapon és órában jelenjen meg, mert ellen­kező esetben az ügygondnok fog helyette eljárni. Nyír­egyháza, 1920 november 9. A nyíregyházi kir. tör­vényszék. *83­2—2 Idézés: P. 3572/12. 1919. szám. A debreczeni kir. törvényszék közhírré teszi, hogy özv. B­eke Lászlóné és társai fel­pereseknek, dr. Adonyi Nándor alperes ellen számadás előterjesztése és jár. iránt indított perében a per tárgyalására határnapot tűzött és fel­hívja a feleket, hogy 1921. évi január hó 28. napján délelőtt 10 órakor hivatalos helyiségében (Deák Ferenc­­utca 18. sz. II. em. 108. ajtósz. alatt) jelenjenek meg, egyszersmind­­pedig dr. Üdényi Nándor, ismeretlen örökösei alperesek részére ügygondnokul dr. Kiss Sán­dor debreczeni lakos ügyvédet nevezte ki. A bíróság felhívja az alpereseket, hogy a fent meg­jelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügy­gondnok fog helyettük eljárni. Debreczen, 1920. évi december hó 27. napján. A debreczeni kir. törvény­szék. 326­1—1 idézés: 83774/2. 1920. sz. A budapesti központi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy dr. Fornáth Miklósné, Schlesinger Jánosné és Welliseh Lászlóné felperesek­nek, Weisz Varsány Péter és neje és az ismeretlen örökösök alperesek ellen 2731 korona tőke és járul, iránt indított perében a per felvételére és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1921. évi február hó 28. napján délelőtt 10 órakor hivatalos helyiségében (V., Markó­ utca 25- házszám földszint 36, ajtószám alatt) jelenjenek meg, egy­szersmind pedig az ismeretlen örökösök alperesek részére ügygondnokul dr. Minko Béla ügyvédet (lakik Budapest, X., Liget-tér 2.) nevezte ki. A biróság felhívja az ismeretlen örökösök alpereseket, hogy a fent megjelölt határnapon és órában­ meghatal­mazott ügyvéd által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyettük eljárni. Buda­pest, 1921. évi január hó 7. napján. A­ budapesti köz­ponti kir. járásbíróság. 346 1—1 Idézés: 242/1920. hagy. szám. Néhai Csiszár Gáspárné g­ül. Varga Borbála szentmiklósfai volt lakos hagyatéká­nak tárgyalására a folytatólagos határnapot 1921. évi április hó 9. napjának délelőtti 9 órájára Czelldömölkra hivatalos helyiségembe ezennel kitűzöm és erre Csiszár Gyula örököst azzal a megjegyzéssel idézem, hogy abban az esetben, ha a tárgyaláson személyesen vagy megha­talmazott által meg nem jelenne, a részére a gyám­hatóság által kinevezett gondnokkal fogják a tárgya­lást megtartani és hogy perre utasítás esetében is, amennyiben képviseletéről nem gondoskodik, a gyám­hatóság által kinevezett gondnok által fog képviseltetni. Czelldömölk, 1921. évi január hó 6. napján.. Dr. Dóczy Kálmán, kir. közjegyző, bírói megbízott. . 358 1—1 ” idézés. 391/1920. hagy. szám. Néhai özv. Vida Mártonná Simon Róza volt uszódi lakos hagyatékának tárgyalására az ujabbi határnapot 1921. évi április hó 8. napjának délelőtti 9 órájára Kalocsára, hivatalos helyiségembe ezennel kitűzöm és erre Mátyik Istvánná Vida Rozália megszállott területen levő moholyi lakost azzal a megjegyzéssel idézem, hogy abban az esetben, ha­ a tárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott ál­tal meg nem jelenne, részére a gyámhatóság által kine­vezett gondnokkal fogják a tárgyalást megtartani és hogy perre utasítás esetében is, amennyiben képvise­letéről nem gondoskodna, a gyámhatóság által kineve­ t Budapesti Közlöny 1921 január 13.

Next