Budapesti Közlöny, 1921. február (55. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-23 / 43. szám

1921. február 23. Budapesti Közlöny 11. A m. kir. államvasuti és a posta, távírda és távbeszélő számfejtőhivatalok a Névjegyzékek egyik példányát nem közvetlenül a Magyar Köztisztvi­selők Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövet­kezetének, másik példányát pedig nem közvetlenül a m. kir. állami nyomda nyomtatványraktárának, hanem mindkét példányt a m. kir. államvasutak igazgatóságának, illetőleg a posta, távirda és távbeszélő vezérigazgatóságnak küldik meg s ezek igénylik az összes államvasuti, illetőleg posta, távirda és távbeszélő alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és árvák) részére szükséges ruhautal­ványokat a m. kir. állami nyomda nyomtatvány­­raktárából, önként érthetőleg a fenti 10. pont­ban megállapított módozatok mellett. 12. Oly célból, hogy a legigazságosabban meg legyen állapítható az,­ hogy az igényjogosultak közül kiknek van legégetőbb szükségük a ruhára, minden számfejtőhivatalnál, amelyik kedvezmé­nyes áru ruhaszövetre igényjogosultakról Név­jegyzéket (pótnévjegyzéket) küld be, egy öt-tíz tagú bizottságot kell alakítani, amely az illető számfejtőhivatalnál Névjegyzékbe (pótnévjegy­zékbe) foglalt összes igényjogosultakra nézve megállapítja azt a sorrendet, amely szerint az illetők részére a részletekben leérkező ruhautal­ványok kiállíthatók lesznek. Ez a bizottság úgy állítandó össze, hogy abban a Névjegyzékbe (pót­­névjegyzékbe) felvett igényjogosultaknak összes nagyobb csoportjai, lehetőleg az illető hivatalok főnökei által, képviselve legyenek. A bizottság összeállítása a számfejtőhivatal vezetőjének a kötelessége. 13. A számfejtőhivatalok kötelesek a m. kir. állami nyomda nyomtatványraktárából kapott ruhautalványokat az igényjogosultak részére — a fentebb említett bizottság által megállapított sorrendben — a legpontosabban kitölteni, alá­írással és hivatali pecséttel ellátni, a ruhautal­­­vány kiadását az igényjogosultak ellátási jegyei­ből vezetett számlakönyvbe bevezetni s a ruha­utalványnak sorszámát úgy az említett számla­könyvben, mint a számfejtőhivatalnál levő Név­jegyzék 7. számú hasábjában feljegyezni. Ugyancsak a számfejtőhivatalok kötelesek gondoskodni, hogy az igényjogosultak tudomást szerezzenek arról, hogy a ruhautalványt mikor vehetik át. 14. A ruhautalványokat az igényjogosultak­­részére a számfejtőhivatalok szolgáltatják ki s az igényjogosult köteles a ruhautalvány átvételét a számfejtőhivatalnál levő Névjegyzék 8. számú hasábjában névaláírásával elismerni. A ruhautalvány kiszolgáltatása alkalmával az igényjogosultakat figyelmeztetni kell arra, hogy a­ ruhautalványt a leggondosabban őrizzék meg, mert elveszett ruhautalványok semmi körülmé­nyek között sem fognak pótoltatni. 15. A ruhautalványokkal való bármilyen visszaélés, azoknak elidegenítése vagy másra át­ruházása, vagy az azokkal való üzérkedés a fegyelmi eljáráson kívül az összes kedvezményes ellátásból való kizárást vonja maga után.­­ 16. A ruhaszövetek kimérve, levágva és cso­magolva kerülnek szétosztásra.­­ Azt, hogy a szétosztás mely ruhaelosztó helyeken történik és hogy az egyes számfejtő­hivatalok által névjegyzékbe foglalt igényjogo­sultak melyik ruhaelosztóhelyen válthatják ki a ruhaszövetet, a jelen körrendelet 2. számú mel­lékletét képező kimutatás tünteti fel. Minden ruhaelosztóhelyen lesz egy szövet­­mintagyűjtemény, amelyen az egyes minták ugyanazzal a számmal vannak ellátva, mint a mintának megfelelő, ruhaszövetet tartalmazó ■csomag, úgy hogy az igényjogosultak a minta­­gyűjteményből választják ki az ízlésüknek meg-­­felelő szinűi és mintájú ruhaszövetet.­­ Az igényjogosultnak jogában áll az általa­­választott mintájú ruhaszövetet tartalmazó cso­magot az átvétel alkalmával a ruhaelosztóhely helyiségében felbontani és meggyőződni arról, hogy a csomagban tényleg az általa választott­­ruhaszövet van-e és hogy a ruhaszövetnek, ille­tőleg a férfiruháknál még a bélésanyagoknak a mennyisége is megfelel-e a fenti 4. pont alatt megállapított mennyiségeknek.­­ A ruhaszövetet tartalmazó csomagnak a ruha­elosztóhely helyiségeiből történt elvitele után semmiféle felszólalásnak vagy a ruhaszövet utó­lagos kicserélésének helye nincsen, még abban­­az esetben sem, ha a ruhaszövetet tartalmazó csomagot nem személyesen az igényjogosult, ha­­­em annak meghatalmazottja váltotta ki. 17. A ruhaelosztóhelyek kötelesek minden jegyes igényjogosultat a ruhaszövet kiadása al­ben nem fog még egyszer alkalom kínálkozni arra, hogy a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és árvák) ilyen olcsón jussanak elsőrendű ruha­szövethez. 18. A ruhaszövetet tartalmazó csomag átvé­tele alkalmával készpénzben ki kell fizetni a megállapított kedvezményes árt és be kell szol­gáltatni a ruhautalványt. Minden igényjogosult köteles a ruhaszövetet tartalmazó csomag átvétele előtt a kedvezményes áru vasúti menetjegy váltására jogosító arcképes igazolványnyal vagy más okmánynyal a személy­­azonosságát, illetőleg azt igazolni, hogy a ruha­utalványnak ő a jogos tulajdonosa. Ez az iga­zolás akkor is szükséges, ha a ruhaszövetet tartalmazó csomagot nem személyesen az igény­­jogosult, hanem annak meghatalmazottja váltja ki. Ez utóbbi esetben a meghatalmazott a meg­bízójának személyazonosságát igazoló okmányt köteles felmutatni. 19. A ruhaelosztóhelyek kötelesek minden egyes beszolgáltatott ruhautalványra rávezetni, hogy a ruhaszövetet kiadták, továbbá a ruha­utalványról a szelvényt levágni, a beszedett ruhautalványokat és az azokról levágott szelvé­nyeket a leggondosabban kezelni s időről-időre a beszedett készpénzzel együtt a Magyar Köztiszt­viselők Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szö­vetkezetéhez juttatni. 20. A ruhák elkészítése tekintetében a Ma­gyar Köztisztviselők Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezete, az árak esetleges túl­­hajtásának megakadályozása céljából, Budapesten a Nemzeti Textilművek­­Részvénytársasággal, az Iparosok Országos Központi Szövetkezetével és az Országos Ruházati Intézettel megállapodáso­kat fog létesíteni. Az, hogy a nevezett és eset­leg még más cégek is milyen árért hajlandók a ruhákat elkészíteni, a Budapesten működő ruha­elosztóhelyeken fog közhírré tétetni. Budapest, 1921. évi február hó 21-én. Dr. Hegedűs Lóránt s. k., m. kir. pénzügyminiszter. Hirdetmény. Értékpapír forgalmi adónak készpénzbén való lerovása. Az 1900. évi XI. t.-c. és az annak végre­hajtása iránt az 1900. évi 1­ 881. P. M. szám alatt kiadott utasítás 33. §-a alapján a Magyar Általános Bank r.-t. budapesti cég engedélyt nyert arra, hogy a jelen rendelet kiadása után keletkezett értékpapirforgalmi ügyletektől az 1920. évi XXIV. t.-c. 44. §-a értelmében járó értékpapirfogalmi adót a vonatkozó lajstrom­­kivonatainak beterjesztése mellett minden hónap 1-ét követő 14 napon belül az illetékes buda­pesti IX. kerületi m. kir. állampénztárnál kész­pénzben fizethesse le. Budapest, 1921. évi február hó 16-án. M. kir. pénzügyminisztérium. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 54.647/1921. K. M. 20. szám alatt kiadott rende­letével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Népbútorgyár részvénytársaság buda­pesti bel. cég az 1919. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1921. évi április hó 30-ig elhalaszthassa. A szé­tlosztási kormánybiztos 559/1921. számú rendelete az általa 2.541/1920. szám alatt a villamos áramfogyasztás korlátozására kiadott rendelet módosítása tárgyában. A magyar kormánynak 6.407/1920. M. E. számú (a Budapesti Közlöny 1920. évi 182. számában kihirdetett) rendelete alapján a követ­kezőket rendelem: Az 1920. évi december 13-án a villamos áram­­fogyasztás korlátozása tárgyában a budapesti m. kir. államrendőrség működési területére vonatkozólag 2.541/1920. szám alatt kiadott (a Budapesti Közlöny 1920. évi december 15-én megjelent 287. számában kihirdetett) rendeletem 10. §-ának első bekezdését odamódosítom, hogy a nyílt árusítási üzleteket március 16-ika helyett március 1-től kezdve szabad már esti 6 óráig nyitva tartani és a szükséghez képest világítani. Az idézett rendelet összes egyéb határozmá­­ n­ yezés is, hogy az esti 6 óráig kitolt záróra április 30-ig marad hatályban. Aki a jelen rendelet ellen vét vagy megsze­gésénél bármily módon közreműködik, az, amennyi­ben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és a 4.953/1919. M. E. számú rendelet 6. §-a értelmében hat hó­napig terjedhető elzárással és kettőezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtandó. Budapest, 1921. február 21. Bau s. k., szénelosztási­­kormánybiztos. Az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság elnökének 2.230/1921. O. K. Á. B. számi rendelete a sör árának megállapításáról szóló rendelke­zések hatályon kívül helyezése tárgyában. A sör legmagasabb árának megállapításáról szóló (a »Budapesti Közlönyének 1920. évi április hó 7. napján megjelent 79. számában kihirdetett) 4.830/1920. O. K. Á. B. számú rendeletet hatályon kívül helyezem. Ezzel kap­csolatosan hatályon kívül helyezem a vendég­lőkben, kávéházakban és egyéb nyilvános jel­legű étkezési üzemekben az ételek és italok kiszolgáltatása és azok árának szabályozása tár­gyában kibocsátott (a »Budapesti Közlönyének 1920. évi december hó 16. napján megjelent 288. számában kihirdetett) rendeletnek 17. §-át is, amely §. a nyilvános jellegű étkezési üzemekben kiszolgáltatott hordó- és palacksör legmagasabb árának megállapításáról rendelkezik. A sör árának újból való megállapítását egyelőre próbaképen mellőzöm. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1921. évi február hó 22-én. *Dr. Biber Gyula s. k., az Országos Központi Átvizsgáló Bizottság elnöke. 59.402/XI. a. 1921. szám. Hirdetmény. A Birovszky-Kámánházy-féle családi ösztön­díj-alapítvány alapítványi pártfogó tisztségére, mely az alapítólevél 13. §-a értelmében az ösztöndíjért folyamodók kijelölésének jogával van egybekötve, a Kámánházy-család egy nagy­korú férfi családtagja fog kirendeltetni. Felhivatnak ennélfogva a Kámánházy-család tagjai és rokonai, különösen pedig Kámánházy Valér, Kámánházy Erzsébet, Kámánházy Lili, özvegy Mazoly Antalné született Kámánházy Janka, Mazoly Béla, Mazoly Géza, Szoboszlay Mórné született Kámánházy Mária, Szoboszlay György, Szoboszlay István és Szoboszlay Sándor vagy ezek leszármazói, hogy ezen tisztségükre való igényüket vagy a kirendelendő pártfogó személyére vonatkozó megállapodásukat a m. kir. vallás- és kisoktatásügyi minisztériumnál (Budapest, V., Hold-utca 16.) 1921. évi április hó 30-ig írásban jelentsék be, hogy az egyide­jűleg közzétett pályázat alapján a jelenleg üre­sedésben levő ösztöndíjhelyek adományozásánál a pártfogó meghallgató legyen. A kiskorú családtagok nevében azok törvényes gyámja van hivatva és jogosítva a bejelentést megtenni. Amennyiben a pártfogói tisztségre ezen immár több ízben közzétett felhívás eredménytelen maradna, az alapítólevélnek az alapítványi párt­fogóról szóló rendelkezése most már figyelmen kívül fog hagyatni, illetve a pártfogói tisztség ideiglenesen hivatalból fog betöltetni. Budapest, 1921. évi február 10. A m­. tcir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. 59.402/XI. a. 1921. szám. Pályázat A Birovszky-Kámánházy-féle családi ösztön­díj-alapítványnál üresedésben levő két, egyenként 400 (négyszáz) koronás ösztöndíjra az 1920/21. tanévtől kezdve ezennel pályázat hirdettetik. Ezen ösztöndíjra pályázhatnak: 1. a néhai Kámánházy László volt váczi püspökkel rokon Kámánházy-családból fiágon vagy fiági leszármazók nem létében leányágon lev&nasgó pisz­rók, kath. ifjak akik tanulmá.

Next