Budapesti Közlöny, 1922. június (56. évfolyam, 125-147. szám)
1922-06-01 / 125. szám
A m.kir. minisztériumnak 4.703/1922.1.E. számú rendelete az arányos képviseleti rendszer szerint (lajstromosan) szavazó választókerületekben a szavazólapokkal űzhető esetleges visszaélések elkerülése és a hivatalos szavazólapok ebbeli jellegének kellő kidomborítása tárgyában. A szavazólapokkal űzhető esetleges visszaélések elkerülése és emellett a hivatalos szavazólapok e jellegének — (Választójogi Rendelet 79. §-a) — feltüntetése érdekében ezennel elrendeltetik, hogy a szavazatszedő küldöttségi elnökök (b. elnökök) az általuk a szavazóknak átnyújtott szavazólapokat és a hozzájuk tartozó borítékokat azoknak jobb sarkában aláírásukkal (kézjegyükkel) és ezenkívül az A), B), C) betűrend egy-egy, akár nagy, akár kis betűjével, de nem az A), B), C) betűrend sorrendjében előzetesen lássák el. Arról, hogy a szavazólap és a hozzája tartozó boríték ekként elnöki (helyettes elnöki) névjegyzéssel és betűvel elláttatott, a küldöttség a szavazó részére való átadás előtt meggyőződni tartozik, az esetleg jelen levő bizalmi egyének pedig meggyőződhetnek. A szavazólapok összeszámlálásánál, illetőleg az érvényes szavazatok megállapításánál azokat a szavazólapokat, amelyek ilyen elnöki névjegyzéssel (kézjegygyel) és betűvel ellátva nincsenek, vagy ha a szavazólap el van látva ily elnöki névjegyzéssel (kézjegygyel) és betűvel, de a hozzátartozó boríték azzal ellátva nincs vagy fordítva, avagy végül ha a szavazólapra vezetett elnöki névjegyzés (kézjegy) és betű a hozzátartozó borítékon levő névjegyzéssel (kézjegygyel) és betűvel nem egyezik, az érvényes szavazatok számának megállapításánál figyelembe venni nem lehet. A névjegyzést és betűt ugyanazon színű irónnal kell írni. A szavazatszedő küldöttség jegyzőkönyvéhez mellékelni kell mindazoknak aláírásával (kézjegyével) — de betűjelzés nélkül — ellátott egy-egy üres szavazólapot, akik a szavazás folyamán a névjegyzés és betűjelzés alkalmazására jogosultak voltak és azt tényleg alkalmazták. Erről a rendelkezésről azonnal kell értesíteni a választási elnököket, a választási főbiztosokat és biztosokat, valamint a szavazatszedő küldöttségi elnökök útján a küldöttségek tagjait és a megjelenő bizalmi egyéneket. A m. kir. pénzügyminisztériumnak 1922. évi 1.770/P. I. számú körrendelete a Magyarországnak szerb közigazgatás alatt állott és magyar közigazgatás alá visszakerült területén lakó tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és szülőben árvák) részére az 1920. évi március hó l-étől 1920. évi december hó 31-éig terjedő időre ki nem adott kedvezményes áru élelmiszerek helyett és az 1920. évi március hó l-étől 1921. évi augusztus hó 31-éig terjedő időre ki nem adott kedvezményes áru tüzelőanyagellátás (tűzifa és szén) helyett készpénzmegtérítésnek engedélyezése tárgyában. Valamennyi utalványozási joggal felruházott hatósághoz és hivatalhoz, a melléjük rendelt számvevőségekhez is .az állandó illetmények, illetőleg az ellátási díjak számfejtését teljesítő hivatalokhoz és állampénztárakhoz. A közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és születlen árvák) részére engedélyezett kedvezményes áru élelmiszerek és kedvezményes áru tüzelőanyag (tűzifa és szén) ki nem adott mennyisége helyett készpénzmegtéritésnek Engedélyezése tárgyában kiadott 1920. évi 9.400/M. E. számú rendeletnek, 1920. évi 6.500/P. M. számú pénzminisztériumi körrendeletnek, 1921. évi 1.111. P. M. számú pénzügyminisztériumi körrendeletnek, 1921. évi 6.110/M. E. sz. rendeletnek, 1921. évi 6120/M. E. számú rendeletnek és 1921. évi 9.820/M. E. számú rendeletnek(megjelentek a Budapesti Közlöny 1920. évi 256. és 1921. évi 35., 67., 187. és 264. számaiban, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1920. évi 27. és 1921. évi 5., 8- 25. és 34. számaiban) érvényét kiterjesztem a Magyarországnak szerb közigazgatás alatt állott és magyar közigazgatás alá visszakerült területén alkalmazott, illetőleg ott lakó tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra (nyugdíjasokra ügyekre és születlen árvákra). Ennélfogvaa az idézett rendeletekkel engedélyezett készéémegtérítésre való igényjogosultságnak és a készpénzmegtérités összegének megállapítás , .vamint a készpénzmegtéritésnek utalványogása, kifizetése és elszámolása tekintetébe, a következőket rendelem: 1. Kés?,[ azmegtéritésben részesülnek — az idézett rendeletekben a készpénzmegtéritésre való igényjogosultság és a készpénzmegtérités kifizetése tekintetében megállapított egyéb feltételek figyelembevétele mellett — az 1920. évi 6.000/M. E. vámu rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1920. évi 172. számában, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1920 évi 20. számában) A. 1—59. pontjaiban felsorolt tisztviselők és egyéb alkalmazottak, B. 1—3. pontjaiban felsorolt nyugdíjasok (kegydíjasok), C. 1—3. pontjaiban felsorolt özvegyek és D. 1—3. pontjaiban felsorolt születlen vagy születlenekkel egyenlőknek tekintendő árvák, valamint mindazok, akik részére a kedvezményes ellátás az 1920. évi 6.000/M. E. számú rendelet A. 1—59. pontjai után következő második bekezdésben nyert felhatalmazás alapján, külön pénzügyminisztériumi rendelettel engedélyeztetett. A szóban levő készpénzmegtérítések azonban kizárólag csak az olyan tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és szülőtlen árvák) részére állapíthatók meg, akik Magyarországnak szerb közigazgatás alatt állott és magyar közigazgatás alá visszakerült területén már akkor alkalmazásban állottak, illetőleg ott laktak, mielőtt ez a terület szerb közigazgatás alá került. 2. Azok a tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és szülöttek árvák), akiket Magyarországnak szerb közigazgatás alatt állott és magyar közigazgatás alá visszakerült területéről a szerb közigazgatás tartama alatt kiutasítottak, illetőleg akik Magyarországba menekülni kényszerültek, valamint azok a tisztviselők és egyéb alkalmazottak is, akik az említett területről a szerb közigazgatás tartama alatt valamely magyar hatósághoz vagy hivatalhoz áthelyeztettek, a jelen körrendelet alapján járó készpénzmegtérítésekben csak addig az időpontig részesíthetők, amely időponttól kezdődőleg illetményeik (ellátási díjaik) részükre valamely magyar hatóság által utalványozhattak. 3. Magyarországnak szerb közigazgatás alatt állott és magyar közigazgatás alá visszakerült területéről a szerb közigazgatás tartama alatt kiutasított, illetőleg Magyarországba menekülni kényszerült tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok és özvegyek), valamint azok a tisztviselők és egyéb alkalmazottak, akik az említett területről a szerb közigazgatás tartama alatt valamely magyar hatósághoz vagy hivatalhoz áthelyeztettek és akik azért, mert családjuk a szerb közigazgatás alatt állott területen visszamaradt, Magyarországon csak a saját személyüket illetőleg részesültek a kedvezményes ellátásban, családtagjaik után készpénzmegtérítésben részesíthetők abban az esetben, ha a magyar közigazgatás alatt állott területen reájuk nézve illetékes volt vagy jelenleg is illetékes számfejtőhivatal által kiállított igazolvánnyal igazolják azt, hogy kedvezményes ellátásban, illetőleg e helyett készpénzmegtérítésben, a jelen körrendelet alapján járó készpénzmegtérítések szempontjából figyelembe jövő idő alatt, csak a saját személyük után részesültek. § 4. Miheztartás végett az alábbiakban közlöm, hogy az 1920. évi 6.000/M. E. számú rendelet A. 1—59. pontját követő második bekezdésben nyert felhatalmazás alapján az alább felsorolt tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és születlen árvák) részére mely időpontoktól kezdődőleg engedélyeztetett a kedvezményes áru élelmiszerellátás és a kedvezményes áru tüzelőanyagellátás: a) a m. kir. államrendőrségnél tényleges szolgálatot teljesítő tisztviselők (detektívek), kezelők, díjnokok, altisztek és szolgák részére (az őrszemélyzet tagjainak kizárásával) az 1920. évi november hó 1-jétől kezdődőleg; ugyanezek az alkalmazottak azonban az 1920. év március havára is részesültek kedvezményes ellátásban; b) a nyugállományú volt katonai hivatásos, rangosztályba sorolt és rangosztályba nem sorolt havidíjasok, valamint ezeknek özvegyei és árvái részére az 1920. évi julius hó 1-jétől kezdődőleg; c) a nyugdíjat vagy kegydíjat élvező rangosztályba sorolt m. kir. csendőrtisztek és csendőrtisztviselők részére az 1920. évi julius hó 1-jétől kezdődőleg ; Budapest, 1922. Szerkesztőség: VI. kerület, Rákóczi-ut 54. szám. Telefon : József 20-21. Kiadóhivatal: TCI.. Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon: József 13-91. 125. szám. Csütörtök, június ■ ........... ITT-—............ BUDAPEST: KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 t* Kétszer vagy többször beiktatva 10»/, engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül« Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 ha«. . .»16» » 6 * » » további 8 oldalanként 3 » A Hivatalos Értesítő ára 4 * HIVATALOS RÉSZ. A Kormányzó Ur Főméltósága az 1922. évi május hó 20-án kelt magas elhatározásával a m. kir. belügyminiszter előterjesztésére kegyesen megengedni méltóztatott, hogy három embernek a vízből bátor és önfeláldozó magatartással véghezvitt kimentéséért Vaszilievits Malvin és Balku Márta budapesti lakosoknak elismerése tudtul adassák. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter dr. Barthos Andor ny. helyettes államtitkárt a közlekedésügyi m. kir. tanfolyamoknál viselt igazgatói állása alól ebbeli minőségében teljesített kiváló szolgálatainak elismerése mellett saját kérelmére felmentette és a közlekedésügyi m. kir. tanfolyamok igazgatói teendőinek ellátásával egyidejűleg dr. Fuhrmann Ferenc ny. miniszteri tanácsost bizta meg. Jelen rendelet hatálya az arányos képviseleti rendszer szerint (lajstromosan) szavazó választókerületekre terjed ki. Budapest, 1922. évi május hó 31-én. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. Egyes számára 3 korona. «