Budapesti Közlöny, 1922. június (56. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-01 / 125. szám

­ A m.kir. minisztériumnak 4.703/1922.1.E. számú rendelete az arányos képviseleti rendszer szerint (lajstro­­mosan) szavazó választókerületekben a szavazó­lapokkal űzhető esetleges visszaélések elkerülése és a hivatalos szavazólapok ebbeli jellegének kellő kidomborítása tárgyában. A szavazólapokkal űzhető esetleges vissza­élések elkerülése és emellett a hivatalos sza­vazólapok e jellegének — (Választójogi Ren­delet 79. §-a) — feltüntetése érdekében ezennel elrendeltetik, hogy a szavazatszedő küldöttségi elnökök (b. elnökök) az általuk a szavazóknak átnyújtott szavazólapokat és a hozzájuk tartozó borítékokat azoknak jobb sarkában aláírásuk­kal (kézjegyükkel) és ezenkívül az A), B), C) betűrend egy-egy, akár nagy, akár kis betűjé­vel, de nem az A), B), C) betűrend sorrend­jében előzetesen lássák el. Arról, hogy a szavazólap és a hozzája tartozó boríték ekként elnöki (helyettes elnöki) névjegy­zéssel és betűvel elláttatott, a küldöttség a szavazó részére való átadás előtt meggyőződni tartozik, az esetleg jelen levő bizalmi egyének pedig meggyőződhetnek. A szavazólapok össze­­számlálásánál, illetőleg az érvényes szavazatok megállapításánál azokat a szavazólapokat, amelyek ilyen elnöki névjegyzéssel (kézjegygyel) és betűvel ellátva nincsenek, vagy ha a sza­vazólap el van látva ily elnöki névjegyzéssel (kézjegygyel) és betűvel, de a hozzátartozó boríték azzal ellátva nincs vagy fordítva, avagy végül ha a szavazólapra vezetett elnöki név­­jegyzés (kézjegy) és betű a hozzátartozó borí­tékon levő névjegyzéssel (kézjegygyel) és betűvel nem egyezik, az érvényes szavazatok számának megállapításánál figyelembe venni nem lehet. A névjegyzést és betűt ugyanazon színű irónnal kell írni. A szavazatszedő küldöttség jegyzőkönyvéhez mellékelni kell mindazoknak aláírásával (kéz­jegyével) — de betűjelzés nélkül — ellátott egy-egy üres szavazólapot, akik a szavazás fo­lyamán a névjegyzés és betűjelzés alkalmazására jogosultak voltak és azt tényleg alkalmazták. Erről a rendelkezésről azonnal kell értesíteni a választási elnököket, a választási főbiztosokat és biztosokat, valamint a szavazatszedő küldött­­ségi elnökök útján a küldöttségek tagjait és a megjelenő bizalmi egyéneket. A m. kir. pénzügyminisztériumnak 1922. évi 1.770/P. I. számú körrendelete a Magyarországnak szerb közigazgatás alatt állott és magyar közigazgatás alá visszakerült területén lakó tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyug­díjasok, özvegyek és szülőben árvák) részére az 1920.­ évi március hó l-étől 1920. évi december hó 31-éig terjedő időre ki nem adott kedvez­ményes áru élelmiszerek helyett és az 1920. évi március hó l-étől 1921. évi augusztus hó 31-éig terjedő időre ki nem adott kedvezményes áru tüzelőanyagellátás (tűzifa és szén) helyett kész­­pénzmegtérítésnek engedélyezése tárgyában. Valamennyi utalványozási joggal felruházott hatósághoz és hivatalhoz, a melléjük rendelt számvevőségekhez is .az állandó illetmények, illetőleg az ellátási díjak számfejtését teljesítő hivatalokhoz és állampénztárakhoz. A közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és szület­­len árvák) részére engedélyezett kedvezményes áru élelmiszerek és kedvezményes áru tüzelő­anyag (tűzifa és szén) ki nem adott mennyisége helyett készpénzmegtéritésnek Engedélyezése tár­gyában kiadott 1920. évi 9.400/M. E. számú rendeletnek, 1920. évi 6.500/P. M. számú pénz­minisztériumi körrendeletnek, 1921. évi 1.111. P. M. számú pénzügyminisztériumi körrendelet­nek, 1921. évi 6.110/M. E. sz. rendeletnek, 1921. évi 6120/M. E. számú rendeletnek és 1921. évi 9.820/M. E. számú rendeletnek­(megjelentek a Budapesti Közlöny 1920. évi 256. és 1921. évi 35., 67., 187. és 264. számaiban, illetőleg a Pénzügyi Közlöny 1920. évi 27. és 1921. évi 5., 8- 25. és 34. számaiban) érvényét kiterjesz­tem a Magyarországnak szerb közigazgatás alatt állott és magyar közigazgatás alá vissza­került területén alkalmazott, illetőleg ott lakó tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra (nyug­díjasokra ügyekre és születlen árvákra). Ennél­fog­vaa az idézett rendeletekkel engedélye­zett készéémegtérítésre való igényjogosultság­nak és a készpénzmegtérités összegének meg­állapítás , .vamint a készpénzmegtéritésnek utalványogása, kifizetése és elszámolása tekinte­tébe, a következőket rendelem: 1. Kés?,[­ azmegtéritésben részesülnek — az idézett ren­deletekben a készpénzmegtéritésre való igényjogosultság és a készpénzmegtérités kifize­tése tekintetében megállapított egyéb feltételek figyelembevétele mellett — az 1920. évi 6.000/M. E. vámu rendelet (megjelent a Budapesti Köz­löny 1920. évi 172. számában, illetőleg a Pénz­­ü­­­gyi Közlöny 1920 évi 20. számában) A. 1—59.­­ pontjaiban felsorolt tisztviselők és egyéb alkal­mazottak, B. 1—3. pontjaiban felsorolt nyug­díjasok (kegydíjasok), C. 1—3. pontjaiban fel­sorolt özvegyek és D. 1—3. pontjaiban fel­sorolt születlen vagy születlenekkel egyenlők­nek tekintendő árvák, valamint mindazok, akik részére a kedvezményes ellátás az 1920. évi 6.000/M. E. számú rendelet A. 1—59. pontjai után következő második bekezdésben nyert felhatalmazás alapján, külön pénzügy­minisztériumi rendelettel engedélyeztetett. A szó­­ban levő készpénzmegtérítések azonban kizárólag csak az olyan tisztviselők és egyéb alkalma­zottak (nyugdíjasok, özvegyek és szülőtlen árvák) részére állapíthatók meg, akik Magyarországnak szerb közigazgatás alatt állott és magyar köz­­igazgatás alá visszakerült területén már akkor alkalmazásban állottak, illetőleg ott laktak, mielőtt ez a terület szerb közigazgatás alá került. 2. Azok a tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és szülöttek árvák), aki­ket Magyarországnak szerb közigazgatás alatt állott és magyar közigazgatás alá visszakerült területéről a szerb közigazgatás tartama alatt kiutasítottak, illetőleg akik Magyarországba menekülni kényszerültek, valamint azok a tiszt­viselők és egyéb alkalmazottak is, akik az em­lített területről a szerb közigazgatás tartama alatt valamely magyar hatósághoz vagy hiva­talhoz áthelyeztettek, a jelen körrendelet alap­ján járó készpénzmegtérítésekben csak addig az időpontig részesíthetők, amely időponttól kezdő­­dőleg illetményeik (ellátási díjaik) részükre valamely magyar hatóság által utalványoz­hat­tak. 3. Magyarországnak szerb közigazgatás alatt állott és magyar közigazgatás alá visszakerült területéről a szerb közigazgatás tartama alatt kiutasított, illetőleg Magyarországba menekülni kényszerült tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok és özvegyek), valamint azok a tiszt­viselők és egyéb alkalmazottak, akik az említett területről a szerb közigazgatás tartama alatt valamely magyar hatósághoz vagy hivatalhoz áthelyeztettek és akik azért, mert családjuk a szerb közigazgatás alatt állott területen vissza­maradt, Magyarországon csak a saját személyü­ket illetőleg részesültek a kedvezményes ellátás­ban, családtagjaik után készpénzmegtérítésben részesíthetők abban az esetben, ha a magyar közigazgatás alatt állott területen reájuk nézve illetékes volt vagy jelenleg is illetékes számfejtő­hivatal által kiállított igazolvánnyal igazolják azt, hogy kedvezményes ellátásban, illetőleg e helyett készpénzmegtérítésben, a jelen kör­rendelet alapján járó készpénzmegtérítések szem­pontjából figyelembe jövő idő alatt, csak a saját személyük után részesültek. § 4. Miheztartás végett az alábbiakban közlöm, hogy az 1920. évi 6.000/M. E. számú rendelet A. 1—59. pontját követő második bekezdésben nyert felhatalmazás alapján az alább felsorolt tisztviselők és egyéb alkalmazottak (nyugdíjasok, özvegyek és születlen árvák) részére mely idő­pontoktól kezdődőleg engedélyeztetett a kedvez­ményes áru élelmiszerellátás és a kedvezményes áru tüzelőanyagellátás: a) a m. kir. államrendőrségnél tényleges szol­gálatot teljesítő tisztviselők (detektívek), kezelők, díjnokok, altisztek és szolgák részére (az őrsze­mélyzet tagjainak kizárásával) az 1920. évi november hó 1-jétől kezdődőleg; ugyanezek az alkalmazottak azonban az 1920. év március havára is részesültek kedvezményes ellátásban; b) a nyugállományú volt katonai hivatásos, rangosztályba sorolt és rangosztályba nem sorolt havidíjasok, valamint ezeknek özvegyei és árvái részére az 1920. évi julius hó 1-jétől kezdődőleg; c) a nyugdíjat vagy kegydíjat élvező rang­osztályba sorolt m. kir. csendőrtisztek és csendőr­­tisztviselők részére az 1920. évi julius hó 1-jétől­ kezdődőleg ; Budapest, 1922. Szerkesztőség: VI. kerület, Rákóczi-u­t 54. szám. Telefon : József 20-21. Kiadóhivatal: TCI.. Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon: József 13-91. 125. szám. Csütörtök, június­­ ■ ...........­­ ITT-—............ BUDAPEST: KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden tová­bbi 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Érte­­sítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 t* Kétszer vagy többször beiktatva 10»/, engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül« Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 ha«. . .»16» » 6 *­­ » » további 8 oldalanként 3 » A Hivatalos Értesítő ára 4 * HIVATALOS RÉSZ. A Kormányzó Ur­­ Főméltósága az 1922. évi május hó 20-án kelt magas elhatározásával a m. kir. belügyminiszter előterjesztésére kegye­sen megengedni méltóztatott, hogy három ember­nek a vízből bátor és önfeláldozó magatartással véghezvitt kimentéséért Vaszilievits Malvin és Balku Márta budapesti lakosoknak elismerése tudtul adassák. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter dr. Barthos Andor ny. helyettes államtitkárt a közlekedésügyi m. kir. tanfolyamoknál viselt igazgatói állása alól ebbeli minőségében telje­sített kiváló szolgálatainak elismerése mellett saját kérelmére felmentette és a közlekedésügyi m. kir. tanfolyamok igazgatói teendőinek ellá­tásával egyidejűleg dr. Fuhrmann Ferenc ny. miniszteri tanácsost bizta meg. Jelen rendelet hatálya az arányos képviseleti rendszer szerint (lajstromosan) szavazó választó­­kerületekre terjed ki. Budapest, 1922. évi május hó 31-én. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök. Egyes szám­ára 3 korona. «

Next