Budapesti Közlöny, 1922. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1922-09-01 / 200. szám

• HIVATALOS RÉSZ. 1922. ÉVI XIX. TÖRVÉNYCIKK, nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatá­ról és személyzetükről. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1922. évi szeptember hó 1. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenki­nek, akit illet, hogy Magyarország nem­zetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: 1. §• Az Országos Magyar Gyű­jteményegyetem és annak Tanácsa. Nemzeti nagy közgyűjteményeink, úgymint 1. a Magyar Királyi Országos Levéltár; 2. a Magyar Nemzeti Múzeum közös címébe foglalt a) Országos Széchenyi-könyvtár, b) érem- és régiségtár, c) állattár, d) növénytár, e) ásvány- és őslénytár, f) néprajziak tára; 3. az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum ; 4. az Országos Magyar Iparművészeti Mú­­zeum és 5. a budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudomány­egyetem könyvtára (ez utóbbi csak a 10. §-ban megjelölt feltétel bekövetkezése esetén) egy különálló önkormányzati testet alkotnak, mely az Országos Magyar Gyűjteményegyetem nevét viseli s a következő szakaszokban meghatározott önkormányzati jogait az Országos Magyar Gyűjte­­ményegyetem Tanácsa által gyakorolja. Az így létrejövő jogi személyiség adományokat és hagyo­mányokat is elfogadhat. Az intézetnek ez a jogi helyzete személyzetük­nek állami alkalmazotti mivoltát nem érinti. 2­ §• A Tanács szervezete. A Tanács áll 1. az intézetek első tisztviselőiből és a Nemzeti Múzeum osztályainak (1. §. 2. aj(f) pont) vezetői­ből, akik a Tanácsnak hivatalból tagjai; 2. a vallás- és közok­tatásügyi miniszer által öt évre meghívott összesen tíz egyetemi vagy mű­egyetemi tanárból; 3. a vallás- és közoktatásügyi miniszter által öt évre meghívott öt, lehetőleg olyan műértőből, aki az intézeteknek nagyobb értéket adományozott. A Tanácsban alakulása és a munkálatok meg­indulása idején a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter elnököt, utóbb a Tanács jelölése alapján öt évről öt évre elnököt nevez ki. Az elnököt akadá­lyoztatása esetén az alelnök helyettesíti, aki a folyó ügyvitelt is ellátja. Az alelnöki tisztet az intézetek­ első tisztviselői az 1. §. sorrendjében kétévenként váltakozva töltik be. A Tanács tit­kárait a vallás- és közoktatásügyi miniszter ren­deli ki. A Tanács teljes ülésben jelöli saját elnökét és meghívás alá eső tagjait (3. §. 1. pont) és állást foglal általános elvi könyvtári, levéltári és mu­zeális kérdésekben ; egyébként szaktanácsban vagy igazgatótanácsban jár el. A 3. §. 2. és 5—7. pont­jaiban felsorolt esetekben (az 5. §. harmadik be­kezdésében megjelölt esetek kivételével) özös szak­tanácsot kell alakítani, mely az elnökön kívül két intézeti tudományos tisztviselőből és két más tagból ám és pedig a) az érdekelt intézet első tiszt­viselőjéből, b) ha a Nemzeti Múzeumot érdet­lő ügyről van szó, ez intézet érdekelt osztályának vezetőjéből, ha pedig más intézetről, akkor a rokon intézet első tisztviselőjéből és el a művé­szeti gyűjteményeknél (ideértve a Nemzeti Mú­zeum régiségtárát is) a szakmájánál fogva leg­közelebbről érdekelt tanárból és egy műértőből, a többi intézetnél a szakmájánál fogva legköze­lebbről érdekelt két tanárból. Az intézetek első tisztviselőit személyi kérdésekben a szaktanács­nak saját intézetükre vonatkozó határozatával szemben vétójog illeti meg. A 3. §, 3., 4. és 8—13. pontj­aiban felsorolt esetekben pedig igazgatótanács ül össze, amely az elnökön kívül az intézetek első tisztviselőiből s ugyanannyi tanárból és mű­értőből alakul úgy, hogy a tanárok száma a mű­értők számát legalább eggyel meghaladja. A­ Tanács szervezetének és eljárásának részle­teit szervezeti szabályzat rendezi (3. §, 8. pont és 11. §. III. pont), mely azt is megállapítja, hogy érdekeltség esetén az érdekelt tanácstag helyet­tesítéséről miként történik gondoskodás. 3. §. A Tanács hatásköre. A Tanács 1. jelöli saját elnökét és meghívás alá eső tag­jait (2. 8, 2. és 3. pont); 2. jelöli az intézetek tudományos és közigaz­gatási tisztviselőit és a tudományos segédszemély­zet tagjait (4. §. 1., 2. és 3. pontja) úgy a kezdő állások betömésénél, mint a magasabb állásra való kinevezésnél; 3. megállapítja a tudományos tisztviselői kar tagjaira nézve a meddőséget és a megférhet­etlen­­séget (7. §.); 4. előterjesztést tesz a korhatárt betöltött tudo­mányos tisztviselőnek állásában megtartása iránt (8. §■­ ’ . 5. az intézetek gyűjtési körének megállapítása­­ és tisztázása által biztosítja azok zavartalan, har­monikus együttműködését; gondoskodik róla, hogy a könyvtári, levéltári és muzeális anyag a meg­állapított gyűjtési szempontoknak megfelelő he­lyére kerüljön. A gyűjtési terület megállapításá­nak és az anyag áthelyezésének kérdésében hozott határozatot a határozat keltétől számított tíz éven belül csak mindkét érdekelt intézet első tisztviselőjének együttes kívánságára lehet újra tárgyalás alá venni; 6. tárgyalja és véleményezi az intézetek anyagá­nak eladás, aukció vagy csere útján való elidege­nítésére vonatkozó terveket, melyeket ellenző többség esetén tiltakozó felirattal terjeszt döntés végett a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé; 7. megállapítja az ásatások, továbbá a termé­szettudományi és néprajzi gyűjtések rendszeres tervét és gondoskodik a programainak fokozatos végrehaj­tásáról; 8. saját maga és a fennhatósága alatt álló nagy közgyűjtemények (1. §. 1—5. pont) számára a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásá­val szervezeti és ügyviteli szabályrendeleteket alkot, melyeknél az intézetek különböző termé­szete által megkívánt eltérések figyelembevételé­vel lehető egyöntetűségre kell törekedni. Nagy közgyűjteményeinknél új osztályt létesíteni és meglevőt összevonni vagy megszüntetni csak szer­vezeti szabályrendelettel lehet; 9. tárgyalja az intézetek vezetősége által össze­állított költségvetéseket és zárószámadásokat, va­lamint az intézetek működéséről szerkesztett évi jelentéseket és azokat vélemény­es jelentéssel a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé terjeszti. Az adományokból és hagyományokból befolyó összegek felhasználása tekintetében ellenben a Tanács saját hatáskörében határoz s e részben a vallás- és közoktatásügyi minisztert csak a fel­ügyelet joga illeti meg; 10. képviseli az önkormányzati testet (1. §.) és nevében jogügyleteket köt; 11. igyekszik a társadalom érdeklődését nemzeti nagy közgyűjteményeink iránt felkelteni, ébren­­tartani és a közönséget áldozatkészségre indítani. Az így gyűjtött anyagi eszközöket a Tanács alap­szerűl­eg kezeli és gondoskodik tervszerű felhaszná­lásukról. Emellett szervezeti szabályzatukban az egyes intézetek is felhatalmazást nyerhetnek külön alap létesítésére, melybe úgy a gyűjteményeik gyarapítására szolgáló állami j­avadalmazások, mint magánosok részéről kifejezetten az illető intézet­nek juttatott adományok és hagyományok ren­,­deltetésszerű felhasználásra beutalandók; 12. tárgyalja és szükség esetén a kívánatos tervszerű egységesség és teljesség szempontjából irányítja az intézeteknek külföldi folyóiratok és könyvek beszerzésére irányuló csereakcióját; 13. véleményt mond azokban a könyvtári, levél­tári és muzeális kérdésekben, melyeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé terjeszt; 14. eljár mindazokban az ügyekben, melyeket a szervezeti szabályzatok (3. §, 8. pont és 11. §, III. pont) hatáskörébe utalnak. Ily esetekben a szervezeti szabályzatban azt is meg kell állapí­tani, hogy az illető ügy szak- vagy igazgatótanács­ban tárgyalandó-e. 4. §• Az intézetek személyzete és ennek elméleti minőő­­sítése. Az intézet személyzete áll 1. a tudományos tisztviselői karból, 2. a tudományos és műszaki segédszemélyzetből, 3. a közigazgatási személyzetből. A tudományos tisztviselői kar elméleti minősí­tése rendszerint a bölcsészeti doktorátus. Minősí, továbbá bármely egyetemi doktorátus vagy más egyetemi mérnöki oklevél is. A tudományos tiszta­­viselői karban mindössze legfeljebb tíz állási­, alkalmazhatók azonban olyan doktorátussal vagy e" mérnöki oklevéllel nem bíró egyének is, akik kiváló­tottságukat kiváló irodalmi vagy gyakorlati műkö­ö­déssel igazolták, ha a jelölő szaktanács egyhangúan­ vagy legalább négy szavazattal jelöli őket kineve­zésre. A tudományos tisztviselői állásokra a ki­nevezés a VIII. fsz. osztállyal kezdődik. A tudományos és műszaki segédszemélyzetbe azokat kell sorolni, akik az egyes intézeteknél szükséges különleges technikai szakismerettel bír­nak, mint a restaurátor, a gipszöntő, a konzer­­vát­or, a fényképész, a mechanikus stb. E személy­zet esetleges elméleti minősítését a szervezeti szabályzatok rendezik (3. §, 8. pont és 11. §, III. pont). A közigazgatási személyzet minősítésére nézve az állami alkalmazottakra érvényes általános sza­bályok irányadók. Az intézetek személyzete az 1—3. pontban fel­sorolt három csoportban külön-külön összlétszámot alkot. Az alkalmazottakat az egyes intézetekhez a Tanács rendszeres előterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter osztja be és számukra kül- és belföldön tudományos megbízásokat is adhat. 6. §• A jelölés és a kinevezés. A jelölést kezdő állások betöltésénél pályázat előzi meg, melyet a Tanács elnöke ir ki.­­ Budapest, 1922, 200 szám. Péntek, szeptember 1. a? BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS L­A­P. ■zm Hivatalos hirdetések : Az első 10 szóért 15 K, minden további 10 vagy kevesebb szóért 5 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabéliseg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő útra. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül : Egész évre 600 kor. Félévre 480 kor. Negyedévre 240 kor. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon József 13—91 Magán­hirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 3 £L. Kétszer vagy többször beiktatva 10»/. engedmény. Egyes szám­­ra 8 oldal terjedelemig 4 K­BO ! » » i 16 ! » 9 » — » » * » további 8 oldalanként 4 » 150 . A Hivatalos Értesítő éra ................6» *— » Szerkesztőség : VII. kerület, Rákóczi­ út 54. szám. Telefon József 20—21. Egyes szám ára 18 korona»

Next