Budapesti Közlöny, 1922. december (56. évfolyam, 276-296. szám)

1922-12-01 / 276. szám

Budapest, 1922. 276. szám. Péntek, december 1. EU­TOPFST­I Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 64. szám. Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rák­óc­zi-út 54. 67. Athenaeum-építlet. Telefon:­­József 19­91. c© ee Vl­ 7.1 n\TV H­IVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 15 K, minden további 10 vaagy kevesebb szóért 5 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos firlesitó ára. Az iktatandó hirdetmények díja eleilegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasílyos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 3 K. Kétszer vagy többször beiktatva 10% engedmény. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül ! Egész évre 960 kor. Félévre 480 kor. Negyedévre 240 kor. Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 4 K SO I. · · ·16» » 0» —• » » » » további 8 oldalanként 4 »50« A Hivatalos Értesítő ára ........... 6» — » HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter előterjesztésére megengedem, hogy Fekete Márton magyar királyi udvari tanácsos, a Körös tisza-marosi ármentesítő és belvízszabályozó társulat elnöke és a Tiszavölgyi társulat Köz­ponti Bizottsága titkárának ez utóbbi állásáról való lemondása alkalmából — e minőségben teljesített buzgó szolgá­latáért — elismerésem tudtul adassák. Kelt Budapesten, 1922. évi november hó 11. napján Horthy s­s Szabó István s. k. rendelet (Tüsz.) 140. §-a szerinti szavazást az ügynek előadója írásba foglalt véleményének fel­olvasásával nyitja meg. Budapest, 1922. évi november hó 28-án. Daruváry s. k., m. kir. igazságü­gymin­iszter. A Kormányzó Ur­a Főmátósága a magyar s­irályi külü­gyminiszter előterjesztésére 1922. évi november hó 21 -én kelt magas elhatározásával Semazsenka Nándor levéltári igazgatót magyar királyi L osztályú konzullá kinevezni váéltóz­­tatott. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Jezserszky Mihály m. kir. gazdasági felügyelőt a VII. fize­tési osztályba, Tall Ottó m. kir. gazdasági fel­ügyelőt pedig a VIII. fizetési osztályba kinevezte. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a szám­vevőség tiszti személyzetének egyesített lét­számában Márk Lajos, Harbics Béla, Zsi­linszky János, Lévai Sándor, Ekler Gyula, Szabó Elek, Tun István, Stein József, Ju­dy Árpád és Hoffer Lajos szakdíjnokok hat, ideigle­nes minőségű miniszteri számtisztekké kinevezte. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Schuller Etelka,­­ Faggyas Ferencné, Kotrba Vilma, Bencze Erna, Mészáros Mária, Terényi Irén, Palcseczné Kalmár Mária, Prechlik Amália és Salkonits Mária számvevőségi napidíjasokat számvevőségi kezelőnőkké kinevezte. Az 1922. évi október havában Budapesten tartott törvényszéki orvosi vizsgálat alapján törvényszéki orvosi képesítést nyertek: dr. Szuczek László, dr. Gaizler Gyula és dr. Rasch Rudolf orvosok. A magyar királyi igazságügyminiszternek 56.900/1922. I. 1. számú rendelete a kis­bíróságoknál tárgyaláson kívül elintézésre kerülő ügyek előkészítéséről. Az 1912: LXI. t.-e. 103. §-ában kapott fel­hatalmazás alapján a következőket rendelem: Ha a kir. bíróságok nyilvános előadás alapján vagy tárgyaláson kívül tanácsülésben határoznak, a kiadmány­ tervezetét is magában foglaló elő­adói véleményt mind polgári, mind büntető ügyekben előzetesen írásba kell foglalni. Ebben az esetben a törvényszéki ügyvitel szabályairól szóló 42.200/1914. L M. számú (Igazságügyi Közlöny XXIII. évf. 7. sz. 2. mell.) NEMZETI CASINO TULAJDONA A ja. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1922. évi 163.757. számú ren­delet a felső kereskedelmi iskolai magán- és érettségi vizsgálatok dijainak emelése tárgyában. A felső kereskedelmi iskolák kir. főigazgatóságá­nak Valamennyi felső kereskedelmi iskola fen­­tartójának. Valamennyi felső kereskedelmi iskola igazgatóságának. Folyó évi május hó 13-án 54 750/1922. számú rendeletemet részben hatályon kívül helyezvén, a felső kereskedelmi iskolában tartandó magán- és érettségi vizsgálatok díjait valamennyi felső kereskedelmi iskolára nézve az alábbiakban állapítom meg: 1. A magánvizsgálatok díja évfolyamonként 3000 (háromezer) korona, ugyancsak ennyi a különbözeti vizsgálatok díja is. 2. Az érettségi vizsgálatok dí­ja a rendes tanu­lókra nézve 1200 K. A különbözeti vizsgálatok díja ugyancsak 1200 K. 3. A középiskolát végzettek egyéves keres­kedelmi szaktanfolyamain a vizsgálati díj 1200 K. Azok a magántanulók, akik közalkalmazottak vagy munkások vagy ilyeneknek gyermekei, továbbá mindazok, akik szegénységüket kellően igazolják, az 1—3. pontban felsorolt díjaknak a felét fizetik. Egyebekre nézve a folyó évi 54.750. számú rendelet határozmányai továbbra is érvényben maradnak. Jelen rendeletem azonnal életbe lép. Budapest, 1922. évi november hó 27-én. A miniszter helyett: Schwe­ler Ervin, h. államtitkár.­­ A m. kir. pénzügyminiszter 4.492/1922. P. M. sz. rendelete arany és ezüst, valamint értékpapírok kivitelének engedélyezése tárgyában. Az 1922 november 28-án kelt 9­597/M E. 1922. számú rendelet 3. §-ának 2. pontjában adott felhatalmazás alapján a következőket ren­delem : 1. §. Az aranynak és ezüstnek kivitelére vonat­­kozó tilalom alól a m. kir. pénzügyminiszter indokolt esetekben további rendelkezésig kivé­telt engedélyez • a) ha a fél nagyobb összegű, külföldi valu­tában fizetendő 1921. évi december hó 31-ig keletkezett, kellően igazolt tartozás törlesztése céljából kér arany vagy ezüst kivitelére enge­délyt; b) ha a fél kötelezi magát a kivitt aranynak és ezüstnek külföldön történt értékesítéséből befolyó teljes és az arany, illetőleg ezüst londoni piaci árnál nem alacsonyabb ellenértékét, még­pedig londoni, amsterdami, zürichi vagy nev.-yorki kifizetésben a m. kir. állami jegyintézet buda­pesti főintézetének átvételre felajánlani; c) örökölt, kiházasítás és átköltözködési arany- és ezüsttárgyak kivitelére. A kiviteli illetékről szóló 1920: XIII. t.-c. 1. § ában nyert felhatalmazás alapján az érde­kelt miniszter urakkal egyetértve elrendelem, hogy a kiviteli engedély alapján kiviendő arany és ezüst után a fél tartozik kiviteli illetéket fizetni, még­pedig további intézkedésig a kiviendő szin­­aranynak l°/o-át és a kiviendő szinezüstnek 2%-át. A kiviteli illeték akként fizettetik, hogy a fél köteles az l°/o szinaranynak, illetve 2% szinezüstnek a kiviteli illetéknek a m. kir. állami jegyintézet budapesti főintézeténél való befizeté­sét megelőző utolsó londoni piaci jegyzés sze­rinti font ellenértékét angol fontban (bankjegy vagy kifizetés) a m. kir. állami jegyintézet buda­pesti főintézeténél befizetni. Az 1. §. c) pontja esetében a fél a kiviteli illeték fizetése alól felmenthető. Ez a rendelet nem érinti a m. kir. minisz­térium fent hivatkozott 9.597/M. E. 1922. számú rendeletének 5. §. 9. pontjának az ékszereknek az utasforgalomban való kivitelére, valamint a 16. pontjának a kiviteli előjegyzési eljárással kezelt arany- és ezüstáruk kivitelére vonatkozó rendelkezéseit és nem vonatkozik az aranyból vagy ezüstből való oly képzőművészeti és ipar­­művészeti alkotásokra és művelődéstörténeti tár­gyakra, amelyek után a kiviteli illetéket a m. kir. pénzügyminiszternek 1920. évi 274/P. M. szám alatt kelt rendeletének 1. §-ában (közzé­téve a Budapesti Közlöny 1920. évi 149. számá­ban­ foglaltak, illetve az ezen rendelkezés helyébe lépő újabb rendelkezés szerint kell fizetni. 2. §. Az értékpapírok kivitelének engedélye­zését további intézkedésig a m. kir. állami jegy­­intézetre ruházom át. Azok az értékpapírok, amelyeknek kivitele további intézkedésig tilos, a következők: a) a háború előtt kibocsátott magyar állam­adóssági címletek, b) a magyar nosztrifikálási megjelöléssel ellá­tott magyar hadikölcsön címletek, c) a magyar tulajdonban levő oly háború előtt kibocsátott osztrák államadóssági címletek, ame­lyek az 5.130/1921. P. M. számú hirdetmény értelmében oly célból helyeztettek letétbe vagy jelentettek be, hogy a címleteken alapuló köve­teléseket a magyar kormány a Jóvátételi Bizott­ság előtt érvényesítse, d) a trianoni békeszerződés 194. cikke alá tartozó jogok és érdekek bejelentése és zár alá vétele tárgyában kiadott 9­311/1921. M. E. sz. rendeletben (Budapesti Közlöny 1921. november 5. sz.) említett értékpapírok. A volt Monarchia utódállamai (Ausztriát is beleértve) alattvalóinak tulajdonát alkotó leté­tek kivitelét célzó kérelmek elbírálásánál, tekin­tettel arra, hogy ily természetű kivitelek az utódállamokkal folytatandó tárgyalásokkal kap­csolatosak és a viszonosság szempontjából is el­­bírálandók, a m­alt állami jegyintézet esetről­ esetre a pénzügyminisztérium előzetes hozzá­járulását tartozik kikérni. 3. §. Ez a rendelet kihirdetése napján tód életbe. Budapest, 1922 november 28-án. Dr. Kállay Tibor s. k. m kir. pénzügyminiszter. Egyes szám ára 4 korona 50 fillér

Next