Budapesti Közlöny, 1924. május (58. évfolyam, 88-111. szám)

1924-05-02 / 88. szám

Szerkend­őség: Budapest, VII. kerület, Miksa-ucca 8. szám. — Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal : Budapest, VII. kerület, Rákóczi­ út 54. szám. — Telefon: József 18—01. Hivatalos hirdetőod­­t az első 10 szóért 2900 K., minden további 10 vagy kevesebb szóért 1OOO K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Hajránh­irdetőnek­: 1 hatodhasábos *gj- sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1400 K. Ideiglenes előfizetési árak az előfizetési dij utólagos kiegészítésének fenntartásávaL Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi ..................... 12000 K Magánosoknak . .......................30000­0 Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 1500­0 Egyes szám ára további 8 oldalan­ként .................................... A Hivatalos Értesítő ára ............... 1500 K 1800 . Az »Országos Törvénytár*-ra az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyminis­­térium által megállapított ára alapján történik, utólagos elszámolás mellett. — Az elszámo­landó előfizetési összeg 5000 korona. ÉTID A PESTI afi-Or Budapest, 1924. 88. szám. Péntek, május 2. KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi pénzügyminiszter előterjesztésére megengedem, hogy Klíma József miniszteri tanácsosnak nyugalomba helyezése alkalmából sok évi hasznos, hű és buzgó szolgálatáért elismerésem tudtul adassék. Kelt Budapesten, 1924. évi március hó 29. napján. Horthy s. k., Gróf Bethlen István s. k., A m. kir. minisztériumnak 3048/1924. 1. E. számú rendelete az úgynevezett tanácsköztársaság tényeiből fel­merülő vitás ügyekben fellebbviteli bíróságként el­járó központi gazdasági bíróság megszüntetéséről. 1. §. Az úgynevezett tanácsköztársaság tényei­­ből felmerülő vitás ügyekben fellebbviteli bíró­­ságként eljáró központi gazdasági bíróság meg­szűnik és a hatáskörébe, úgyszintén az elnöké­nek hatáskörébe utalt ügyekben a gazdasági bíróságokra fennálló eljárási szabályok szerint a kir. Kúriának az elnök részéről kijelölt tanácsa, illetőleg e tanácsnak elnöke jár el. A kir. Kúria előtti eljárásban ülnökök alkal­mazásának és külön eljárási költség lerovásának nincs helye. 2. §. Ez a rendelet az 1924. évi május hó 1. napján lép életbe és a folyamatban levő ügyek­ben is alkalmazni kell. Budapest, 1924. évi április hó 24. napján. Gróf Bethlen István s. k., m­. kir. miniszterelnök. A m. kii népjóléti és munkaügyi miniszter az 5962/924. X. számú rendeletével megállapította, hogy Miskolc városában az 1917 november 1-én érvényben volt szabályrendelet alapján a bérlők közvetlenül voltak kötelesek a községi vagy más üzemek által teljesített szolgáltatások díjait a községi vagy más üzemnek megfizetni, ennélfogva az 1840/924. M. E. sz. rendelet 1. §. 2. bekezdése értelmében a bérlők az érvényben levő szabályok szerint 1924 február 1-én fize­tett bérnek lakások vagy nem üzleti célokra használt helyiségek után 100%-át, az üzleti célokra használt helyiségek után pedig 60%-át kötelesek 1924 április hó 25.-ig megfizetni. A m. kir. pénzügyminiszternek 68.372/1924. számú rendelete a vagyonváltság fizetése szempontjából a búza 1924. évi május havi árának megállapítása tár­gyában. A vagyonváltságról szóló II. törvény (1921. évi XLV. t.-c.) I. fejezete értelmében a mező­­gazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejében fizetendő búza árát, a törvényben adott felhatal­mazás alapján, a földmivelésügyi m. kir. miniszter úrral egyértőleg az 1924. évi május hónapra szóló érvénnyel métermázsánkint háromszáztizennégy­­ezer (314.000) koronában állapítom meg. Budapest, 1924. évi április hó 29-én. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszternek 1924. évi 68.591 számú rendelete a takarékkoronában kifejezett értékeknek az illetékek megállapításánál való alapulvételéről. 1. Mindazokban az esetekben, amelyekben a kincstárnak a takarékkoronára szóló okiratok (­váltók, számlák, stb.) illetékéhez való joga 1924. évi májusban nyílt meg, a takarékkoronának a koronára szóló államjegyhez való értékviszonyát az okirati illeték szempontjából következőképen állapítom meg: 100 takarékkorona ,115 koronára szóló államjegy. 2. Az 1. bekezdésben meghatározott érték­­viszony szerint kell a takarékkoronaösszeget koronára szóló államjegyösszegre átszámítani akkor is, ha a takarékkoronaösszeget nem okirati illeték, hanem a kincstár részére 1924. évi má­jusban megnyílt más (vagyonátruházási, törvény­kezési, közigazgatási) illeték megállapítása cél­jából kell alapul venni. Budapest, 1924. évi április hó 28-án. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár. A magyar királyi igazságügyminiszternek 17.723/1924. 1. Ill. számú rendelete a kir. közjegyzők dijainak újabb szabályozásáról. Az 1918. XII. t. c. 1. §-ában kapott felha­talmazás alapján, a következőket rendelem: 1. Az 56.200/1923. I. M. sz. rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: Szerződésnek és végintézkedésnek közjegy­zői okiratba foglalásáért, amennyiben a je­len rendelet máskép nem rendelkezik, az ügy­let tárgyának értéke szerint a következő díj jár: 3 millió koronáig 1.50%, 3 millió koronán felül a többlet után 15 millió koronáig 1%, 15 millió koronán felül a többlet után 75 millió koronáig 0.75%, 75 millió koronán felül a többlet után 150 millió koronáig 0.50%, 150 millió koronán felül a többlet után 300 millió koronáig 0.35%, 300 millió koronán felül a többlet után 3 milliárd koronáig 0.25%, 3 milliárd koronán felül a többlet után 30 milliárd koronáig 0.10%, 30 milliárd koronán felül a többlet után meghatározatlan összegig 0.05%. 2. §. Az 56.200/1923. I. M. sz. rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: Adóslevélnek és kötelezettség fennállását, vagy érték átvételét elismerő egyéb nyilat­kozatnak, engedményezésnek, kezességválla­lásnak, biztosítékadásnak, utalványozásnak és a jelen díjszabás más tétele­ alá nem eső, minden egyoldalú jognyilatkozatnak köz­jegyzői okiratba foglalásáért az ügylet tár­gyának értéke szerint a következő díj jár: 3 millió koronáig 1%, 3 millió koronán felül a többlet után 15 millió koronáig,­0.75%, 15 millió koronán felül a többlet után 75 millió koronáig 0.50%, 75 millió koronán felül a többlet után 150 millió koronáig 0.35%, 150 millió koronán felül a többlet után 300 millió koronáig 0.25%, 300 millió koronán felül a többlet után 3 milliárd koronáig 0.10%, 3 milliárd koronán felül a többlet után 30 milliárd koronáig 0.05%, 30 milliárd koronán felül a többlet után meghatározatlan összegig 0.02%. 3. §. Az 56.200/1923. I. M. sz. rendelet 11. §-ában megállapított állandó munkadíjak helyett azok négyszerese jár. Az idézett § szerint járó állandó munka­­dij kétszerese számítható fel, ha az ügylet vagy a nyilatkozat tárgyának az okiratból megtudható értéke 20 millió koronát megha­lad. 4. §. Az 56.200/1923. I. M. sz. rendelet 12. §-ának 2-ik bekezdésében megállapított idő szerinti munkadíjak helyett, a 20. sza­kaszának első bekezdésében megállapított távozási dij helyett valamint a 22. §-ában megállapított napidij és meghalási dij he­lyett azok négyszerese jár. A 18. §-ban meg­állapított 1.500 korona helyett 4.000 korona írásdíj jár. A 20. §. harmadik bekezdésében legmagasabb összegként megállapított 100.000 korona helyett 400.000 koronát kell érteni. 5. §. Az 56.200/1923. I. M. sz. rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: .örökösödési ügyekben, ha a hagyaték lel­tári értéke 200.000 koronát meg nem halad, a kir. közjegyző csak bélyeg- és postabérkiadá­­sait követelheti. A 200.000 korona értéket meghaladó ha­gyatékoknál a közjegyzőt a következő díj­átalány illeti: I. Ha a tárgyalást a közjegyző székhelyén tartják: 3 millió koronáig az érték 2%-a, 3 millió koronán felül a többlet után 15 millió koronáig az érték 1.50%-a, 15 millió koronán felül a többlet után 75 millió koronáig az érték 1%-a, 75 millió koronán felül a többlet után 150 millió koronáig az érték 0.75%-a, 150 millió koronán felül a többlet után 300 millió koronáig az érték 0.50%-a, 300 millió koronán felül a többlet után 3 milliárd koronáig az érték 0.25%-a, 3 milliárd koronán felül a többlet után 30 milliárd koronáig az érték 0.10%-a, 30 milliárd koronán felül a többlet után meg nem állapított összegig az érték 0,05%-a. II. Ha a tárgyalást nem a közjegyző szék­helyén tartják, a díjátalányon felül annak 25 százalékát díjpótlékként lehet felszámíta­­ni, ez azonban két millió koronánál több nem lehet A díj­számításnak alapja: a tárgyalás alá vont hagyatéki vagyonnak, az 1894. XVI. t. c. 61. §-a esetében a hagyatéki ingatlan va­gyonnak a terhek levonása nélküli leltári ér­téke. A le nem vonható terhek közé tartoz­nak a házasságon alapuló vagyonjogi köve­telések (hozomány visszatérítése, közszerze­mény, hitbér, stb.) is. A dijátalányon felül a közjegyzőnek csak a bélyegekre és postabérre tett kiadása s anyakönyvi kivonatoknak és elöljárósági bi­­zonyitványoknak hivatalból beszerzése ese- Egyes szám­ára 1500 korona.

Next