Budapesti Közlöny, 1925. február (59. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

Budapest, 1925. 26. szám. Szerkesztéség: Budapest, VII. kerület, Miksa-ucca 8. szám. — Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: Budapest, VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. — Telefon: József 13—91. Kiválni­»« hirdetéseit: az első 10 szóért 4000 K., minden további 10 vagy kevesebb szóért jevö­K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magtí­nhirdetések : 1 hatodh­asábos­­ria sor (azaz, annak térfogata) egyszer beiktatva 2000 IC. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával s Negyedévre: Hatóságoknak................................ 4S.OOO & Magánosoknak .............................. “520.000 * Az »Országos Törvénytár«-ra az előfizetés az egyes füzeteknek, a m­agy. kir. belügyminis­­terium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg 50.000 korona. Hatóságoknak havi.......................... 16000 K. Magánosoknak . ..........................40000 t Egyes szám ára 8 old. terjedelemig kOOO s­zi­­­n további 8 old.­kint 2000 t A Hivatalos Értesítő ára számonként 2400 t Vasárnap, február­­, hivataos LAP, HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Felicicles Román­­nak­, a film- és testnevelési ügyek miniszteri osztály tanácsosi címmel és jelleggel felruházott országos főfelügyelőjének a miniszteri tanácsosi mintet adományozom. Kelt Budapesten, 1925. évi január hó 22. napján. Horthy s. k. Gróf Klebelsberg Kuno s. k. A magyar királyi pénzü­gyminiszternek 1925. évi 18.279. számú rendelete a vámoknak arany helyett más törvényes fizetési eszközökben történő lerovása alkalmával 1925. évi február hé­­-től fizetendő árfolyampótlék meg­állapítása tárgyában. A vámtarifáról szóló 1924. évi XXI. t.-c. 8. sej­ában kapott felhatalmazás alapján a vámok­nak arany helyett más törvényes fizetési esz­közökben történő lerovása alkalmával fizetendő árfolyampótlék megállapítása tárgyában 1924. évi december hó 3- án 172.767. szám alatt kelt rendeltemmel (kihirdettetett a Budapesti Köz­löny 1924. évi december hó 31-iki 285. számá­ban­ kapcsolatban, az aranypénz hivatalos közép­­árfolyamának megfelelően elrendelem, hogy 1925. évi február hó 1-től február hó 14-ig bezárólag a vámok és mérlegpénzek fizetése alkalmával, amennyiben a fizetés nem aranyban, hanem más törvényes fizetési eszközben történik, 1 aranykoronát 14.800 papirkoronával kell szá­mítani. Jelen rendelet az előlidézett 1924. évi 172.767. számú rendeletem egyéb rendelkezéseit nem érinti és 1925. évi február hó 1-én lép életbe. Budapest, 1925. évi január hó 31-én. A m. kir. pénzügyminiszter helyett: Dr. Szabóky Alajos s. k., államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszternek 1925. évi 19.900. számú rendelete az 1925. évi általános kereseti adó, továbbá a jö­vedelem- és vagyonadó bevallások beadása tár­gyában. (Körrendelet valamennyi m. kir. pénügyigazgató­­sághoz — a székesfővárosi pénzügyigazgatóság ki­vételével, — a székesfővárosi m. kir. adó­felügyelőhöz, valamennyi m. kir. adóhivatalhoz, községi elöljáró­sághoz és városi adóhivatalhoz.) Az 1925. évre szóló általános kereseti adónak, továbbá az 1925. évre szóló jövedelem- és vagyon­adónak a kivetése céljára szolgáló bevallások be­adására nézve az említett három adónemre vonat­kozó törvényes rendelkezések alapján a követke­zőket rendelem: 1. §. Az adózók általános felhívása az adóbevallások beadására. (1) A pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) a mel­lékelt minta szerint megszövegezett felhívásnak a községek (városok) által való közzététele útján és azonkívül a községekben (városokban) szokásos módon (dobszó, stb.) útján haladék nélkül fel­hívja az adófizetésre kötelezetteket, hogy az adó­bevallásukat legkésőbb 1925. évi február hó 8-áig adják be. Egyúttal az adózó közönség érdekeire való hivatkozással felkéri a helyik poka is, hogy időközönként figyelmeztessék a közönséget az adó­bevallás beadásának idejére és a beadás elmulasz­tásá­nak j­oghátrá­nyára. (2) Ugyanebben a felhívásban felhívja a munka­adókat, hogy azokról az alkalmazott­aikról, akiknek az 1924. évi mindennemű járandósága legalább is 2.400 aranykorona érték, vagyis 36.000.000 papír­­korona volt, a névjegyzékeket és illetmény­jegyzé­keket 1925. évi február hó 28-áig az alkalmazottak adóztatási helye szerint illetékes községi elöljáró­ságnak (városi adóhivatalnak), Budapesten a ke­rületi elöljáróság adószámviteli osztályának nyújt­ják be. Aki ezeket az adatokat a kellő időben be nem adja­, annyiszor büntetendő 100 aranykorona értékig terjedhető rendbírsággal, ahány adóalany­nál ezt a mulasztást elkövette. A közszolgálatban állók munkaadóira (utalványozó hatóságaira) ez a rendelkezés nem vonatkozik. (3) A községi elöljáróság (városi adóhivatal, ke­rületi elöljáróság adószámviteli osztálya) a pénz­ügyigazgatóságtól (adófelügyelőtől) kapott utasí­tásoknak megfelelően köteles azonnal felhívni az adózókat az adóbevallások beadására, továbbá köteles gondoskodni elegendő nyomtatványról és annak a nála jelentkező felek részére való kiadá­sáról. (4) Egyidejűleg gondoskodtam arról, hogy az állami nyomda minden m. kir. adóhivatalnak a megrendelt nyomtatványokat a legrövidebb időn belül szállítsa le. Az adóhivatalok a nyomtatvá­nyok kézhez vétele napján a községeket (városokat) a szükséges mennyiséggel lássák el. 2. §. Az általános kereseti adóbevallás adására köte­lezettek meghatározása. (1) Az általános kereseti adóra nézve bevallást tartoznak adni : a) mindazok a természetes személyek, a­ki­­rnek általános kereseti adó alá tartozó haszonhajtó fog­lalkozásuk, illetőleg lajstromos adókivetés útján megadóztatandó jövedelmük van (lásd az 1922. évi XXIII. t.-c. 1. §-ának 3—9. pontjaiban); b) azok a jogi személyek, amelyek haszonhajtó foglalkozást folytatnak és nem tartoznak társu­lati adó alá. Megjegyzendő, hogy a bányatársu­latok (kukszabányák) a kiadandó hivatalos össze­állítás szerint társulati adó alá tartoznak. (2) A mesterséges halastavakból, továbbá a márvány-, kő-, kavics-, murva- és földbányákból, s általában a bányatörvény alá nem tartozó bánya­­területek anyagának kiaknázásából és forgalomba hozatalából származó jövedelem általános kere­seti adó alá tartozik. 3. §. A általános kereseti adóbevallás adására nem kötelezettek meghatározása. (1) Az általános kereseti adó kivetése céljára nem tartoznak bevallást adni : a) a társulati adó alá tartozó jogi személyek; b) az állandó üzlethelyiség nélkül működő utcai, piaci árusok; c) az általános kereseti adó fizetésére kötelezett azok a természetes személyek, akik ipari foglal­kozást folytatnak és az 1924. év folyamán három­nál több segédmunkaerőt egyszer sem alkalmaz­tak, vagy pedig segédmunkaerőt egyáltalában nem alkalmaztak. Segédmunkaerőnek számítandó a tanonc, továbbá a darabszámon otthon dolgozó segéd is. Aki ez 1924. év folyamán bármilyen rövid ideig is háromnál több segédmunkaerőt alkalmazott, az köteles bevallást adni. (2) Akinek a b) és fc) pontban említett foglal­­ozáson kívül más haszonhajtó foglalkozása is van, az nemcsak erről a haszonhajtó foglalkozásá­ról, hanem egyben a b) és a c) pontban említett foglalkozásáról is tartozik bevallást adni, tehát az ipari foglalkozásáról akkor is, ha háromnál több segédmunkaerőt nem alkalmazott volna. 4. §: A jövedelem- és vagyonadóbevallás adására kötelezettek általános meghatározása. A jövedelem- és vagyonadóra nézve bevallást tartoznak adni általában a természetes személyek, továbbá azok a jogi személyek, amelyek a jöve­delem- és vagyonadóról szóló törvényes rendel­kezések alapján jövedelem- és vagyonadót tartoz­nak fizetni és személyes adómentességben nem részesülnek. 5. §: A jöveddemadóbevallás adására nem kötelező, térnek. c (1) A jövedelemadóra nézve nem tartoznak be«, vallást adni: _ (­­ a) azok a jogi személyek, amelyek jövedelem-, adó alá nem tartoznak ; b) a törvény szerint személyes adómentességben részesülő természetes személyek; c) azok, akiknek az 1924. évben csupán adó­mentes jövedelmük volt, adóköteles jövedelmük azonban nem volt; d) azok, akiknek az 1924. évben szerzett összes adóköteles és adómentes jövedelmük együtt a 800 aranykoronaértéket, vagyis a 12.000.000 papírkoronát nem haladta meg, vagy ha meg is haladta a 800 aranykoronaértéket, az adóköteles jövedelem az 500 aranykoronaértéket, vagyis 7.500.000 papírkoronát nem érte el; e) a kisbirtokosok abban az esetben, ha nekik és a velük együtt adózó családtagjaiknak csupán a lakóhelyükön van birtokuk, amely birtok együt­tesen 50 kataszteri holdnál nem nagyobb és más községben sem ingatlan, sem ingó vagyonuk nincs, az állandó lakóhelyükön pedig a föld- és a ház­birtokon, valamint a g) pontban meghatározott kisipari és elárusítói foglalkozáson, vagy esetleg a szolgálati viszonyon tava,is más jövedelemforrá­suk nincsen. f) a házbirtokosok abban az esetben, ha csupán az állandó lakóhelyükön van házbirtokuk és ezen, valamint az 50 kataszteri holdat meg nem haladó­­ földbirtokon s esetleg a szolgálati viszonyon kívül más jövedelemforrásuk nincsen; g) az általános kereseti adó bevallás adása alól felmentett kisiparosok, és az utcai, piaci árusok abban az esetben, ha az e), vagy az f) pontban meghatározott ingatlanokon kívül más jövedelem­­forrásuk nincs; h) azok az egyházi javadalmazók és magán­szolgálati alkalmazottak, akiknek az 1924. évi mindennemű szolgálati járandóságuk a 2.400 aranykoronaértéket, vagyis a 36.000.000 papír­koronát nem haladta meg és ezenkívül más jöve­delmük nem volt, vagy ha más jövedelmük is volt ugyan, de ez a jövedelem az 500 aranykorona­­értéket, vagyis a 7.500.000 papírkoronát nem haladta meg; j) azok az állami, törvényhatósági, községi (városi) alkalmazottak, akiknek az 1924. évben a közszolgálati illetményükön kívül más jövedelmük­­ nem volt, illetőleg más jövedelmük is volt ugyan, de ez a jövedelem az 500 aranykorona értéket, vagyis a 7.500.000 papírkoronát nem haladta meg. Egyes szám ára 2000 korona. (2) A bevallás adása alól való mentességet Ugyanaz az adózó aa egy pontokban i meghatár

Next