Budapesti Közlöny, 1925. február (59. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-01 / 26. szám
Budapest, 1925. 26. szám. Szerkesztéség: Budapest, VII. kerület, Miksa-ucca 8. szám. — Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: Budapest, VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. — Telefon: József 13—91. Kiválni»« hirdetéseit: az első 10 szóért 4000 K., minden további 10 vagy kevesebb szóért jevöK. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magtínhirdetések : 1 hatodhasábosria sor (azaz, annak térfogata) egyszer beiktatva 2000 IC. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával s Negyedévre: Hatóságoknak................................ 4S.OOO & Magánosoknak .............................. “520.000 * Az »Országos Törvénytár«-ra az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyministerium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg 50.000 korona. Hatóságoknak havi.......................... 16000 K. Magánosoknak . ..........................40000 t Egyes szám ára 8 old. terjedelemig kOOO szin további 8 old.kint 2000 t A Hivatalos Értesítő ára számonként 2400 t Vasárnap, február, hivataos LAP, HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Felicicles Románnak, a film- és testnevelési ügyek miniszteri osztály tanácsosi címmel és jelleggel felruházott országos főfelügyelőjének a miniszteri tanácsosi mintet adományozom. Kelt Budapesten, 1925. évi január hó 22. napján. Horthy s. k. Gróf Klebelsberg Kuno s. k. A magyar királyi pénzügyminiszternek 1925. évi 18.279. számú rendelete a vámoknak arany helyett más törvényes fizetési eszközökben történő lerovása alkalmával 1925. évi február hé-től fizetendő árfolyampótlék megállapítása tárgyában. A vámtarifáról szóló 1924. évi XXI. t.-c. 8. sejában kapott felhatalmazás alapján a vámoknak arany helyett más törvényes fizetési eszközökben történő lerovása alkalmával fizetendő árfolyampótlék megállapítása tárgyában 1924. évi december hó 3- án 172.767. szám alatt kelt rendeltemmel (kihirdettetett a Budapesti Közlöny 1924. évi december hó 31-iki 285. számában kapcsolatban, az aranypénz hivatalos középárfolyamának megfelelően elrendelem, hogy 1925. évi február hó 1-től február hó 14-ig bezárólag a vámok és mérlegpénzek fizetése alkalmával, amennyiben a fizetés nem aranyban, hanem más törvényes fizetési eszközben történik, 1 aranykoronát 14.800 papirkoronával kell számítani. Jelen rendelet az előlidézett 1924. évi 172.767. számú rendeletem egyéb rendelkezéseit nem érinti és 1925. évi február hó 1-én lép életbe. Budapest, 1925. évi január hó 31-én. A m. kir. pénzügyminiszter helyett: Dr. Szabóky Alajos s. k., államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszternek 1925. évi 19.900. számú rendelete az 1925. évi általános kereseti adó, továbbá a jövedelem- és vagyonadó bevallások beadása tárgyában. (Körrendelet valamennyi m. kir. pénügyigazgatósághoz — a székesfővárosi pénzügyigazgatóság kivételével, — a székesfővárosi m. kir. adófelügyelőhöz, valamennyi m. kir. adóhivatalhoz, községi elöljárósághoz és városi adóhivatalhoz.) Az 1925. évre szóló általános kereseti adónak, továbbá az 1925. évre szóló jövedelem- és vagyonadónak a kivetése céljára szolgáló bevallások beadására nézve az említett három adónemre vonatkozó törvényes rendelkezések alapján a következőket rendelem: 1. §. Az adózók általános felhívása az adóbevallások beadására. (1) A pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) a mellékelt minta szerint megszövegezett felhívásnak a községek (városok) által való közzététele útján és azonkívül a községekben (városokban) szokásos módon (dobszó, stb.) útján haladék nélkül felhívja az adófizetésre kötelezetteket, hogy az adóbevallásukat legkésőbb 1925. évi február hó 8-áig adják be. Egyúttal az adózó közönség érdekeire való hivatkozással felkéri a helyik poka is, hogy időközönként figyelmeztessék a közönséget az adóbevallás beadásának idejére és a beadás elmulasztásának joghátrányára. (2) Ugyanebben a felhívásban felhívja a munkaadókat, hogy azokról az alkalmazottaikról, akiknek az 1924. évi mindennemű járandósága legalább is 2.400 aranykorona érték, vagyis 36.000.000 papírkorona volt, a névjegyzékeket és illetményjegyzékeket 1925. évi február hó 28-áig az alkalmazottak adóztatási helye szerint illetékes községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak), Budapesten a kerületi elöljáróság adószámviteli osztályának nyújtják be. Aki ezeket az adatokat a kellő időben be nem adja, annyiszor büntetendő 100 aranykorona értékig terjedhető rendbírsággal, ahány adóalanynál ezt a mulasztást elkövette. A közszolgálatban állók munkaadóira (utalványozó hatóságaira) ez a rendelkezés nem vonatkozik. (3) A községi elöljáróság (városi adóhivatal, kerületi elöljáróság adószámviteli osztálya) a pénzügyigazgatóságtól (adófelügyelőtől) kapott utasításoknak megfelelően köteles azonnal felhívni az adózókat az adóbevallások beadására, továbbá köteles gondoskodni elegendő nyomtatványról és annak a nála jelentkező felek részére való kiadásáról. (4) Egyidejűleg gondoskodtam arról, hogy az állami nyomda minden m. kir. adóhivatalnak a megrendelt nyomtatványokat a legrövidebb időn belül szállítsa le. Az adóhivatalok a nyomtatványok kézhez vétele napján a községeket (városokat) a szükséges mennyiséggel lássák el. 2. §. Az általános kereseti adóbevallás adására kötelezettek meghatározása. (1) Az általános kereseti adóra nézve bevallást tartoznak adni : a) mindazok a természetes személyek, akirnek általános kereseti adó alá tartozó haszonhajtó foglalkozásuk, illetőleg lajstromos adókivetés útján megadóztatandó jövedelmük van (lásd az 1922. évi XXIII. t.-c. 1. §-ának 3—9. pontjaiban); b) azok a jogi személyek, amelyek haszonhajtó foglalkozást folytatnak és nem tartoznak társulati adó alá. Megjegyzendő, hogy a bányatársulatok (kukszabányák) a kiadandó hivatalos összeállítás szerint társulati adó alá tartoznak. (2) A mesterséges halastavakból, továbbá a márvány-, kő-, kavics-, murva- és földbányákból, s általában a bányatörvény alá nem tartozó bányaterületek anyagának kiaknázásából és forgalomba hozatalából származó jövedelem általános kereseti adó alá tartozik. 3. §. A általános kereseti adóbevallás adására nem kötelezettek meghatározása. (1) Az általános kereseti adó kivetése céljára nem tartoznak bevallást adni : a) a társulati adó alá tartozó jogi személyek; b) az állandó üzlethelyiség nélkül működő utcai, piaci árusok; c) az általános kereseti adó fizetésére kötelezett azok a természetes személyek, akik ipari foglalkozást folytatnak és az 1924. év folyamán háromnál több segédmunkaerőt egyszer sem alkalmaztak, vagy pedig segédmunkaerőt egyáltalában nem alkalmaztak. Segédmunkaerőnek számítandó a tanonc, továbbá a darabszámon otthon dolgozó segéd is. Aki ez 1924. év folyamán bármilyen rövid ideig is háromnál több segédmunkaerőt alkalmazott, az köteles bevallást adni. (2) Akinek a b) és fc) pontban említett foglalozáson kívül más haszonhajtó foglalkozása is van, az nemcsak erről a haszonhajtó foglalkozásáról, hanem egyben a b) és a c) pontban említett foglalkozásáról is tartozik bevallást adni, tehát az ipari foglalkozásáról akkor is, ha háromnál több segédmunkaerőt nem alkalmazott volna. 4. §: A jövedelem- és vagyonadóbevallás adására kötelezettek általános meghatározása. A jövedelem- és vagyonadóra nézve bevallást tartoznak adni általában a természetes személyek, továbbá azok a jogi személyek, amelyek a jövedelem- és vagyonadóról szóló törvényes rendelkezések alapján jövedelem- és vagyonadót tartoznak fizetni és személyes adómentességben nem részesülnek. 5. §: A jöveddemadóbevallás adására nem kötelező, térnek. c (1) A jövedelemadóra nézve nem tartoznak be«, vallást adni: _ ( a) azok a jogi személyek, amelyek jövedelem-, adó alá nem tartoznak ; b) a törvény szerint személyes adómentességben részesülő természetes személyek; c) azok, akiknek az 1924. évben csupán adómentes jövedelmük volt, adóköteles jövedelmük azonban nem volt; d) azok, akiknek az 1924. évben szerzett összes adóköteles és adómentes jövedelmük együtt a 800 aranykoronaértéket, vagyis a 12.000.000 papírkoronát nem haladta meg, vagy ha meg is haladta a 800 aranykoronaértéket, az adóköteles jövedelem az 500 aranykoronaértéket, vagyis 7.500.000 papírkoronát nem érte el; e) a kisbirtokosok abban az esetben, ha nekik és a velük együtt adózó családtagjaiknak csupán a lakóhelyükön van birtokuk, amely birtok együttesen 50 kataszteri holdnál nem nagyobb és más községben sem ingatlan, sem ingó vagyonuk nincs, az állandó lakóhelyükön pedig a föld- és a házbirtokon, valamint a g) pontban meghatározott kisipari és elárusítói foglalkozáson, vagy esetleg a szolgálati viszonyon tava,is más jövedelemforrásuk nincsen. f) a házbirtokosok abban az esetben, ha csupán az állandó lakóhelyükön van házbirtokuk és ezen, valamint az 50 kataszteri holdat meg nem haladó földbirtokon s esetleg a szolgálati viszonyon kívül más jövedelemforrásuk nincsen; g) az általános kereseti adó bevallás adása alól felmentett kisiparosok, és az utcai, piaci árusok abban az esetben, ha az e), vagy az f) pontban meghatározott ingatlanokon kívül más jövedelemforrásuk nincs; h) azok az egyházi javadalmazók és magánszolgálati alkalmazottak, akiknek az 1924. évi mindennemű szolgálati járandóságuk a 2.400 aranykoronaértéket, vagyis a 36.000.000 papírkoronát nem haladta meg és ezenkívül más jövedelmük nem volt, vagy ha más jövedelmük is volt ugyan, de ez a jövedelem az 500 aranykoronaértéket, vagyis a 7.500.000 papírkoronát nem haladta meg; j) azok az állami, törvényhatósági, községi (városi) alkalmazottak, akiknek az 1924. évben a közszolgálati illetményükön kívül más jövedelmük nem volt, illetőleg más jövedelmük is volt ugyan, de ez a jövedelem az 500 aranykorona értéket, vagyis a 7.500.000 papírkoronát nem haladta meg. Egyes szám ára 2000 korona. (2) A bevallás adása alól való mentességet Ugyanaz az adózó aa egy pontokban i meghatár