Budapesti Közlöny, 1925. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1925-05-01 / 98. szám

Szerkesztőség: Budapest, VII. kerület, Miksa-ucca 8. szám. — Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: Budapest, VII. kerület, Rákóczi­ út 54. szám. — Telefon: József 13—91. Hivatalos hirdetések­: az első 16 szóért 4000 K., minden további 10 vagy kevesebb szóért 1500 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. SlagrAnhirezetések: 1 hatodhasábos sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva SO­RO­K. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesitő nélkül: Hatóságoknak havi ........................ 16000 K Magánosoknak .t ........................40000 az Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 2000 « « « « további 8 old.­kint 2000 a A Hivatalos Értesitő ára számonként 2400 a Az »Országos Törvényi ár­á-ra az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyminis­­terium által megállapított ára alapján történik. — Az alszimuléció 100.000 korona. Az előfizetési díj utólagos kiegészíteénévek fenntartásával: Negyedévre­: Hatóságoknak....................48.000x1 Magánosoknak ............. 120.000s^ ezeknek, a m. _­­ ____ Az elszámolásra küldendő Összeg A^TNO Budapest, 1925. Péntek, május4. 98. szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter felterjesztésére megengedem, h­ogy az Országos Magyar Királyi Zeneművészeti Fő­iskola fennállása ötven éves évfordulójának emlékére ezentúl az Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nevet viselje. Kelt Budapesten, 1925. évi április hó 30. napján. Horthy s. k. Gróf Klebelsberg Ku­né s. k. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére az Országos Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskola fennállásának 50-ik évfordulója alkalmából dr. Hubay Jenő magyar királyi udvari tanácsosnak, a Főiskola igazgatójának, az Országos Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskolai főigazgatói címet és a IV. fizetési osztály jellegét és Moravcsik Gézá­nak a Főiskola titkári teendői végzésével meg­bízott nyugalmazott tanárának az Országos Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskolai igaz­gatói címet adományozom, továbbá megengedem, hogy Szabados Béla, Bartók Béla, Hegedűs Gyula, Koessler János, Kodály Zoltán és Weiner Leó országos magyar királyi zeneművészeti fő­iskolai tanároknak elismerésem tudtul adassák. Kelt Budapesten, 1925. évi április hó 23. napján. Horthy s. k. Gróf Klebelsberg Kuno s. k. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Leopold Auer magyar származású amerikai, Richard Strauss, Felix Weingartner és Eugen D'Albert német, Jean Sibelius és Robert Kajanus finn, Pietro Mas­cagni olasz, Alfred Elgar angol, Alexander Glazunoff orosz, Emil Ritter von Sauer és Joseph Marx osztrák és Vincent D'Indy francia zene­szerzőknek, illetőleg zeneművészeknek a Magyar Királyi Zeneművészeti Főiskola tiszteletbeli tanári címét adományozom. Kelt Budapesten, 1925. évi április bő 30. napján. Horthy s. k. Gróf Klebelsberg Kuno s. k. A magyar királyi miniszterelnök előterjesz­tésére Petényi Ottó magyar királyi államvasuti igazgatóhelyettesnek buzgó és eredményes köz­­szolgálatával szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet ado­mányozom. Kelt Budapesten, 1925. évi április bő 23. napján. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. A külügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar királyi kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére megengedem, hogy Kronberger Emil magyar állampolgár, Haiti-i tiszteletbeli konzul kinevezési okmánya a meg­erősítési záradékkal elláttassék. Kelt Budapesten, 1925. évi április bő 28. napján. Horthy s. k. Walko Lajos s. k. A m. kir. miniszterelnök Solty Lajos székes­­fővárosi műszaki főtanácsost a budapesti orszá­gos kereskedelmi és ipari kikötő építésére alakí­tott kormánybiztosság mellett működő végre­hajtóbizottság tagjává a székesfőváros részéről kinevezte. Gróf Széchenyi Emil b. t. tanácsos, a Magyar Vörös­ Kereszt Egylet elnöke, az egyleti alap­szabályok 48. szakasza és az ifjúsági vörös­­kereszt osztálya szervezeti szabályzatának 6. pontja értelmében a Magyar Vörös­ Kereszt's Egylet helyi megbízottjaiul a következőket nevezte ki: Petz Edgárd igazgatót, a székesfehérvári cisz. rend »Szent István« kath. reálgimnáziumban megalakult ifjúsági vörös­kereszt csoporthoz; dr. Györke Margit tanárnőt, a székesfehérvári Árpádházi Boldog Margit községi leánygimná­ziumban megalakult ifjúsági csoporthoz; Manger Emil tanárt, a székesfehérvári állami »Ybl Miklós« főreáliskola 98. sz. »Előre« cserkész­­csapatnál megalakult ifjúsági csoporthoz; Baltay János igazgatót, a székesfehérvári állami polgári fiúiskolában megalakult ifjúsági csoporthoz; Czivisz M. Albina nővért, a székesfehérvári Ferenc József nőnevelő-intézet rom. kath. pol­gári leányiskolájában és a vele kapcsolatos ipar­tanfolyamnál megalakult ifjúsági csoporthoz; Nemes Sándor igazgatót, a székesfehérvári ref. elemi iskolában megalakult ifjúsági csoporthoz; Kuthy István tanárt, a székesfehérvári felső­kereskedelmi fiúiskolában megalakult ifjúsági csoporthoz; Csontba László hittanárt, a székes­fehérvári iparos-tanonciskolában megalakult ifjú­sági csoporthoz; Vollmann Lajos tanárt, az újpesti I. sz. állami polgári fiúiskolában meg­alakult ifjúsági csoporthoz; Bartha Béla tanárt, közreműködésre a pesterzsébeti állami polgári fiúiskolában megalakult ifjúsági csoporthoz. Gróf Széchenyi Emil b. t. tanácsos, a Magyar Vörös-Kereszt Egylet elnöke, az egyleti alap­szabályok 48. szakasza és az ifjúsági vörös­­kereszt osztály szervezeti szabályzatának 6. pontja értelmében a Magyar Vörös-Kereszt Egylet helyi megbízottjául kinevezte K. Nagy Sándor Ebes-tanyai áll. elemi iskolai igazgatót és a Debrecen szab. kir. város határában levő tanyai áll. elemi iskolákban megalakult ifjúsági vörös­­kereszt csoportok vezetésével bizta meg, özvegy Borbélyné Rácz Jolán tanítónőt a kisvárdai áll. elemi leányiskolában megalakult ifjúsági csoport vezetésével bízta meg. Ozmorek Lajos sziráki születésű, budapesti illetőségű, ugyanottani lakos, ágh. evang., nős, férfiszabó saját, valamint Lajos Károly nevű kiskorú gyermeke testvérei által már korábban felvett családi nevének »Czeglédi« névre kért v­o­l­f .átváltoztatása az 1925. évi 229.462/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Richter István budapesti születésű, bajai illetőségű, rom. kath. vallásu, műszaki raktárok, bajai lakos családi nevének »Biró« névre kért átváltoztatása az 1925. évi 230.003/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Alt Irén szegedi születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, rom. kath. vallásu, 24 éves, hivatalnoknő családi nevének »Aczél« névre kért átváltoztatása az 1925. évi 230.021/IX. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A m. kir. belügyminiszternek ad. L115. 1925. B. M. evn. számú rendelete az 1924: XXVI. t.-c. végrehajtásáról szóló 7.600. 1924. B. III. evn. számú rendeletnek módosításáról Avégből, hogy a székesfővárosi törvényhatósági bizottsági választásoknál az eljárás az ország­gyűlési képviselők választásáról szóló törvény­­javaslat rendelkezéseivel összhangban legyen, a 7.600/1924. évi. számú végrehajtási rendeletem 26. §-ának 12. és 13. bekezdése helyébe a követ­kező rendelkezések lépnek: »Azok a választók, akik az ajánlást átnyújt­ják, az átnyújtáshoz élőszóval két vagy három választót jelölnek ki, akik a választási elnökkel való érintkezésre hivatottak. A választási e­­ök a bejelentett egyének neveit jegyzékbe foglalja. Az ajánlást legalább két és legfeljebb tíz olyan ajánlónak kell személyesen átnyújtania, akiket a választási elnök személyesen ismer vagy akik személyazonosságukat igazolják. A személy­­azonosságnak a kerületi elöljáróság által történt igazolását a választási elnök köteles elfogadni.« Budapest, 1925. április hó 30-án. Dr. Rakovszky Iván s. k., m. kir. belügyminiszter. A m. kiir. belügyminiszter 1876. évi julius hó 5-én Cserencsóc községben (Zala vármegye) szü­letett Grasanovits Géza zalabaksai lakos kérel­mére, állítólag elveszett községi közigazgatási vizsgabizonyítványának ideiglenes pótlása végett egyidejűleg kelt beadványában igazolta, hogy nevezett az időközben megszűnt budapesti köz­ségi közigazgatási tanfolyam vizsgabizottsága előtt az 1900. évi XX. t.-c. 1. §-ában megálla­pított községi közigazgatási vizsgát 1911. évi julius hó 30-án letette és képesittetett. (105.893. 1925. B. M. szám.) A magyar királyi igazságügyminiszternek 21.099/1925. I. I. számú rendelete a kir. bírósági tolmácsok díjának újabb meg­állapítása tárgyában 1. §. Hatóságok részére teljesített tolmácsi működésért a kir. bírósági tolmácsok részére az 1916. évi november hó 30. napján 58.600/1916. I. M. szám alatt kelt rendelet (Igazságügyi Közlöny XXV. évf. 11. számának mell.) 25. §-ában megállapított díjak egy­negyed része jár aranykorona értékben. 2. §. Magánfelek részére teljesített tolmácsi működésért az 1. §-ban említett rendeletben Egyes szám­ára 2000 korona.

Next