Budapesti Közlöny, 1926. március (60. évfolyam, 49-73. szám)
1926-03-02 / 49. szám
Budapest, 1926. 49. szám. Kedd, március 2. BUDAPESTI ■ K 0 Z L 0 N Y. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, VI. kerület Rózsaucca 111. szám. — Telekia: Lipót 921—96. Kiadóhivatal: Budapest, VI. ker. Rózsa ucca 111. szerd. — Telefon: Lipót 968—98. Hivatalos hirdetések: az első 10 szóért 8.000 K., minden további 10 vagy kevesebb szóért 2.000 K. Ezenfelül* beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: 1 hatodhasábos mini sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2.000 K. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi.............................16.000 K Magánosoknak ..................................40.000 „ Hivatalos Értesítő havi......................60.000 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 2.000 „ .. „ „ további 8 old.kint 2.000 „ A Hivatalos Értesítő ára számonként 2.400 „ Az „Országos Törvénytár“« az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyminisztérium által megállapított ára alapján történik. Az elszámolásra küldendő összeg 1926 január 1-től 100.000 korona. Az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak............................... 48.000 K Magánosoknak............................... 120.000 „ HIVATALOS RÉSZ. A külügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar királyi kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére a portugál kormánynál való képviseletet ellátó magyar királyi követség felállítását engedélyezem és egyben megengedem, hogy annak vezetésével állandó ügyvivői minőségben Madrid székhellyel dr. Idssolymosi Magyary Antal I. osztályú követségi tanácsosi címmel felruházott II. osztályú követségi tanácsos megbizassék. Kelt Budapesten, 1926. évi február hó 9. napján. Horthy s. k. Walko Lajos s. k. A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter Bács-Bodrog, Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Tolna vármegyékre, valamint Baja és Kecskemét tbr. felruházott városokra kiterjedő I-ső közúti kerület felügyelői teendőinek ellátásával Újhelyi László miniszteri osztálytanácsost, Baranya, Somogy, Vas és Zala vármegyékre, valamint Pécs tbj. felruházott városra kiterjedő Il-ik közúti kerület felügyelői teendőinek ellátásával Kukán Vojin miniszteri tanácsost; Fejér, Győr- Moson és Pozsony k. e. e., Komárom-Esztergom k. e. e., Nógrád és Hont k. e. e., Sopron és Veszprém vármegyékre, valamint Győr, Sopron és Székesfehérvár thr. felruházott városokra kiterjedő III-ik közúti kerület felügyelői teendőinek ellátásával Barna Bertalan miniszteri tanácsost; Abaúj-Torna, Borsod és Gömör- Kishont k. e. e., Csongrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Zemplén vármegyékre, valamint Hódmezővásárhely, Miskolc és Szeged tr. felruházott városokra kiterjedő IV-ik közúti kerület felügyelői teendőinek ellátásával Kolumbán József miniszteri osztálytanácsost ; Békés, Bihar, Csanád-Arad és Torontál k. e. e., Hajdú, Szabolcs és Ung k. e. e., továbbá Szatmár-Ugocsa és Bereg k. e. e. vármegyékre, valamint Debrecen tr. felruházott városra kiterjedő V-ik közúti kerület felügyelői teendőinek ellátásával Reviczky Sándor miniszteri tanácsost bízta meg. Báró Villant Lajos magyar királyi konzul a milánói m. kir. konzulátus vezetője a külügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar királyi kereskedelemügyi minisztertől nyert felhatalmazás alapján Prof. Cott. Martinoni Sándor, egyetemi magántanár, milánói orvost, 1926 január 11-én a milánói magyar királyi konzulátus tiszteletbeli hivatali orvosává kinevezte. A m. kir. belügyminiszter Hankó Vilmos Gyula Károly budapesti születésű, róm. kath. vallásu, nős, m. kir. honvédszázados budapesti lakos családi nevének „Hankay“ névre történt átváltoztatására vonatkozó 231.483/1925. számú határozatát az 1926. évi 150.181/VIII. számú határozatával folyamodó indokolt kérelmére hatálytalanította. A m. Mr. igazságügyminiszternek 9000/1926.1. M. számú rendelete a tagosítási költségek viselése, kivetése, beszedése, behajtása és kezelése tárgyában. Az 1908:XXXIX. törvénycikkben szabályozott birtokrendezési eljárásokra nézve kiadott rendeleteknek a tagositási költségek viselésére, kivetésére, beszedésére, behajtására és kezelésére vonatkozó rendelkezései helyett az 1908:XXXIX. törvénycikk 4. és 8. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértve a következőket rendelem: 1. FEJEZET. Általános határozatok. 1.. Tagosítás esetében az eljárás összes költségét valamennyi érdekelt fél és pedig általános tagosítás esetében a község területén levő s a tagosítása eljárásba bevont (27/1909. I. M. számú rendelet 16—19. §§.) összes birtoka földadójának arányában, részleges tagosítás esetében pedig tagosítás alá jett birtoka földadójának arányában a törvényes fizetési eszköz gyanánt megállapított készpénzben köteles viselni. Általános tagosítás esetében azonban azok, a birtokosok, akik a község területén három birtokrészletnél kevesebb részletből álló és összesen egy kataszteri holdnál nem nagyobb birtok után vannak földadóval megróva, csupán a szerződésileg, kikötött földmérői munkadíjnak az állami hozzájárulással nem fedezett összegéből a fent meghatározott arány szerint rájuk eső részt viselik. Az ezen felüli összes többi költség a többi birtokosokat terheli. A birtokmennyiség megállapítására a földadókataszteri adatok az irányadók. Azok a birtokosok, akiik a tagosítandó községben csak beltelekkel bírnak, költség viselésére a következő bekezdés esetében is csak akkor kötelezhetők, ha a tagosítással egyidejűleg foganatosított úrbéri elkülönítés vagy arányosítás útján részükre a báróság illetményt állapít meg. Ha a tagosítással erdők, legelőik vagy nádasok úrbéri elkülönítése vagy arányosítása is kapcsolatos, a költség viselésére a tagosítási szabályokat kell alkalmazni. 2. §. A vasutak tagosítási költség viselésére csak akkor kötelezhetők, ha a központitelekkönyv tárgyát tevő pályatesten felül tagosítás alá eső ingatlanuk is van. Az 1. §. negyedik bekezdése a vasutakra is alkalmazást nyer. 3. §. Az 1. és a 2. §. értelmében költségviselésre nem kötelezett birtokosok földadóját a községi (városi) közegek a kivetési lajstromban nem mutatják ki. 4. §. A tagosítás költségéről az eljáró bíró a felek meghallgatásával előirányzatot készít. Ha a törvényszék a költségelőirányzat jóváhagyása után arról győződik meg, bog® a rendelkezésre bocsátott hitel (23. §. 2. bek.1) vagy a tagosító érdekeltség által nyújtott előleg (5. §. 2. bek.) a felmerülő kiadások fedezésére előreláthatólag nem lesz elegendő, köteles a még szükséges költségekről pótköltségelőirányzatot készíteni. A költségelőirányzat és a pótköltségelőirányzat megvizsgálása ■ és jóváhagyása (30/1909. I. M. számú rendelet 86. §.) a törvényszék hatáskörébe tartozik. A költségelőirányzat, illetőleg a pótköltségelőirányzat megvizsgálásáról és jóváhagyásáról szóló végzés az igazságügyminiszterhez felterjesztendő. Az eljárás befejezése után a költség végleges összegét ugyancsak a törvényszék állapítja meg. A megállapított tagosítási költségjárulékok kivetésére, beszedésére, behajtására és kezelésére a II., illetőleg III. fejezet vonatkozó rendelkezései az irányadók. Az előirányzott, valamint a végleg megállapított költségeket közadók módjára a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezésekben megjelölt közegek hajtják be. A behajtással felmerült költségek tekintetében a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállításáról szóló 600/1925. P. M. számú rendelet vonatkozó intézkedései az irányadók. 5. §. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság által a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920:XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről alkotott 1924:VII. t.-c. 23. §-a alapján hivatalból elrendelt tagosítás minden költségét a rendelkezésre álló összeghez mért keretben a tagosítási állami alapból kell előlegezni. E költségek előlegezésének, kivetésének, beszedésének, behajtásának és kezelésének részleteit a jelen rendelet II. fejezete tartalmazza. A törvényszék által az 1908:XXXIX. törvénycikk hatályosságának területén a birtokrendezési, különösen az úrbéri elkülönítési, arányosítási és tagosítási ügyekben követendő eljárás tárgyában kiadott 30/1909. I. M. számú rendelet 45. §-a alapján előterjesztett kérelemre elrendelt tagosítás minden költségeit a tagosító érdekeltség tartozik előlegezni. E költségek előlegezésének, kivetésének, beszedésének, behajtásának és kezelésének részleteit a jelen rendelet III. fejezete tartalmazza. 6. §. Tagosítási ügyekben az eljáró bíró, a bírósági alkalmazottak, az állami földmérés közegei, valamint az eljárás során alkalmazott szakértők és bizalmi férfiak megállapítandó kiküldetési díjaikra vagy költségeikre — legfeljebb azok valószínű nagyságát meg nem haladó összegű — előlegeit vehetnek fel. Az előleg összegét a törvényszék állapítja meg és vagy az eljáró bíró kezéhez, vagy más olyan személy részére utalványozza ki, aki előleg felvételére jogosult. A kiküldetési díjak megállapítása tárgyában hozott végzésben a kiutalványozott előlegeiket esetről-esetre el kell számolni. Ha a kiküldetési illetményekre adott előleg az e címen megállapított járandóságot meghaladja, a különbözetet az előlegben részesült köteles a megállapított kiküldetési járandóságokról szóló ..végzés kézhezvételétől számított, legkésőbb 30 nap alatt postatakarékpénztári befizetési lappal a hivatalból elrendelt tagosítási ügyekben a törvényszék tagosítási állami letéti számlája javára, a kérelemre elrendelt tagosítási ügyek Egyes számára 6000 korona.