Budapesti Közlöny, 1926. március (60. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-02 / 49. szám

Budapest, 1926. 49. szám. Kedd, március 2. BUDAPE­STI ■ K 0 Z L 0 N Y. H­IVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, VI. kerület Rózsaucca 111. szám. — Telekia: Lipót 921—96. Kiadóhivatal: Budapest, VI. ker. Rózsa ucca 111. szerd. — Telefon: Lipót 968—98. Hivatalos hirdetések: az első 10 szóért 8.000 K., minden további 10 vagy kevesebb szóért 2.000 K. Ezenfelül* beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos­ Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: 1 hatodhasábos mini sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 2.000 K. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi.............................16.000 K Magánosoknak ..................................40.000 „ Hivatalos Értesítő havi......................60.000 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig 2.000 „ .. „ „ további 8 old.­kint 2.000 „ A Hivatalos Értesítő ára számonként 2.400 „ Az „Országos Törvénytár“­« az előfizetés az egyes füzeteknek, a magy. kir. belügyminisz­­térium által megállapított ára alapján történik.­­ Az elszámolásra küldendő összeg 1926 január 1-től 100.000 korona. Az előfizetési díj utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak............................... 48.000 K Magánosoknak............................... 120.000 „ HIVATALOS RÉSZ. A külügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar királyi kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére a portugál kormány­nál való képviseletet ellátó magyar királyi követség felállítását engedélyezem és egyben megengedem, hogy annak vezetésével állandó ügyvivői minőségben Madrid székhellyel dr. Idssolymosi Magyary Antal I. osztályú követ­ségi tanácsosi címmel felruházott II. osztályú követségi tanácsos megbizassék. Kelt Budapesten, 1926. évi február hó 9. napján. Horthy s. k. Walko Lajos s. k. A magyar királyi kereskedelemügyi miniszter Bács-Bodrog, Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Tolna vármegyékre, valamint Baja és Kecskemét tbr. felruházott városokra kiterjedő I-ső közúti kerület felügyelői teendőinek ellátásával Újhelyi László miniszteri osztálytanácsost, Baranya, Somogy, Vas és Zala vármegyékre, valamint Pécs tbj. felruházott városra kiterjedő Il-ik közúti kerület felügyelői teendőinek ellátásával Kukán Vojin miniszteri tanácsost; Fejér, Győr- Moson és Pozsony k. e. e., Komárom-Esztergom k. e. e., Nógrád és Hont k. e. e., Sopron és Veszprém vármegyékre, valamint Győr, Sopron és Székesfehérvár thr. felruházott városokra kiterjedő III-ik közúti kerület felügyelői teen­dőinek ellátásával Barna Bertalan miniszteri tanácsost; Abaúj-Torna, Borsod és Gömör- Kishont k. e. e., Csongrád, Heves, Jász-Nagy­­kun-Szolnok és Zemplén vármegyékre, vala­mint Hódmezővásárhely, Miskolc és Szeged t­r. felruházott városokra kiterjedő IV-ik köz­úti kerület felügyelői teendőinek ellátásával Kolumbán József miniszteri osztálytanácsost ; Békés, Bihar, Csanád-Arad és Torontál k. e. e., Hajdú, Szabolcs és Ung k. e. e., továbbá Szat­­már-Ugocsa és Bereg k. e. e. vármegyékre, valamint Debrecen t­r. felruházott városra kiterjedő V-ik közúti kerület felügyelői teen­dőinek ellátásával Reviczky Sándor miniszteri tanácsost bízta meg. Báró Villant Lajos magyar királyi konzul a­­ milánói m. kir. konzulátus vezetője a külügy­minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar királyi kereskedelemügyi minisztertől nyert felhatalmazás alapján Prof. Cott. Marti­noni Sándor, egyetemi magántanár, milánói orvost, 1926 január 11-én a milánói magyar királyi konzulátus tiszteletbeli hivatali orvosává kinevezte. A m. kir. belügyminiszter Hankó Vilmos Gyula Károly budapesti születésű, róm. kath. vallásu, nős, m. kir. honvédszázados budapesti lakos családi nevének „Hankay“ névre történt átváltoztatására vonatkozó 231.483/1925. számú határozatát az 1926. évi 150.181/VIII. számú határozatával folyamodó indokolt kérelmére hatálytalanította. A m. Mr. igazságügyminiszternek 9000/1926.1. M. számú rendelete a tagosítási költségek viselése, kivetése, besze­dése, behajtása és kezelése tárgyában. Az 1908:XXXIX. törvénycikkben szabá­lyozott birtokrendezési eljárásokra nézve ki­adott rendeleteknek a tagositási költségek viselésére, kivetésére, beszedésére, behajtá­sára és kezelésére vonatkozó rendelkezései helyett az 1908:XXXIX. törvénycikk 4. és 8. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértve a­ következőket rendelem: 1. FEJEZET. Általános határozatok. 1.. Tagosítás esetében az eljárás összes költségét valamennyi érdekelt fél és pedig általános tagosítás esetében a község területén levő s a­ tagosítása eljárásba bevont (27/1909. I. M. számú rendelet 16—19. §§.) összes birtoka földadójának arányában, részleges tagosítás esetében pedig tagosítás alá jett birtoka földadójának arányában a törvényes fizetési eszköz gyanánt megálla­pított készpénzben köteles viselni. Általános tagosítás esetében azonban a­zok, a birtokosok, akik a község területén három birtokrészletnél kevesebb részletből álló és összesen egy kataszteri holdnál nem nagyobb birtok után vannak földadóval megróva, csupán a szerződésileg, kikötött földmérői munka­díjnak az állami hozzájárulással nem fedezett összegéből a fent meghatározott arány szerint rájuk eső részt viselik. Az ezen felüli összes többi költség a többi birtokoso­kat terheli. A bi­rtokmenn­yiség megállapítására a földadókataszteri adatok az irányadók. Azok a birtokosok, akiik a tagosítandó köz­ségben csak beltelekkel bírnak, költség vi­selésére a következő­ bekezdés esetében is csak akkor kötelezhetők, ha a tagosítással egyidejűleg foganatosított úrbéri elkülöní­tés vagy arányosítás útján részükre a báró­ság illetményt állapít meg. Ha a tagosítással erdők, legelőik vagy ná­dasok úrbéri elkülönítése vagy arányosí­tása is kapcsolatos, a költség viselésére a tagosítási szabályokat kell alkalmazni.­­ 2. §. A vasutak tagosítási költség viselé­sére csak akkor kötelezhetők, ha a központi­­telekkönyv tárgyát tevő pályatesten felül tagosítás alá eső ingatlanuk is van. Az 1. §. negyedik bekezdése a vasutakra is alkalmazást nyer. 3. §. Az 1. és a 2. §. értelmében költségvi­selésre nem kötelezett birtokosok földadóját a községi (városi) közegek a kivetési lajstromban nem mutatják ki. 4. §. A tagosítás költségéről az eljáró bíró a felek meghallgatásával előirányzatot készít. Ha a törvényszék a költségelőirányzat jóváhagyása után arról győződik meg, bog®­­ a rendelkezésre bocsátott hitel (23. §. 2. bek.1) vagy a tagosító érdekeltség által nyújtott előleg (5. §. 2. bek.) a felmerülő kiadások fedezésére előreláthatólag nem lesz elegendő, köteles a még szükséges költségekről pót­­költségelőirányzatot készíteni. A költségelőirányzat és a pótköltségelő­irányzat megvizsgálása ■ és jóváhagyása (30/1909. I. M. számú rendelet 86. §.) a tör­vényszék hatáskörébe tartozik. A költségelőirányzat, illetőleg a pótkölt­­ségelőirányzat megvizsgálásáról és jóváha­gyásáról szóló végzés az igazságügyminisz­­terh­ez felterjesztendő. Az eljárás befejezése után a költség vég­­leges összegét ugyancsak a törvényszék állapítja meg. A megállapított tagosítási­ költségjárulé­kok kivetésére, beszedésére, behajtására és kezelésére a II., illetőleg III. fejezet vonat­kozó rendelkezései az irányadók. Az előirányzott,­ valamint a végleg meg­állapított költségeket közadók módjára a közadók kezelésére vonatkozó törvényes ren­delkezésekben megjelölt közegek hajtják be. A behajtással felmerült költségek tekinteté­ben a közadók kezelésére vonatkozó törvé­nyes rendelkezések hivatalos összeállításá­ról szóló 600/1925. P. M. számú rendelet vo­natkozó intézkedései az irányadók. 5. §. Az Országos Fö­ldbirtokrendező Bí­róság által a földbirtok helyesebb megosz­lását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920:XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről alkotott 1924:VII. t.-c. 23. §-a alapján hiva­talból elrendelt tagosítás minden költségét a rendelkezésre álló összeghez mért keretben a tagosítási állami alapból kell előlegezni. E­ költségek előlegezésének, kivetésének, be­szedésének, behajtásának és kezelésének részleteit a jelen rendelet II. fejezete tartal­mazza. A törvényszék által az 1908:XXXIX. tör­vénycikk hatályosságának területén a bir­tokrendezési, különösen az úrbéri elkülöní­­tési, arányosítási és tagosítási ügyekben kö­vetendő eljárás tárgyában kiadott 30/1909. I. M. számú rendelet 45. §-a alapján előter­jesztett kérelemre elrendelt tagosítás min­den költségeit a tagosító érdekeltség tarto­zik előlegezni. E költségek előlegezésének, kivetésének, beszedésének, behajtásának és kezelésének részleteit a jelen rendelet III. fejezete tartalmazza. 6. §. Tagosítási ügyekben az eljáró bíró, a bírósági alkalmazottak, az állami földmérés közegei, valamint az eljárás során alkalma­zott szakértők és bizalmi férfiak megállapí­tandó kiküldetési díjaikra vagy költségeikre — legfeljebb azok valószínű nagyságát meg nem haladó összegű — előlegeit vehetnek fel. Az előleg összegét a törvényszék állapítja meg és vagy az eljáró­ bíró kezéhez, vagy más olyan személy részére utalványozza ki, aki előleg felvételére jogosult. A kiküldetési díjak megállapítása tárgyá­ban hozott végzésben a kiutalványozott elő­legeiket esetről-esetre el kell számolni. Ha a kiküldetési illetményekre adott elő­leg az e címen megállapított járandóságot meghaladja, a különbözetet az előlegben ré­szesült köteles a megállapított kiküldetési járandóságokról szóló ..végzés kézhezvételé­től számított, legkésőbb 30 nap alatt posta­­takarékpénztári befizetési lappal a hivatal­ból elrendelt tagosítási ügyekben a törvény­szék tagosítási állami letéti számlája ja­vára, a kérelemre elrendelt tagosítási ügyek­ Egyes szám­ára 6000 korona.­ ­

Next