Budapesti Közlöny, 1928. június (62. évfolyam, 124-147. szám)
1928-06-01 / 124. szám
Szerkesztőség: Budapest, I. ker., Vár, Nándor-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 60453. Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Nándor-tér 1. sz. — Telefon: Aut 604 64 A m. kir. postatakarékpénztár: számla száma: 64.805. Hivatalos hirdetések: az első 10 szóért 24 fillér, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja esőlegesen küldendő be. Magánhirdetések: 1 új hatodhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 17 fillér. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi ...... IP 281. Magánosoknak ........................3 „ 20 ,, Hivatalos Értesítő havi . . . . 4 ,, 80 ’. Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 » » a további 8 old.kint — 16 „ A Hív. Értesítő ára számonkint — 20 „ Az előfizetési dij utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak.......................3 P 84 f. Magánosoknak.......................9 _ 60 _ Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a magy. kir. belügyminisztérium által megállapított ára alapján történik. — A.: elszámolásra küldendő összeg 1928. január 1-től 24 pengő. Irrr a NEMZ. Budapest, 1928. Péntek, pnius I. HIVATALOS LAP. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter előterjesztésére a Gazdasági Műszaki Hivatal tiszti személyzetének létszámában Zauner Alajos miniszteri tanácsosi címmel felruházott miniszteri osztálytanácsosnak, a miniszteri tanácsosi jelleget adományozom. Kelt Budapesten, 1928. évi május hó 8. napján. Horthy s. k. Mayer János s. k. A magyar királyi belügyminiszter előterjesztésére megengedem, hogy Bánovszky János budapesti vendéglősnek, Bartha János magyar királyi vámszaki tisztviselőnek, vitéz Csik László magyar királyi államvasúti kórházi főorvosnak, dr. Karsay Sándor devecseri királyi járásbirósági elnöknek, vitéz balásfalvi Kiss Károly MÁV. felügyelőnek, Kolbenschlag Béla nyugalmazott főispánnak, Tóber Sámuel magyar királyi főerdőmérnöknek és dr. Vargha Kálmán debreceni magyar királyi gazdasági akadémiai igazgatónak nemzeti szempontból értékes szolgálataikért elismerésem tudtul adassék. Kelt Budapesten, 1928. évi május hó 15. napján. Horthy s. k. Dr. Scitovszky Béla s. k., A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az Országos Magyar Gyüjteményegyetem altiszti létszámába Kémer József gépészt műszaki altiszt-gépésszé, Kiss József iparművészeti múzeumi szakaltiszt-restaurátort műszaki altiszt-restaurátorrá, Prosszer Lőrinc magyar nemzeti múzeumi I. osztályú altisztet szakaltiszt-segédgépésszé, Kovács András magyar nemzeti múzeumi I. osztályú altisztet szakaltiszt-asztalossá, Tuba Sándor országos levéltári I. osztályú altisztet szakaltisztté és Belencsik János magyar nemzeti múzeumi II. osztályú altisztet I. osztályú altiszt-kapussá kinevezte. A m. kir. belügyminiszter Kantarcsics hadai újpesti születésű, rákospalotai illetőegi, ref. vallásu, nős, cipőszabász, rákosalotai lakos kérelmére saját, valamint László év. kir. gyermeke családi nevét az 1928. évi 19.728 VllI. számú határozatával „Kovács“ ívre változtatta át. .4 m. kir. belügyminiszter Klein Ignác móri születésű és illetőségű, róm. kath. vallásu, nős, földmives, móri lakos kérelmére saját, valamint Terézia, Mária és Rozália nevű kir. gyermekei családi nevét az 1928. évi 251.882.VIII. számú határozatával „Kolozs“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Kubancsik Tamás mányi születésű és illetőségű, róm. kath. vallásu, nős, székesfővárosi javadalmi őr, budapesti lakos kérelmére saját, valamint Erzsébet, Tamás és Mária nevű kir. gyermekei családi nevét az 1928. évi 251.883/VIII. számi határozatával „Kökényes“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Kroslák Miklós nyitraszerdahelyi születésű, ág. h. ev. vallásu, nős, komornyik, budapesti lakos kérelmére saját, valamint Éva Jolán nevű kir. gyermeke családi nevét az 1928. évi 252.044/VIII. számi határozatával „Kerencsi“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Komondi László, Sárváron 1893. évben született, róm. kath. vallásu, nagytétényi lakos, sárvári illetőségű, nőtlen, vegyészmérnök kérelmére családi nevét az 1928. évi 253.019/VIII. számú határozatával „Komondy“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter dr. Ionescu György Kornél, Budapesten 1887. évben született, gör. kel. vallásu, budapesti lakos és illetőségű, m. kir. posta titkár, nős, kérelmére saját, valamint György Kornél Mária nevű kir. gyermeke családi nevét az 1928. évi 253.219.Vill. számú határozatával ,,Derecskéig“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Kimmel István budakalászi születésű, ref. vallásu, nős, hivatásos katona, pomázi illetőségű és ugyanottani lakos kérelmére saját, valamint Olga, Mária Margit és Károly nevű kir. gyermekei családi nevét az 1928. évi 253.638/VIII. számú határozatával „Keményfi“ névre változtatta át. A m.kir. pénzügyminiszternek 73.834. 1928 számú rendelete az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló 1828. évi XII. t.-c. 20—27. §-aiba az élet- és járadékbiztositási szerződésen alapuló pénztartozások tekintetében felvett rendelkezések folytán a szerződő felek (biztosítottak, kedvezményezettek) részéről teendő bejelentések tárgyában. Addig is, míg az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló 1928 : XII. t.-c. 22., 23. és 27. §-ában kapott felhatalmazás alapján a törvény biztosításügyi rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában kiadandó rendelet közzétehető, az igazságügy miniszterrel egyetértve a következőket rendelem. 1 §• A biztosító magánvállalatoknak az 1928. évi XII. t.-c. 22. §-ában kimondott átruházási kötelezettségét a törvény 20. §-a, a törvény életbe-, lépésekor állandóan Magyarország területén lakó feleikkel 1922. évi január hó 1. napja előtt kötött élet- és járadékbiztosítási szerződésekre állapítja meg. A vállalatok azonban a háború és a békeszerződés következtében előállott helyzet folytán számos biztosítottról nem tudják megállapítani, vajon azok a törvény hatálybalépésének idejében állandóan Magyarország területén laknak-e. Ezenkívül pedig épen a korona értékcsökkenése folytán a szerződő felek nagy tömege díjfizetési kötelezettségének éveken át nem tett eleget s mivel a biztosító vállalatok nem tudhatták azt, hogy a törvény rendelkezései azokra a biztosításokra is ki fognak terjedni, melyekre 1922.január hó 1-e óta díjfizetés nem történt, a kötvényfeltételeknek megfelelőig ezeket a szerződéseket nyilvántartásukból esetleg törölték. Mindezekre tekintettel állandóan Magyarország területén lakó minden olyan biztosítottnak (szerződő félnek, kedvezményezettnek), akinek a törvény 20. §-ában felsorolt valamely biztosító magánvállalattal 1922. évi január hó 1-e előtt kötött, magyar törvényes értékben teljesítendő élet-, járadék- vagy másnemű személyi biztosítási szerződése (kötvénye) van, saját érdeke, hogy a kötvényt kiállító vállalatnál, illetőleg annál a vállalatnál, amelyre szerződése időközben átruháztatott/a jelen rendelet közzétételétől számított három hónapon belül bejelentést tegyen. 2 §• Állandóan Magyarország területén lakó annak a biztosítottnak (szerződő félnek), aki szerződését magyar törvényes értékben olyan biztosító magánvállalattal kötötte meg, amelynek belföldön van ugyan képviselete, de maga a szerződés a külföldi vállalat központi intézeténél, vagy bármely külföldi fiókjánál tett ajánlata alapján jött létre, abban az esetben, ha szerző-ődését a Biztosító vállalatok állami felügyelő hatóságára kívánja átruháztatni, mielőbb az érdekelt külföldi vállalatnak ahhoz a szervéhez kell fordulnia, melynél biztosítási ajánlatát benyújtotta, mivel a törvény 20. §-ának 3. pontja szerint az ily külföldi vállalat csak a jogosult fél hozzájárulásával ruházhatja át a biztosítási szerződést. 3. §. A törvény 20. §-ának utolsó bekezdése értelmében olyan szerződés esetében, mely szerint biztosítási összeg fejében hadikölcsön kötvényt kell kiszolgáltatni, a törvény rendelkezései nem nyernek alkalmazást. E szerződések alapján tehát ezekről a biztosításokról a feleknek nem kell bejelentést tenniök. 4. §• Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1928. évi május hó 25-én. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k., államtitkár. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1928. évi 14.468 X 5. számú rendelete üdvözlő táviratok rendszeresítése tárgyában. Ünnepélyes alkalmakkor (eljegyzés, házasság, névnap, évforduló, stb.) küldeni szokott táviratokat a posta, a belföldi forgalomban, a szám ára 10 fillér.