Budapesti Közlöny, 1929. augusztus (63. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-01 / 173. szám

Budapesti 1929. Szerkesztőség: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz.— Telefon : Aut. 604—53. Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz.— Telefon: Aut. 604—64. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma : 84.805. Hivatalos hirdetések díja, amely előre fizetendő, az első 10 szóért 28 fillér, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 fillér. Magánhir­etetéseknek egyszeri beiktatási díja 1 új hatodhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 fillér. Ez a díj fizetendő nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetés után, hanem a főlapban megjelenő kivonatért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi...................1 P 23 f. Magánosoknak „ ...... 3 „ 20 „ Hivatalos Értesitő havi .... 4 „ 80 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 ., „ „ „ további 8 old.­kint — 16 „ A Hiv. Értesitő ára számonkint — 20 Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a magy. kir. belügy­minisztérium által megállapított ára alapján történik.­­ Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 24 pengő. Az előfizetési dij utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak...........................3 P 84 f. Magánosoknak............................9 „ 60 „ ' /■%' MZETi mes--------------------------173. szám. Csütörtöki augusztus 1. BUDAPESTI HIVATALOS LAP. HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Rejtő Sándor magyar királyi egészségügyi főtanácsos, buda­pesti királyi magyar Pázmány Péter tudomány­­egyetemi magántanár, közkórházi főorvosnak a tudományos szakirodalom művelése és az orvosképzés terén szerzett érdemei elismeréseid az egyetemi rendkívüli tanári címet adomá­nyozom. Kelt Budapesten, 1929. évi julius hó 23. napján. Horthy s. k. Gróf Klebelsberg Kuno s. k. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter előterjesztésére Rácz Béla földbirtokos, nagy­bérlő, a Magyar Földbérlők Országos Egyesü­lete alelnökének, a hazai mezőgazdaság fej­lesztése körül szerzett érdemei elismeréséül, a magyar királyi gazdasági főtanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1929. évi julius hó 6. napján. " Horthy s. k. Matjer János s. k. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére megengedem, hogy Jákóy Pál hajmáskéri református lelkésznek egyházi és közéleti tevékenységével szerzett érdemeiért elismerésem tudtul adassék. Kelt Budapesten, 1929. évi julius hó 23. napján. Horthy s. k. Gróf Klebelsberg Kuno s. k. A m­. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz­ter gróf Sternberg József közalapítványi királyi ügy igazgatósági fizetés iben fogalmazót a IX. fizetési osztály 3. fokozatába fogalmazóvá ki­nevezte. A m. kir. állami rendőrség budapestvidéki kerületének főkapitánya Polányi Zoltán ideig­lenes minőségű állami rendőrségi kisegítő szol­gát ideiglenes minőségű m. kir. állami rendőr­ségi II. p. altisztté kinevezte. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ad 411/1929. X. 4. számú rendelete a budapesti helyi forgalomban a sürgős levél­postai küldemények dijának ujabbi szabályozása tárgyában. A budapesti helyi forgalomban a sürgős levélpostai küldemények diját 1929. évi augusz­tus hó 1.-től kezdve az illető küldeményfajra a helyi forgalomban megállapított mindenkori A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 28.590 1929. X. 5. számú rendelete a Budapesttel szomszédos egyes városok és köz­ségeknek a budapesti egységes távbeszélő háló­zatba való bevonása és ezzel kapcsolatban a díjszabás módosítása tárgyában. A budapesti távbeszélő hálózat automatizá­lásával kapcsolatban Újpest, Rákospalota, Pest­újhely, Kispest, Pestszentlőrinc, Pesterzsébet, Csepel, Albertfalva és Budafok távbeszélő elő­fizetőit a rendelkezésemre álló hitel keretén belül fokozatosan a budapesti egységes táv­beszélő hálózatba fogom bekapcsoltatni. 1. A Budapest székesfőváros közigazgatási területéről bekapcsolt előfizetők a tervezett be­kapcsolások végrehajtása után is ugyanolyan alap, beszélgetési, használati és fenntartási, illetőleg fenntartási díjakat fizetnek, mint eddig s ezen dijak ellenében a felsorolt városok és községek előfizetőivel épen úgy beszélhetnek, mintha azok budapesti helyi előfizetők vol­nának. 2. Az automata központba kapcsolt környék­beli előfizetők a távbeszélő állomás, főállomás vagy fővezeték után felemelt alapdíjat fizet­nek, amelynek havi összege a következő : 1. Újpest részére......................13 P 2. Rákospalota részére . . . . 16 P 3. Pestújhely részére.................12 P 4. Kispest részére ...... 14 P 5. Pestszentlőrinc részére . . . 21 P 6. Pesterzsébet részére . . . . 13 P 7. Csepel részére..........................17 P 8. Albertfalva részére.................12 P 9. Budafok részére......................18 P. Az állomásért, főállomásért és fővezetékért járó és alább a 6. pontban közölt belépési­g és a felemelt alapdíjtól eltekintve a felsorolt városok és községek előfizetői egyébként ugyanolyan berendezési, alap, beszélgetési,­­ használati és fenntartási, fenntartási, időközi változási és egyéb díjakat fizetnek, mint a budapesti előfizetők, tehát a Távbeszélő Díj­szabás I., II. és V. táblázatának többi díjai reá­juk nézve is változatlanul érvényesek. 3. Úgy Budapesten, mint az automata há­lózatba bekapcsolt budapesti környékbeli köz­ségekben a nyilvános és nyilvános táblás állo­másokról az egységes automata hálózatban folytatott helyi beszélgetések díja 20 fillér lesz. A távolsági forgalomban a díjak továbbra is a fent említett egyes községektől mért tényle­ges távolságnak megfelelően fizetendők, e te­kintetben tehát Budapest és környéke auto­matizált hálózata nem tekintendő egységes táv­beszélő hálózatnak. 4. A környékbeli központoknál kisebb for­galmú állomások részére társas vonalakat is rendszeresítek s az előfizetők kívánságára egy központi áramkörre két állomás bekapcsolá­sát is engedélyezem. Az ilyen állomások után az előbb felsorolt alapdíjaknak csak a felét kell megfizetni. Ugyanarra az áramkörre kapcsolt két tár­sas előfizető egymással beszélgetést nem foly­tathat, egy és ugyanabban az időben nem hív­hat és nem is hívható. Bár a társnak szóló csen­getést nem kapja meg, beszélgetését kihallgat­hatja, ha akkor használja állomását, amikor a társa beszél. A lebonyolított beszélgetések számlázása azonban elkülönítve történik. 5. A külön vonalú állomások előfizetői leg­alább 600, a társas előfizetők pedig egyenként legalább 200 beszélgetés díját kötelesek éven­ként megfizetni. 6. A belépési díj a budapesti előfizetőknél továbbra is 240­0 marad ; a környékbeli elő­fizetők részére e díjat 96 pengőben állapítom meg. A belépési díj összegét az előfizetők — kifejezett kívánságra — 24 havi részletben is fizethetik. 7. A Budapest környékéről bekapcsolt állo­másokra nézve a most megállapított díjak csak akkor lépnek életbe, ha a felsorolt váro­sok és községek a tervezett új központokba bekapcsoltatnak. Azok az előfizetők tehát, akik a felsorolt helyekről ezidőszerint a budapesti hálózathoz csatlakoznak, az eddigi díjszabás­­szerű dijakat az uj központba való bekapcso­lásig továbbra is változatlanul fizetik. Budapest, 1929. évi julius hó 18.-án. Herrmann Miksa s. k. m. kir. kereskedelemügyi miniszter, súlydij ötszörösében, de legalább 30­0-ben álla­pítom meg. Budapest, 1929. évi julius hó 26.-án. Herrmann Miksa s. k. m. kir. kereskedelemügyi miniszter. A m. kir. pénzügyminiszternek 1929. évi 61.000. számú rendelete az üveg- és agyagipari termékek fényüzési for­galmi adókötelezettségének újabb szabályozásáról. Az 1921 : XXXIX. t.-c. IV. fejezetének (módo­sító, illetőleg kiegészítő rendelkezések a fény­űzési forgalmi adóról szóló 1920. évi XVI. tör­vénycikkéhez) 71. §-a a következő rendelkezé­seket tartalmazza : „A pénzügyminiszter elrendelheti, hogy a fényűzési forgalmi adó a fényűzési tárgyak egyes csoportjai után ne közvetlenül a kereske­delmi forgalomban, hanem már a termelő (gyá­ros) avagy a nagykereskedő útján, a külföldről való behozatalnál pedig a behozatalkor rovas­sák le. Az adó kulcsa ilyen esetben az előállí­tási, illetőleg a nagykereskedelmi és kiskeres­kedelmi ár között mutatkozó különbözet figye­lembevétele alapján aránylagosan feleme­lendő.“ Az egyes adók és illetékek mérsékléséről, stb. szóló 1927 : V. t.-c. 35—37. §-ai pedig — egye­bek között — a következő rendelkezéseket tar­talmazzák : „35. §. (1) Felhatalmaztatik a pénzügymi­niszter, hogy a fényűzési tárgyakat rendelettel állapíthassa meg. (2) A fényűzési tárgyak egyes csoportjaira alkalmazandó adókulcsot a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. A fényűzési forgalmi adó kulcsa az adóalap 5%-ánál kisebb és 20 % -ánál nagyobb nem lehet. 36. §. (1)........................................................ (2) Felhatalmaztatik továbbá a pénzügymi­niszter, hogy a ....... . fényűzési forgalmi . .v,­ Egyes szám ára Ibi fillér.

Next