Budapesti Közlöny, 1930. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-01 / 26. szám

­ Szombat, február 1* Budapest, 1930. 26. szám.­­~*1 BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi...................1 P 28 f. Magánosoknak „...................3 „ 20 ., Hivatalos Értesítő havi . . . . 4 „ 80 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 n _ „ „ további 8 old.­kint — 16 ., Az előfizetési dij utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak...........................3 P 84 f. Magánosoknak...........................9 „ 60 „ A Hív. Értesítő ára számonkint — 20 Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a magy. kir. belügy­minisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő üsszeg egy évre 24 pengő. Szerkesztőség: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon : Aut. 604—53. Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon­: Aut. 604—64. A m. kir. postatakarékpé­nztári számla száma: 64.805. Hivatalos hirdetések díja, amely előre fizetendő, az első’10 szóért 28 fillér, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 fillé­r. Magánhirdetéseknek egyszeri beiktatási díja 1 új hatodhasábos _m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 fillér. Ez a díj fizetendő nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetés után, hanem a főlapban megjelenő kivonatért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. HIVATALOS RÉSZ. Gödöllőn 1911. évi május hó 27. napján kelt legfelsőbb felhatalmazás alapján a m. kir. belügyminiszter a tűzoltás és mentés terén 25 éven át kifejtett érdemes tevékenység jutal­mazására alapított díszérmet Mártonffy Lajos fehérgyarmati önkéntes tűzoltóparancsnok ré­szére adományozta. Gödöllőn 1911. évi május h­ó 27. napján kelt legfelsőbb felhatalmazás alapján a m. kir. belügyminiszter a tűzoltás és mentés terén 25 éven át kifejtett érdemes tevékenység jutal­mazására alapított díszérmet a vecsési önkéntes tűzoltóság kebeléből Boros Imre tb. parancs­nok és Schmied Vilmos alparancsnok részére adományozta. Gödöllőn 1911. évi máju­s hó 27. napján kelt legfelsőbb felhatalmazás alapján a m. kir. belügyminiszter a tűzoltás és mentés terén 25 éven át kifejtett érdemes tevékenység jutal­mazására alapított díszérmet a Budapest székes­fővárosi hivatásos tűzoltóság kebeléből Hullár János és Cserni János őrmesterek, Sallós János, Herdi Lajos, Kerekes János, Soós Kálmán cső­vezetők, Hermann József I. csővezető és Csiga István I. oszt. tűzoltó részére adományozta. Gödöllőn 1911. évi május hó 27. napján kelt legfelsőbb felhatalmazás alapján a m. kir. belügyminiszter a tűzoltás és mentés terén 25 éven át kifejtett érdemes tevékenység jutal­mazására alapított díszérmet a csepeli lőszer­gyári önkéntes tűzoltóság kebeléből Schifferling Ferenc, Hellinger Gusztáv őrparancsnokok, Dene Imre, Gabelics András, Kovács Sándor, Czermann Lőrinc és Gelsbüchler Károly őr­mesterek részére adományozta. A m. kir. belügyminiszter vitéz Kas János Budapesten 1889. évben született, róm­. kath. vallásu, katonai főtisztviselő, budapesti lakos kérelmére családi nevét az 1928. évi 257.131. VIII. szám­i határozatával „Hass“ hévre vál­toztatta át. A m. kir. belügyminiszter kiskorú H­o­­­k­ó László Jászkisér községben 1907. évben szüle­tett, ref. vallásu, nőtlen, budapesti lakos, m. kir. 1. honvédhuszárezredbeli őrvezető kérelmére családi nevét az 1929. évi 256.719/VIII. számú határozatával „Havas“ névre változtatta át. az Északamerikai Egyesült Államokba, azután Rio de Janeiro és Santos kikötőkön keresztül Brazilba, továbbá Montevideo kikötőn keresztül Uruguayiól, úgyszintén Buenos Aires kikötőn keresztül Argentínába, végül Fremantle, Ade­laide, Melbourne, Sidney és Brisbane kikötőkön keresztül Ausztráliába szállíthasson. Engedélyt adtam továbbá nevezett társaság­nak, hogy Magyarországból azokat a kiván­dorlókat, akik a magyar királyi belügyminisz­tertől nevükre szóló külön engedélyt kapnak, az ezen engedélyükben megjelölt európai ki­kötőbe és onnan a szintén megjelölt tengeren­túli kikötőhelyeken keresztül abba az államba is elszállíthassa, amely engedélyokmányának első bekezdésében kitüntetve nincsen. Az engedélyezett gőzhajóstársaság az 1909 : II. t.-c. 7. §-a alapján jóváhagyásom mellett, mint helyettest dr. Nagy Vilmost, a Cosuli di Societa Triestina di Navigazione — Cosulich trieszti gőzhajóstársaság helyettesét, budapesti lakost alkalmazta, aki a hajóstársaságot kiván­dorlási ügyekben úgy a hatóságok, mint egye­sek irányában teljes joggal és felelősséggel kép­viseli. Az 1909:11. t.-c. 11. §-a alapján nevezett társaságnak engedélyt adtam arra, hogy buda­pesti irodáján kiinl Hegyeshalom, Savanyúkút, Gyanafalva vagy Szentgotthárd, Murakeresztur, Gyékényes irányában az általam később meg­állapítandó határállomásokon és Szobon egy­­egy irodát állíthasson fel. Egyúttal az 1909 : II. t.-c. 20. §-a alapján megengedtem azt is, hogy a társaság a Genuá­­ban jelentkező és szabályszerű útlevéllel ellátott kivándorlókkal az ottani irodájában is köthes­sen szállítási szerződést. A kivándorlók szállítására eddig engedélyt nyert hajóstársaságok engedélyét ezen utóbbi engedélyezés nem érinti és azok továbbra is érvényben maradnak. Erről Alispán (Polgármester) urat tudomás és miheztartás végett értesítem. Budapest, 1930. évi január hó 27-én. Dr. Scitovszky Béla s. k. m. kir belügyminiszter, szünet ideje alatt is végezhetők azonban az üzleti helyiségek és berendezések tisztántartá­sához és helyreállításához, a javítást is ide­értve, szükséges munkák, tehát az olyan tisz­tántartási és helyreállítási munkák, amelyek köznapokon üzem közben nem foganatosít­­hatók. Az ipari munka vasárnapi és Szent István napi szünetelésének szabályozása tárgyában 1921. évi november hó 18.-án 94.537. K. M. szám alatt kiadott rendelet 22. §-ának 12. pontja hatályát veszti. Jelen rendeletem a kihirdetését követő nyol­cadik napon lép hatályba. Budapest, 1930. évi január hó 16.-án. A miniszter helyett : Dr. Ssállay Miklós s. k. államtitkár. A m. kir. belügyminiszternek 140.6331930. B. 1. XI. számú körrendelete a Lloyd­ Sabaudo genuai gözhajóstársaság enge­délyezése tárgyában. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. A kivándorlásról szóló 1909:11. t.-c. 6. §-a alapján a Lloyd Sabaudo genuai gőzhajós­­társaságnak engedélyt adtam arra, hogy Ma­gyarországból kivándorlókat szárazföldön át Genuába és onnan New-York kikötőn keresztül A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1930. évi 153.630 1929. XI. számú rendel­ete a tra’om­parban az ipari munka vasárnapi és Szent István napi szünetelésének újbóli szabályo­zása tárgyában A malomiparban a vasárnapi és Szent Ist­ván napi munkaszünet újból szabályozása vál­ván szükségessé, az 1891 : XIII. t.-c. 3. §-ában nyert felhatalmazás alapján a belügyi és föld­­művelésü­gyi miniszterekkel egyetértően a kö­vetkezőket rendelem : A malmokban a munkának az év minden vasárnapján reggel hat órától hétfőn reggel hat óráig, továbbá Szent István napján reggel hat órától augusztus hó 21.-én reggel hat óráig szünetelnie kell. Amennyiben Szent István nap­ját közvetlenül vasárnap előzi meg, vagy kö­veti, a malmokban a munkának az első mun­kaszüneti nap reggel hat órájától a második munkaszüneti napot közvetlenül követő köznap reggel hat órájáig kell szünetelnie. A munka­ A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 42.071/1929. X. 4. számú rendelete a belföldi forgalomban címzetten árumintakülde­mények rendszeresítése tárgyában. Kísérletképen visszavonásig megengedem, hogy az alább részletezett feltételek mellett 1930. évi február 1-től kezdve az egy és ugyan­abban az időben, bizonyos meghatározott mennyiségben feladott, belföldre szóló, kisebb súlyú árumintaküldemények a címzettek köré­nek általános megadása mellett — egyéni cím­zés nélkül — címzetlen árumintaküldemények gyanánt legyenek postára adhatók. A címzetlen árumintaküldemények (a továb­biakban röviden „küldemények“) feladására, szállítására és kézbesítésére vonatkozó szabá­lyok a következők : 1. Árumintaküldeményt egyéni címzés nélkül általában csak kincstári postahivataloknál le­het feladni és csakis akkor, ám ugyanegy alka­lommal — a rendeltetési helyre való tekintet nélkül — legalább 100 darab azonos súlyú és azonos tartalmű­ küldemény kerül feladásra. A küldeményeket ott, ahol több kincstári posta­hivatal működik, a pályaudvari postahivatalnál, Budapesten a Budapest 62. és 72. szám­ú posta­hivataloknál mindenkor az erre a célra ki­jelölt tisztviselő kezeihez kell feladni. A kerületi postaigazgatóságok ilyen küldemé­nyek felvételére postamesteri hivatalokat is felhatalmazhatnak. 2. A küldemények súlya egyenként az 50 g.-ot nem haladhatja meg. Azok díját az ugyan­olyan súlyú egyéb árumintaküldeményekre a díjszabásban megállapított díj kétharmadában, azaz jelenleg küldeményenként 4 fillérben álla­pítom meg. 3. A küldemények méretére, csomagolására, tartalmára az egyéb árumintaküldeményekre vonatkozó szabályok érvényesek. 4. A küldeményeket egyénenként megcímezni nem kell. Azoknak az ugyanazon rendeltetési helyen kézbesíttetni kívánt példányait rendel­tetési helyenként egybecsomagolva, burkolattal és fedőlappal ellátott árumintakötegekben kell postára adni. Az egyes kötegeket oly módon kell csomagolni, hogy az azokban levő egyes árumintaküldem­ények a szállítás során szét ne szóródhassanak. Ereyes szám ára 10 fillér.

Next