Budapesti Közlöny, 1930. május (64. évfolyam, 98-123. szám)

1930-05-01 / 98. szám

Budapest, 1930. 98. számi Csütörtök, május I. BUDAPESTI • • •• KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, I. ker., Vár, K­apisztrán-te­r 1. sz. — Telefon : Aut. 604—53. Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-ter 1. sz.— Telefon: Aut. 604—64. A m. kir. postatakaré­kpé­nztári számla száma: 64.805. Hivatalos hirdetések díja, amely előre fizetendő, az első 10 szóé­rt 28 fillér, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 fillér. Magánhirdetéseknek egyszeri beiktatási dija 1 új hatodhasábos mini sor (azaz annak térfogata) után 20 fillér. Ez a díj fizetendő nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetés után, hanem a főlapban megjelenő kivonatért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. Előfizetési árak az Ország­os Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Az előfizetési dij utólagos kiegészítésének fenntartásával: Hatóságoknak havi...................1 P 28 f. Magánosoknak „...................3 „ 20 „ Hivatalos Értesitő havi .... 4 „ 80 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ „ további 8 old.­kint — 16 „ A Htv. Értesitő ára számonkint — 20 „ Negyedévre: Hatóságoknak...........................3 P 84 f. Magánosoknak...........................9 ,, 60 „ Az „Országos Törvénytár“-ra az előfizetés az egyes füzeteknek a magy. kir. belügy­minisztérium által megállapított ára alapján történik.­­ Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 24 pengő. HIVATALOS RÉSZ. A miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásá­val megbízott magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter előterjesztésére egy és ugyanazon bányavállalatnál megszakítás nélkül négy és fél évtizedet meghaladó időn át teljesí­tett hű és buzgó szolgálatuk elismeréséül Stricz Ignác bányafelőrnek, Ondrejovics János bánya­felvigyázónak, Dorner András aknásznak, Scholtisz János nyugdíjas külszolgálati felvigyá­zónak, Puchinger József és Kocsis József ak­nászoknak az V. osztályú Magyar Érdemkeresz­tet, továbbá Wyborng Ferenc gépésznek, Sobor Ferenc nappali őrnek, Lőrinc István kovácsnak, Bauer János vájárnak, Lapsánszky Károly nyugdíjas földalatti előmunkásnak, Veres Lajos és Fuchs Mihály vájároknak, Petkó Márton és Murgács Károly nyugdíjas vájároknak, Báder József ácsnak, Hilbert József II. nyugdíjas ács­nak, Irblich Károly nyugdíjas vájárnak, Hol­­czinger Antal vájárnak, Hacht Ferenc gépész­nek, Tilesch Anna takarítónőnek, Kotek Antal vájárnak, Kadlor János lóápoló, rokkant vájár­nak és Pischinger András vájárnak a Magyar Bronz Érdemérmet adományozom. Kelt Budapesten, 1930. évi április hó 19. napján. Horthy s. k. Dr. Vass József s. k. A Kormányzó Ur Ő Főméltósága, a m. kir. külügyminiszter előterjesztésére, Budapesten, 1930. évi március hó 29-én kelt magas elhatáro­zásával megengedni méltóztatott, hogy lovag Arch Waldemár rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszter az osztrák Nagy Díszjelvényt a csillaggal, oppavári Nicki Alfréd rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel felruházott I. osztályú követségi tanácsos a len­gyel Polonia Restituta rend középkeresztjét a csillaggal, dr. zlathari és ladiszlaveczi Jambre­­kovich László m. kir. külügyminisztériumi mi­niszteri tanácsos a görög Megváltó rend nagy­tiszti keresztjét, dr. Böszörményi László mi­niszteri tanácsosi címmel és jelleggel felruházott m. kir. külügyminisztériumi miniszteri osztály­­tanácsos a lengyel Polonia Restituta rend középkeresztjét a csillaggal, tassi Végh Miklós I. osztályú követségi titkár a spanyol III. Károly rend középkeresztjét, hertelendi és vindornya­­laki Hertelendy Andor II. osztályú követségi titkár a görög Phoenix rend középkeresztjét, Zelovich László m. kir. külügyminisztériumi miniszteri fogalmazó a lengyel Polonia Restituta rend tiszti keresztjét, pesti Szegedy-Maszek Ala­dár követségi attach­é a görög Phoenix rend tiszti keresztjét és Didtl Nikodémus nyug. m. kir. követségi irodaigazgató a pápai Nagy Szent Gergely rend lovagkeresztjét elfogadja és viselje. Gödöllőn 1911. évi május hó 27. napján kelt legfelsőbb felhatalmazás alapján a m. kir. bel­ügyminiszter a tűzoltás és mentés terén 25. éven át kifejtett érdemes tevékenység jutalmazására alapított díszérmet a budapesti Kender-Juta és Textil­ipari r­­t. önkéntes tűzoltósága kebeléből Kasper Siegfried főparancsnok, Horn József parancsnok, Pischek­ György törzsőrmester és Szamos István csővezető részére adományozta. A m. kir. belügyminiszter Kammerer József Gergely Dunabogdány községben 1893. évben született, róm. kath. vallásu, földműves, dunabogdányi lakos kérelmére saját, valamint Mária és Rozália nevű kiskorú gyermekei csa­ládi nevét az 1930. évi 122.663/VIII. számú ha­tározatával „Kamarás“ névre változtatta át. A m­. kir. belügyminiszter Herrmann György Budapest székesfővárosban 1892. évben született, róm. kath. vallású, raktári munkás, pestújhelyi lakos kérelmére saját, valamint Anna és György József nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1930. évi 122.666/VIII. számú határozatával „Herceg“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Kutrovics Ist­ván Répceszentgyörgy községben 1893. évben született, róm. kath. vallásu, m. kir. rendőr­törzsőrmester, soproni lakos kérelmére saját, valamint István és Anna nevű kiskorú gyerme­kei családi nevét az 1930. évi 122.684/VIII. számú határozatával „Kutas“ névre változ­tatta át. A m. kir. belügyminiszter Perl Antal Nagy­váradon 1911. évben született, róm. kath. val­lásu, nyíregyházai lakos, gimnáziumi tanuló kérelmére családi nevét az 1930. évi 123.254. VIII. számú határozatával „Kenéz“ névre vál­toztatta át. A m. kir. belügyminiszter S­c­h­ő­n­i­g Lajos Lentikápolna községben 1896. évben született, róm. kath. vallásu, győri lakos, állami rendőr kérelmére saját, valamint Lajos és Gyula Ernő nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1930. évi 123.625/VIII. számú határozatával „Szép“ névre változtatta át. A m. kir. minisztériumnak 1930. évi 2.000. M. E. számú rendelete az állami, vármegyei, államvasuti és állami vas-, acél- és gépgyári tisztviselők és egyéb alkalma­zottak, valamint a honvédség, csendőrség, vám­őrség, folyamőrség és államrendőrség tagjai, továbbá a felsorolt csoportokhoz tartozó nyug­díjasok és özvegyek lakáspénzének (lakbérének) szabályozása tárgyában. Az 1929/30. évi állami költségvetésről szóló 1929 : XXXI. törvénycikk 3. §-ában felhatalma­zást nyert a kormány arra, hogy az állami tiszt­viselők és egyéb alkalmazottak lakáspénze szem­pontjából ezidőszerint a III.—VI. lakáspénz­osztályokba tartozó egyes olyan városokat és községeket, amelyekben akár az ország határai­nak változása, akár egyéb okok folytán a lakás­­viszonyokban lényeges eltolódások következtek be, magasabb lakáspénzosztályba sorozhasson. Az idézett törvényes felhatalmazás és a mi­nisztertanácsnak az 1930. évi április hó 25.-én tartott ülésében hozott határozata alapján, a m. kir. miniszérium a következőket rendeli : 1. A m. kir. minisztérium az állomáshelyek­nek lakáspénzosztályba sorozását, amelyet leg­utóbb az 1924. évi 5.600 M. E. számú rendelet I. fejezet 4. pontja állapított meg, az 1930. évi május hó 1.-jétől számított hatállyal, az alábbiak szerint helyesbíti : a) Debrecen, Kaposvár, Miskolc, Pécs, Sop­ron és Szolnok városok a II. lakáspénzosztályba soroztatnak ; b) Eger, Kecskemét, Nyíregyháza és Pester­zsébet városok a III. lakáspénzosztályba soroz­tatnak ; c) Baja, Békéscsaba, Budafok, Gödöllő, Gyön­­gyös, Hatvan, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Keszthely, Salgótarján, Szekszárd, Szentes, Szikszó, Tapolca és Vác városok, illetőleg köz­ségek a IV. lakáspénzosztályba soroztatnak ; d) Alag, Albertfalva, Alsógöd, Bánréve, Be­rettyóújfalu, Békásmegyer, Békés, Cinkota, Cse­pel, Csongrád, Csorna, Csurgó, Diósgyőr, Duna­­haraszti, Dunakeszi, Felsőgöd, Hejőcsaba, Ka­puvár, Kiskunhalas, Kisvárda, Mátészalka, Me­zőkövesd, Mohács, Moson, Nyírbátor, Pestszent­­lőrinc, Pestújhely, Putnok, Ráckeve, Rákos­­csaba, Rákoshegy, Rákosliget, Rákosszent­­mihály, Sashalom, Sárospatak, Sásd, Siklós, Siófok, Sopronbánfalva, Soroksár, Szentendre, Szerencs, Szigetvár, Tata, Tóváros, Törökszent­­miklós és Vasvár városok, illetőleg községek az V. lakáspénzosztályba soroztatnak. 2. Az 1. pontban foglalt helyesbítések figye­lembe vételével, a lakáspénzek (lakbérek) szem­pontjából az egyes állomáshelyek, az 1930. évi május hó l.-jétől számított hatállyal, az alábbi lakáspénzosztályokba tartoznak. Az 1. lakáspénzosztályba tartozik : Budapest. A II. lakáspénzosztályba tartoznak : Debrecen, Győr, Kaposvár, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Szolnok és Szombathely. A III. lakáspénzosztályba tartoznak : Eger, Kecskemét, Kispest, Komáromújváros, Nyíregyháza, Pesterzsébet, Rákospalota, Sátor­aljaújhely, Székesfehérvár és Újpest. A IV. lakáspénzosztályba tartoznak : Baja, Balassagyarmat, Békéscsaba, Budafok, Cegléd, Esztergom, Gödöllő, Gyöngyös, Gyula, Hatvan, Hódmezővásárhely, Jászberény, Kalo­csa, Keszthely, Makó, Nagykanizsa, Pápa, Sal­­gótarján, Szekszárd, Szentes, Szikszó, Tapolca, Vác, Veszprém és Zalaegerszeg. Az V. lakáspénzosztályba tartoznak : Alag, Albertfalva, Alsógöd, Balatonfüred, Bán­réve, Berettyóújfalu, Békásmegyer, Békés, Cell­­dömölk, Cinkota, Csepel, Csongrád, Csorna, Csurgó, Diósgyőr, Dombóvár (Ó és Új), Duna­­haraszti, Dunakeszi, Felsőgöd, Hejőcsaba, Ka- Egyes, szám­ár­a: 10 fillér.

Next