Budapesti Közlöny, 1930. május (64. évfolyam, 98-123. szám)
1930-05-01 / 98. szám
Budapest, 1930. 98. számi Csütörtök, május I. BUDAPESTI • • •• KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-ter 1. sz. — Telefon : Aut. 604—53. Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-ter 1. sz.— Telefon: Aut. 604—64. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 64.805. Hivatalos hirdetések díja, amely előre fizetendő, az első 10 szóért 28 fillér, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 fillér. Magánhirdetéseknek egyszeri beiktatási dija 1 új hatodhasábos mini sor (azaz annak térfogata) után 20 fillér. Ez a díj fizetendő nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetés után, hanem a főlapban megjelenő kivonatért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Az előfizetési dij utólagos kiegészítésének fenntartásával: Hatóságoknak havi...................1 P 28 f. Magánosoknak „...................3 „ 20 „ Hivatalos Értesitő havi .... 4 „ 80 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ „ további 8 old.kint — 16 „ A Htv. Értesitő ára számonkint — 20 „ Negyedévre: Hatóságoknak...........................3 P 84 f. Magánosoknak...........................9 ,, 60 „ Az „Országos Törvénytár“-ra az előfizetés az egyes füzeteknek a magy. kir. belügyminisztérium által megállapított ára alapján történik. Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 24 pengő. HIVATALOS RÉSZ. A miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával megbízott magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter előterjesztésére egy és ugyanazon bányavállalatnál megszakítás nélkül négy és fél évtizedet meghaladó időn át teljesített hű és buzgó szolgálatuk elismeréséül Stricz Ignác bányafelőrnek, Ondrejovics János bányafelvigyázónak, Dorner András aknásznak, Scholtisz János nyugdíjas külszolgálati felvigyázónak, Puchinger József és Kocsis József aknászoknak az V. osztályú Magyar Érdemkeresztet, továbbá Wyborng Ferenc gépésznek, Sobor Ferenc nappali őrnek, Lőrinc István kovácsnak, Bauer János vájárnak, Lapsánszky Károly nyugdíjas földalatti előmunkásnak, Veres Lajos és Fuchs Mihály vájároknak, Petkó Márton és Murgács Károly nyugdíjas vájároknak, Báder József ácsnak, Hilbert József II. nyugdíjas ácsnak, Irblich Károly nyugdíjas vájárnak, Holczinger Antal vájárnak, Hacht Ferenc gépésznek, Tilesch Anna takarítónőnek, Kotek Antal vájárnak, Kadlor János lóápoló, rokkant vájárnak és Pischinger András vájárnak a Magyar Bronz Érdemérmet adományozom. Kelt Budapesten, 1930. évi április hó 19. napján. Horthy s. k. Dr. Vass József s. k. A Kormányzó Ur Ő Főméltósága, a m. kir. külügyminiszter előterjesztésére, Budapesten, 1930. évi március hó 29-én kelt magas elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy lovag Arch Waldemár rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter az osztrák Nagy Díszjelvényt a csillaggal, oppavári Nicki Alfréd rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel felruházott I. osztályú követségi tanácsos a lengyel Polonia Restituta rend középkeresztjét a csillaggal, dr. zlathari és ladiszlaveczi Jambrekovich László m. kir. külügyminisztériumi miniszteri tanácsos a görög Megváltó rend nagytiszti keresztjét, dr. Böszörményi László miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel felruházott m. kir. külügyminisztériumi miniszteri osztálytanácsos a lengyel Polonia Restituta rend középkeresztjét a csillaggal, tassi Végh Miklós I. osztályú követségi titkár a spanyol III. Károly rend középkeresztjét, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Andor II. osztályú követségi titkár a görög Phoenix rend középkeresztjét, Zelovich László m. kir. külügyminisztériumi miniszteri fogalmazó a lengyel Polonia Restituta rend tiszti keresztjét, pesti Szegedy-Maszek Aladár követségi attaché a görög Phoenix rend tiszti keresztjét és Didtl Nikodémus nyug. m. kir. követségi irodaigazgató a pápai Nagy Szent Gergely rend lovagkeresztjét elfogadja és viselje. Gödöllőn 1911. évi május hó 27. napján kelt legfelsőbb felhatalmazás alapján a m. kir. belügyminiszter a tűzoltás és mentés terén 25. éven át kifejtett érdemes tevékenység jutalmazására alapított díszérmet a budapesti Kender-Juta és Textilipari rt. önkéntes tűzoltósága kebeléből Kasper Siegfried főparancsnok, Horn József parancsnok, Pischek György törzsőrmester és Szamos István csővezető részére adományozta. A m. kir. belügyminiszter Kammerer József Gergely Dunabogdány községben 1893. évben született, róm. kath. vallásu, földműves, dunabogdányi lakos kérelmére saját, valamint Mária és Rozália nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1930. évi 122.663/VIII. számú határozatával „Kamarás“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Herrmann György Budapest székesfővárosban 1892. évben született, róm. kath. vallású, raktári munkás, pestújhelyi lakos kérelmére saját, valamint Anna és György József nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1930. évi 122.666/VIII. számú határozatával „Herceg“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Kutrovics István Répceszentgyörgy községben 1893. évben született, róm. kath. vallásu, m. kir. rendőrtörzsőrmester, soproni lakos kérelmére saját, valamint István és Anna nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1930. évi 122.684/VIII. számú határozatával „Kutas“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Perl Antal Nagyváradon 1911. évben született, róm. kath. vallásu, nyíregyházai lakos, gimnáziumi tanuló kérelmére családi nevét az 1930. évi 123.254. VIII. számú határozatával „Kenéz“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter Schőnig Lajos Lentikápolna községben 1896. évben született, róm. kath. vallásu, győri lakos, állami rendőr kérelmére saját, valamint Lajos és Gyula Ernő nevű kiskorú gyermekei családi nevét az 1930. évi 123.625/VIII. számú határozatával „Szép“ névre változtatta át. A m. kir. minisztériumnak 1930. évi 2.000. M. E. számú rendelete az állami, vármegyei, államvasuti és állami vas-, acél- és gépgyári tisztviselők és egyéb alkalmazottak, valamint a honvédség, csendőrség, vámőrség, folyamőrség és államrendőrség tagjai, továbbá a felsorolt csoportokhoz tartozó nyugdíjasok és özvegyek lakáspénzének (lakbérének) szabályozása tárgyában. Az 1929/30. évi állami költségvetésről szóló 1929 : XXXI. törvénycikk 3. §-ában felhatalmazást nyert a kormány arra, hogy az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak lakáspénze szempontjából ezidőszerint a III.—VI. lakáspénzosztályokba tartozó egyes olyan városokat és községeket, amelyekben akár az ország határainak változása, akár egyéb okok folytán a lakásviszonyokban lényeges eltolódások következtek be, magasabb lakáspénzosztályba sorozhasson. Az idézett törvényes felhatalmazás és a minisztertanácsnak az 1930. évi április hó 25.-én tartott ülésében hozott határozata alapján, a m. kir. miniszérium a következőket rendeli : 1. A m. kir. minisztérium az állomáshelyeknek lakáspénzosztályba sorozását, amelyet legutóbb az 1924. évi 5.600 M. E. számú rendelet I. fejezet 4. pontja állapított meg, az 1930. évi május hó 1.-jétől számított hatállyal, az alábbiak szerint helyesbíti : a) Debrecen, Kaposvár, Miskolc, Pécs, Sopron és Szolnok városok a II. lakáspénzosztályba soroztatnak ; b) Eger, Kecskemét, Nyíregyháza és Pesterzsébet városok a III. lakáspénzosztályba soroztatnak ; c) Baja, Békéscsaba, Budafok, Gödöllő, Gyöngyös, Hatvan, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Keszthely, Salgótarján, Szekszárd, Szentes, Szikszó, Tapolca és Vác városok, illetőleg községek a IV. lakáspénzosztályba soroztatnak ; d) Alag, Albertfalva, Alsógöd, Bánréve, Berettyóújfalu, Békásmegyer, Békés, Cinkota, Csepel, Csongrád, Csorna, Csurgó, Diósgyőr, Dunaharaszti, Dunakeszi, Felsőgöd, Hejőcsaba, Kapuvár, Kiskunhalas, Kisvárda, Mátészalka, Mezőkövesd, Mohács, Moson, Nyírbátor, Pestszentlőrinc, Pestújhely, Putnok, Ráckeve, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Sárospatak, Sásd, Siklós, Siófok, Sopronbánfalva, Soroksár, Szentendre, Szerencs, Szigetvár, Tata, Tóváros, Törökszentmiklós és Vasvár városok, illetőleg községek az V. lakáspénzosztályba soroztatnak. 2. Az 1. pontban foglalt helyesbítések figyelembe vételével, a lakáspénzek (lakbérek) szempontjából az egyes állomáshelyek, az 1930. évi május hó l.-jétől számított hatállyal, az alábbi lakáspénzosztályokba tartoznak. Az 1. lakáspénzosztályba tartozik : Budapest. A II. lakáspénzosztályba tartoznak : Debrecen, Győr, Kaposvár, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Szolnok és Szombathely. A III. lakáspénzosztályba tartoznak : Eger, Kecskemét, Kispest, Komáromújváros, Nyíregyháza, Pesterzsébet, Rákospalota, Sátoraljaújhely, Székesfehérvár és Újpest. A IV. lakáspénzosztályba tartoznak : Baja, Balassagyarmat, Békéscsaba, Budafok, Cegléd, Esztergom, Gödöllő, Gyöngyös, Gyula, Hatvan, Hódmezővásárhely, Jászberény, Kalocsa, Keszthely, Makó, Nagykanizsa, Pápa, Salgótarján, Szekszárd, Szentes, Szikszó, Tapolca, Vác, Veszprém és Zalaegerszeg. Az V. lakáspénzosztályba tartoznak : Alag, Albertfalva, Alsógöd, Balatonfüred, Bánréve, Berettyóújfalu, Békásmegyer, Békés, Celldömölk, Cinkota, Csepel, Csongrád, Csorna, Csurgó, Diósgyőr, Dombóvár (Ó és Új), Dunaharaszti, Dunakeszi, Felsőgöd, Hejőcsaba, Ka- Egyes, számára: 10 fillér.