Budapesti Közlöny, 1931. április (65. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-01 / 74. szám

HIVATALOS RÉSZ• A magyar királyi földmivelésügyi miniszter előterjesztésére dr. Halász Móric gyóri lakos, földbirtokos, országgyűlési képviselőnek a ha­zai mezőgazdaság fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréseid a magyar királyi gazda­sági főtanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1931. évi március hó 10. napján. Horthy s. k. Mayer János s. b­. A magyar királyi földmivelésügyi miniszter előterjesztésére a magyar királyi bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola rendes tanári létszá­mában Vági István főiskolai rendes tanárnak az V. fizetési osztály jellegét adományozom. Kelt Budapesten, 1931. évi március h­ó 17. napján. Horthy s. k. Mayer János s. k. róm. kath. vallásu, budapesti lakos, papnöven­dék kérelmére családi nevét „Keresztes“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter a 190.286/1931. B. M. számú határozatával Kutsera Miklós Sebestyén János Buziás községben 1900. évben született, róm. kath. vallásu, budapesti lakos, m. kir. pénzügyminisztériumi számtiszt kérel­mére családi nevét , „Kocsis“ névre változ­tatta át. A m. kir. belügyminiszter a 190.713/1931. B. M. számú határozatával G­r­u­b­e­r Ferenc Márcfalva községben 1888. évben született, róm. kath. vallásu, soproni lakos, D. Sz. A. vasúti állomásfőnök kérelmére családi nevét „Gárdos“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter a 190.827/1931. B. M. számú határozatával K­o­v­a­r­z­i­k László Sopron városban 1908. évben született, róm. kath. vallásu, kertészgyakornok, valamint Kovar­zik Elemér Budapesten 1912. évben született, róm­. kath. vallásu, középiskolai ta­nuló családi nevét törvényes képviselőjük ké­relmére „Köves“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter a 189.053/1931. B. M. számú határozatával Anders Károly Gusztáv Harina községben 1895. évben szüle­tett, ág. h. ev. vallásu, hajmáskéri lakos, fő­előadó kérelmére saját, valamint Róbert Ká­roly nevű kiskorú gyermeke családi nevét „Szász“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter a 189.077/1931. B. M. számú határozatával Hohmann György Nagynyárád községben 1887. évben született, róm. kath. vallásu, dombóvári lakos, írnok főmester kérelmére saját, valamint László nevű kiskorú gyermeke családi nevét .,Havas“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter a 189.083/1931. B. M. szám­i határozatával Koch János Bácsalmás községben 1905. évben született, róm. kath. vallásu, székesfehérvári lakos, m. kir. honvéd őrvezető kérelmére családi nevét ..Kovács“ névre változtatta át. A nt. kir. belügyminiszter a 189.084/1931. B. M. számú határozatával Kleofász József Elvek községben 1901. évben született, róm. kath. vallásu, komáromi lakos, huszár kérel­mére családi nevét „Kelemen“ névre változ­tatta át. A m. kir. belügyminiszter a 189.111/1931. B. M. számú határozatával P 6 111 Gyula Székesfehérvár városban 1898. évben született, róm. kath. vallásu, budapesti lakos, kisegítő szolga kérelmére családi nevét „Pető“ névre változtatta át. A m. kir. belügyminiszter a 190.278/1931. B. M. szám­ú határozatával C­si­n­­­k­ó Ádám Ferenc Kuré községben 1906. évben született. A m­. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 500/1931. évi. N. M. M. számú rendelete a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetek­ről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról szóló 1929 : XVI. törvénycikk életbeléptetése és végrehajtása tár­gyában. A gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintéze­tekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról szóló 1929 : XVI. t.-c. 47. és 59. §-ában kapott felhatalma­zás alapján — a III. fejezetben foglalt rendel­kezések tekintetében a m. kir. kereskedelem­ügyi miniszterrel egyetértőleg — a következő­ket rendelem : I. Életbeléptető rendelkezések 1­ §• A gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintéze­tekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról szóló 1929 : XVI. törvénycikk (alább T.) rendelkezéseit a T. 59. §-ában kapott felhatalmazás alapján 1931. évi április hó 1-jével léptetem életbe. 2. §­(1) Az 1929 : XVI. törvénycikk rendelkezé­seinek életbeléptével a közegészségügy rende­zéséről szóló 1876:XIV. t.-c. 100—108. §-ainak, a 154. §-a h) pontjának és a 157. §-a 1. pont­jának, valamint a törvényeknek a T. rendelke­zéseivel ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik. (2) Hatályukat vesztik továbbá az 1876:XIV. törvénycikk most idézett §-ainak életbeléptetése és végrehajtása tárgyában kibocsátott 44.404. 1893. B. M. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára , R. T. 1893. évf. 1548. 1.), valamint az 58.607/1895. B. M. (R. T. 1895. évf. II. k. 54.1.), 68.462/1898. B. M. (R. T. 1898. évf. II. k. 229. 1.), 70.028/1898. B. M. (R. T. 1898 évf. II. k. 13.1.), 33.000/1906. B. M. (R. T. 1906 évf. 219. 1.) és 23.04311913. B. M. (R. T. 1913. évf. 1032. 1.) számú rendeletek, valamint egyéb rendeleteknek a jelen rendelettel ellentétes ren­delkezései. II. A gyógyfürdők és az éghajlati gyógy­intézetek. 3­ §­(1) Gyógyfürdő az az intézmény, amely akár gyógyvíznek vagy forrás­terméknek, akár folyó­vagy tóviznek természetes lelőhelyén való fel­­használásával egymagában vagy más gyógy­módokkal kapcsolatban embereket gyógyít (T. 1. §). (2) A gyógyvíz vagy forrástermék, a folyó­­vagy tóvíz felhasználása vagy egymagában fejti ki a gyógyító hatást vagy pedig más gyógymó­dokkal kapcsolatban, amikor is e gyógymódok a gyógyvíznek (T. 27. §), a forrásterméknek (24. §), a folyó- vagy tóvíznek használatát más gyógyeljárásokkal kiegészítik vagy fokoz­zák. (3) Ebből következik, hogy az olyan intéz­ményt, amely egymagában gyógyhatással nem bíró folyó- vagy lóvizet használ fel (pl. víz­­gyógyintézet), a T. szempontjából csak akkor lehet gyógyfürdőnek tekinteni, ha az a fel­használt víz hatását valamely gyógymóddal (mesterséges fénybesugárzás, belélegzés, más­ságé, randergyógytorna stb.) kiegészül vagy fokozza. A természetes forrásvizet, artézi vagy egyéb kútvizet felhasználó intézmény más gyógymódok alkalmazása nélkül csak akkor gyógyfürdő, ha vize gyógyvízzé minősül (T. 27., 29. §.). (4) A gyógyfürdő a gyógyításra alkalmas természeti elemeket (gyógyvizet, forrástermé­­ket, folyó- vagy tóvizet) lelőhelyén vagy annak közelében használja fel, azonban ezenfelül a gyógyhatás fokozására vagy kiegészítésére más helyen található elemeket is felhasználhat, így pl. más helyről hozatott gyógyiszapot vagy gyógysót. (5) A folyó-, tó- vagy kútviznek felhaszná­lására berendezett egyszerű tisztasági vagy üdülési fürdőkre (uszodákra, strandfürdőkre) nem a T., hanem az általános egészségügyi, iparrendészeti és vízjogi szabályok, illetőleg a vonatkozó külön rendeletek és szabályrendele­tek irányadók. 4. §­(1) Éghajlati gyógyintézet az az intézmény, amely a) éghajlati tényezőknek és b) megfelelő gyógyító berendezéseknek igénybevételével, esetleg más gyógymódokkal kapcsolatban gyógyít (T. 2. §.). (2) Az éghajlati tényezők azok a meteoro­lógiai elemek, amelyek a szervezet működésére különleges hatásúak vagy amelyek összessége az életrend jellegzetes megváltoztatását teszi lehetővé. Ily elemek : magasság a tengerszin felett, a légnyomás, a levegő tisztasága, hőmér­séklete, nedvessége, mozgása (szél), pormentes­sége, a napfény tartama, valamint a napsugár­zás erőssége és minősége, a csapadékviszonyok stb. Mint az éghajlati viszonyokra ható ténye- TO1YIMII L­O­­ULUJUU]?!­­ Budapest IS3I, 74. szám. Szerda, április !■ HIVATALOS LAP: Szerkesztőség: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz.— Telefon: Aut. 604—53. Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: Aut. 604—64. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 64.805. Hivatalos hirdetések díja, amely előre fizetendő, az első 10 szóért 28 fillér, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 fillér. Magánhirdetéseknek egyszeri beiktatási díja 1 új hatodhasábos_m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 fillér. Ez a díj fizetendő, nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetés után, hanem a főlapban megjelenő kivonatért is. Ezenfelül fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi ...... 1 P 28 f. Magánosoknak „...................3 „ 20 „ Hivatalos Értesítő havi . . . . 4 „ 80 „ ■Egyes szám­ára 8 old. terjedelemig — 16 ,, „ „ „ további 8 old.­kint — 16 „ A Hív. Értesítő ára számonkint — 20 ,, Az előfizetési dij utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak...........................3 P 84 f. Magánosoknak...........................9­60 „ Az „Országos Törvénytár!,-ra az előfizetés az egyes füzeteknek a magy. kir. belügy­minisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 24 pengő.

Next